Helyek

A Homoródszentmárton községhez tartozó Homoródkeményfalva egyedülálló falu, talán a vidék legkülönlegesebb helysége. Homoródkeményfalva és Abásfalva a Szentkeresztbányán található vasöntödét közvetlenül Brassóval összekötő kereskedelmi út mentén található. Ez az útszakasz igen forgalmas kereskedelmi út volt egészen a XX. század elejéig. Miután 1918-ban a térképet átrajzolták, a főút már elkerülte ezeket a falvakat, a vasöntöde tevékenységének fokozatos leállítása pedig a két falu elszigetelődéséhez vezetett. Ezek a folyamatok járultak hozzá azonban a környék építészetének megőrzéséhez, a falvak ugyanis a Homoród-menti építészet sajátságos vonásait őrzik, illetve a hagyományos építészet különleges szépségének jegyeit hordozzák magukon, ahol az alakzatok és azok funkciói szerves egységet alkotnak. Egyedisége ellenére a falu napjainkban komor, egyhangú képet fest. Kiemelkedő építészeti értékei ellenére, elszigeteltsége következtében impozáns házai elnéptelenedtek, elhagyatottakká váltak.

Millenniumi templom néven vált ismertté Csíkszereda 2003-ra felépült új római katolikus temploma. A 18. századi barokk műemléktemplom közvetlen szomszédságában (a mai Kossuth utcában) épült fel az új katolikus templom, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel. Csíkszereda első római katolikus temploma 1751-1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. A 19. század végére megyeszékhellyé vált Csíkszereda katolikus közössége számára már szűknek bizonyult a város egyetlen 18. században épült temploma. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot is összegyűjtötték 1914-re. De csak 2001-ben teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, mely egy nagyobb formátumú templom építése volt. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános, aki 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Az építész a tervezést bérmentve elvállalta, és tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél , ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre). A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült és az első, amelynek szentelésére sor került. 2003-ra készült el a templom, és október 18-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. Fotó: Darvas-Kozma József 

A Parajd központjában, a rendőrség és az ANL tömbházak közelében található házikó 8×5 méteres alapterületű. A főajtón egyből a manzárdba lépünk be, ahol a gyerekszoba van, innen lépcső vezet a földszintre. Az emelet-földszinten van egy nappalival egybenyitott konyha és egy fürdőszoba. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 3 év alatt ingyenes • 10 RON - gyerekeknek 12 éves korig • 20 RON - felnőtteknek

A Gyergyószárhegy központjában található Lázár-kastély egyike a legszebb reneszánsz kori erdélyi épületeknek. A pártázatos kastély a 17. században az egyik legvonzóbb erdélyi főúri hajlék volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat található. A várkastély falait négy bástya vigyázza. A kastély udvarába a déli oldalon fekvő toronykapun keresztül lehet bejutni. A kastély Lázár István idejében épült, aki Bethlen Gábor fejedelem játszótársa volt, majd később a fejedelem egyik bizalmi embere és Gyergyó-, Csík-, illetve Kászonszék főkirálybírája volt. 1632-ből származó címere az udvarban a bal oldali olaszbástya egyik falán található, amely évszám egyben az építkezés befejeztének időpontját is jelöli. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a császári sereg a kastélyt felégette. Neki tulajdonították a lovagterem építését és felújítását is. Több híres személy is megfordult a kastély falai között, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek édesanyja a Lázár család tagja volt. Mihnea havasalföldi fejedelem egy éven át rejtőzködött a Lázár-kastélyban miután a törökök elűzték, míg IV. Péter moldvai fejedelem 11 évet töltött el itt 1527 és 1538 között. A kastély többször is leégett és 1842-ben egy újabb tűzeset következtében teljesen romossá vált. 1967-től kezdődően egész a mai napig felújítás és restaurálás alatt áll. A munkálatok végső célkitűzése az épület hajdani pompájának visszaszerzése, mivel ez az épület az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb építészeti emléke. A munkálatok során az épület régészeti kutatóhely státuszt is kapott. 2013-ban visszaszolgáltatták a Lázár család leszármazottai számára, emiatt pedig a kastély sorsát bizonytalanság övezi. Vasárnap előzetes egyeztetés alapján látogatható! +40 745 295 925 BELÉPŐJEGY • felnőtt: 35 RON • 25 fő feletti csoportok: 30 RON • nyugdíjasok: 30 RON • diákok: 20 RON • gyergyószárhegyi lakosok: 20 RON • 7 év alatti gyerekek: ingyenes • professzionális filmezés/fotózás díja: 200 RON

A Mikó-várként ismert kastély-erődítmény Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) nevét viseli, a korabeli dokumentumokban pedig úgy szerepel, mint Mikó új vára. A vár építése 1623 tavaszán kezdődött, tíz évvel azután, hogy a tulajdonos, Mikó Ferenc Csík, Gyergyó és Kászon székely főkapitányává vált. A XVII. század kezdetének Erdélyében a politika meghatározó alakjaként ismert Mikó Ferenc ezen tisztsége mellett még Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsosa, valamint diplomata és krónikaíró is volt. A négyszög alapú, 75X70 m felületű vár építése 1623. április 26-án kezdődött el, és valószínűleg még ugyanazon század harmincas éveiben fejeződött be. Stílusát tekintve a vár a radnóti, a felvinci és a gyergyószárhegyi kastélyokhoz hasonló. A vár meglétét igazoló első dokumentum 1631-ből származik. Mikó Ferenc örököseinek idő előtti elhalálozását követően a vár a csíkszéki főkirálybíró, Damokos Tamás tulajdonába került. 1661. október 21-én a temesvári Ali pasa török-tatár hordái lerohanták Csíkszéket, elfoglalták, majd felégették a várat. A várat 1714-1716 közt építették újra Stephan Steinville császári generális vezérlete alatt, amint azt a vár bejárata felett található kőbe vésett felirat is igazolja. 1735-ben Johann Conrad Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészíti a várkastély alaprajzát, ez egyben a vár eddig ismert legrégebbi alaprajza, amely egyúttal a vár történetének és építési szakaszainak fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré az osztrákok négy olasz bástyából álló védelmi rendszert építettek ki, melyek nyomai ma is láthatók a déli oldalon. A dél-nyugati oldalon lőporraktárt építettek, míg a déli bástyában kápolnát hoztak létre. A kápolna boltozatát egyszerű, késő barokk stílusú stukkók díszítik. Az ablakok gótikus keretei utólagos átalakítások gyümölcsei. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található. A főpárkányok fölött magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az ily módon is megerősített vár a Habsburg-birodalom keleti határvédelmében stratégiai szerepet töltött be. A huszadik század közepéig váltakozó zászlók alatt szolgáló katonák használták. 1970-ben, egy általános restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.

Kastélytörténet: Az Ugron-kastély Székelykeresztúr csendes zsákfalujában, Fiatfalva nyugati részében található, a Nagy-Küküllő bal partján.  A kastély építése több szakaszban történt. Az 1500-as években egy udvarház állt itt, amelyet az 1600-as évek elején átalakítottak és kiegészítettek. A kastély végleges arculatát az 1820-as években kapta. Az épület L alakját annak fő szárnya és a kapu épülete határozza meg.   Az épület legértékesebb része kétségtelenül annak fő szárnya, mely a 17. században épült, különösen a bástya boltíves kápolnája, az eredetileg védelmi célokat szolgáló boltíves pince, valamint az 1800-as évek elejének barokk stílusában épült tetőszerkezet. A kapu épületének legértékesebb része valószínűleg a kastély boltíves kapuját tartalmazó, a 17. században készült épületrész.  Az épület a román műemlékjegyzékbe A kategóriájú építményként került be. A műemlék részét képezi az épület melletti romos csűrépület is. Az épületet jogos örökösei visszaigényelték és visszakapták, majd 2005-ben családon belül értékesítették.  A jelenlegi tulajdonosok, Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja, férjével, Maróty Miklóssal döntöttek a kastély megvásárlása és megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepeztetésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.  Ennek a 2021–2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély a nagyközönség számára szálláshelyként és rendezvényközpontként elérhetővé.  Kastélytörténet: ugroncastle.ro   Kastélylátogatás: Egyéni és csoportos kastélylágotásra is van lehetőség: ugroncastle.ro.   Teljes kastély bérlése: Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére. Báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák, kastély park, történelmi pince, saját kápolna. Egyaránt ajánljuk baráti,- családi összejövetelekre, céges csapatépítők vagy esküvők, lakodalmak helyszínéül. A felújított Ugron kastély ideális helyszínéül szolgál különféle közép- és felsővezetői tréningeknek, workshopoknak, vacsoráknak vagy más több napos céges rendezvényeknek. A teljes kastély bérlése esetén kizárólagosságot biztosítunk, az adott időszakban nem fogadunk más vendéget. Szabadon használhatóak a báltermek, a szállodai szobák, a kastély park, a dézsafürdő, a történelmi pince, és a saját kápolna is.  Részletek:ugroncastle.ro

Restaurálás miatt zárva. A maroshévízi Urmánczy-kastély 1903 és 1906 között épült a Maros partján. Ennek tulajdonosa az örmény származású Urmánczy Jeromos volt, megálmodója pedig a tiroli származású Giacomuzzi Virgilio.  A kastély szecessziós (Art Nouveau) stílusban készült, melyet a Kós Károly által híressé vált népi építészeti stílussal ötvöztek, amely az erdélyi kastélyépítészet különleges stílusa volt.  A kastélyt uraló épületelem a főhomlokzat jobb oldalán található víztorony, melynek bejárata a földszinten található. A kastély belső terében a kétemeletnyi magasságú főszalonon keresztül lehet bejutni a többi szobába, illetve a kertre néző férfiaknak szánt szobákba, szintén innen nyílik a étkezőterem bejárata, és végül a háztulajdonos szobája. Az emeleten helyezkedtek el a gyerekszobák és a vendégszobák, míg a pinceszobákban a személyzet szobái, a konyha, a raktárak és a pince volt berendezve.  Az idők során a kastély volt már helyi kórház, néprajzi múzeum, vagy éppen a helyi néptánccsoport gyakorlóterme.  2009 után visszakapták jogos tulajdonosai; jelenleg semmilyen funkciót nem tölt be, azonban minden szombaton és vasárnap 11–18 óra között látogatható. Program: Escape from the Urmánczy Castle

A régi iskolát a XVII. század közepe táján alapították Csíksomlyón, a ferences szerzetesek patronátusa alatt. A Csíkszeredába való áthelyezés gondolata már a múlt század végén felmerült. Konkrét tárgyalások 1900-ban kezdodnek, ezeken Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök is részt vesz. Az építéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó tárgyalások csak az 1907. május 25-i megyei közgyulésen jutottak végleges határozati formába . Az elso terv szerint a gimnázium, szeminárium és internátus pavilonszeruen külön épületben lett volna, de késobb célszerubbnek látták, hogy ezek egy épületben foglaljanak helyet. 1909. március 29-én megtörténik az elso kapavágás és rá két hónapra, május 29-én ünnepélyes körülmények között sor kerül az alapko letételére, amelyet a fobejárattól balra 2 méterre az elso beszögellésnél helyeztek el, az építéssel kapcsolatos okmánnyal, a fogimnázium négy értesítojével és különbözo pénzérmékkel. Az avatóünnepségre, átadásra és felszentelésre 1911. június 5-én került sor gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök celebrálásában. A fogimnáziumhoz szimmetrikusan épült két szárny közül a jobb szárnyban kapott helyet a szeminárium, a bal szárnyban az internátus. Az új iskola bentlakása 12 hálószobával, 8 tanulószobával, zeneteremmel, klubhelyiséggel, ruhatárral, 6 mosdóval, zuhannyal, kádfürdovel, ebédloteremmel, betegszobával és a bentlakásra felügyelo tanárok lakásaival rendelkezett. 1914 – 16 között az épület egy részét lefoglalták a hadsereg részére kórháznak. Az 1916-17 –es tanévben az oktatás is szünetelt. A háború nagy károkat okozott a nemrég felépült iskolának. A rajzterem és szertár bútorzata tönkrement, a zeneterembol az eszközök elvesztek, a filológiai múzeum szobrai megsemmisültek, a kémia laboratórium üresen maradt, a könyvtár állománya felére apadt, akárcsak a fizikai szertár, a tornaterem felszerelése, valamint az érem- és régiség gyüjtemény is. Az elso világháború befejezése után az épületbe költözik az elemi iskola is, 1923-31, illetve 1941-42 között pedig a tanítóképzo. 1931-ben, a tanítóképzo elköltözése után, amely a bal szárnyat, vagyis az internátus helyét foglalta el, az internátust és a szemináriumot összevonják és egységes bentlakást alakítanak ki a két szárnyban, mely azonban az iskolától továbbra is függetlenül, külön igazgatóság irányításával muködött. Az 1943-44 – es tanévet csak novemberben lehetett megnyitni és április 1-re be is kellett fejezni. A hadsereg irodahelyiségeknek és kórháznak foglalja le az iskolát, a bentlakó tanulók számára a tornatermet és a rajztermet rendezik be hálónak. Mind az iskolát, mind a bentlakást az 1948-as tanügyi reformig nagyrészt alapítványi támogatásokból tartották fenn.

A sepsiszentiványi Henter család vélhetően a 18. század elején építette barokk-reneszánsz stílusban a ma is álló udvarházat, valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére. A 18. században itt élt és tevékenykedett a tragikus sorsú id. Henter Ádám a feleségével, Sármasági Krisztinával. Fiuk, a már bárói címet szerző ifj. Henter Ádám (1714–1781) itt született, és a madéfalvi veszedelmet követően lett Csíkszék főkirálybírója. Feleségével, petki Nagy Borbálával a település patrónusaként maradt meg a köztudatban, hiszen a templom átépítésében is jelentős segítséget nyújtott. A család következő tagja, báró Henter Antal (1748–1824) császári-királyi kamarás, udvarhelyszéki főkirálybíró, akinek a felesége gróf Haller Anna volt. Hat gyermekük közül Henter József (1791–1867) volt a család utolsó fiúági örököse. Halálával kihalt a Henter család 1754-ben bárói címet szerzett ága. A jótékonyságáról, színház- és múzeumpártoló tevékenységéről ismert Henter Józsefet, bár Kelementelkén élt, a csíkszentimrei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a csíkszentimrei toronyépítésre. Egyetlen örököse az örökbe fogadott lánya volt – zágoni báró Szentkereszti Irén. 1878-ban pókakeresztúri Székely Endre (1835–1903), a csíkszentmártoni járás főszolgabírója vásárolta meg a terjedelmes birtokot, és feleségével, Babolcs Adéllal együtt a kúriába költözött. Ekkor jegyezte fel Veress Sándor plébános a domus historiába, hogy „ezen vásár a községnek valóságos előnyére esett”. 1922-ben Székely Endre örököseitől megvásárolta a birtok egy részét, „a rajta levő kúriális házzal és a gazdasági épületekkel” a helyi egyházközség – írta a domus históriába Kovács Balázs plébános. Később az egyházközség kénytelen volt átadni az egyházi iskola épületét az államnak, így 1948-ig ide költözött a felekezeti iskola. Ebben az épületben volt a falu kultúrháza és egyben mozija is 1934-től az új művelődési hajlék felépítéséig, 1973-ig. A kúriában rendezte be Salló István tanár, művelődésszervező a Csíki-medence első, 1957-ben létrehozott falusi múzeumát. Az 1970-es években még voltak itt osztálytermek, később évtizedekig üresen állt, és csaknem az enyészeté lett, annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltás után, a Csíki Székely Múzeum közreműködésével többször volt próbálkozás a felújítási tervek elkészíttetésére és az időközben fedél nélkül maradt épület állagmegóvására. 2011-ben Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala vásárolta meg az épületet 233.335 lejért. Felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A restaurálási terveken Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész vezetésével és a csíkszeredai Vallum Kft., személy szerint Korodi Szabolcs koordinálásával több tervezői iroda dolgozott. NYITVATARTÁS A henter-kúria előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás az érkezés előtt legkevesebb három munkanappal kérhető. Foglalásért hívja a +40 788 125 166-os telefonszámot hétfőtől péntekig 9–15 óra között. Belépő: 10 RON/fő A kúria kertje ingyenesen látogatható. A fákon kihelyezett QR kódok leolvasásával megismerheti a fák múltját.

Europa Nostra díjas falu. Hargita megye délnyugati részén, Székelyudvarhelytől 25, Székelykeresztúrtól pedig 18 kilométer távolságra található Énlaka, egy kis falu, amelynek varázsát az évszázadok nem tudták megrontani, és amely a gyermekkor mesevilágát idézi fel a látogatóban. Itt a házak korát évszázadokban mérik, nagyrészük a falusi építőművészet műemlékeinek sorába tartozik, hiszen még azokból az időkből származnak, amikor a deszkákat lécekkel rögzítették egymáshoz. Így a házak nagyon hasonlítanak egymásra. A kőből és fából felhúzott épületeket fehérre vagy égszínkékre festették és apró cserepekkel fedték be őket, melyeket még helyben állítottak elő. A házak elől a virágoskert sem hiányozhat. Egyetlen házba sem lehet közvetlenül az udvarról belépni, hanem egy félemeleten, falépcsőkön vagy néhány kőgrádicson keresztül haladva lehet bejutni; a pincerész és az alacsony földszint a konyha, a pince és az élelmiszer raktár helye. Amiért azonban Énlaka országos szinten egyedinek számít, az a falut átszövő utcák és sikátorok hálózata, amelyek száma meghaladja a lakásokét. Körkörösen elrendezve, a lakók birtokain keresztül a falu négy bejárata felé haladnak. Akárcsak Daedalus mitikus építménye, ezek is ugyanolyan kanyargósak, ezért ismerik ezt a települést sokan labirintus faluként.    Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Szöveg és képek: https://www.descopera.ro; https://www.youtube.com/  Magyar Művészeti Akadémia MMA

A Petőfi Sándor utca és a Tudor Vladimirescu utca sarkán épült zárt sorú, egyemeletes villaszerű sarokház eredeti rendeltetése lakóház volt, a földszinten elkülönített ügyvédi irodával. Később a Kommunista Ifjúsági Szervezet Háza, majd cukrászda, diszkóbár. 1995 után funkció nélküli, a jogutódoknak visszaszolgáltatott épület. Jelenleg Magyarország Főkonzulátusa működik az épületben. A sarokra tervezett villaszerű lakóház stílusa Csíkszeredában egyedi. Tömegében fegyelmezett, de nem unalmas, díszítésében tartózkodó, de igényes, mondhatnánk, hogy „építtetőjére szabott”, akár a csíki székely parasztházak. Egyetlen díszítőeleme a torony és a lépcsőház eresze alatt végigfutó fríz.

Járd körbe Erdélyt egyetlen nap alatt! A Mini Erdély Park Románia egyetlen multikulturális, tematikus makettparkja, amelyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A park Szejkefürdőn, Székelyudvarhely határában található. A mintegy 8000 négyzetméteres területen látogatóink figyelmébe ajánljuk: • szabadtéri kiállításunkat, amely Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erődtemplomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja be • ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része; • az országban egyedülálló Mini Székely gőzösön történő körsétát; • a bivalyosszekeres sétakocsikázási lehetőséget; • a Borvízmúzeumot; • Székelykapu-kiállítást; • az Orbán Balázs Látogatóközpontot; • játszóterünket. Jegyek:  • Felnőtt jegy: 40 lej • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 25 lej • Nyugdíjas jegy: 25 lej • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 35 lej • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 20 lej • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 20 lej *A Mini-Erdély Park jegyára tartalmazza a belépőt az Orbán Balázs Látogatóközpontba is. Mini Székely Gőzös:  • Felnőtt jegy: 10 lej • Gyermek jegy: 5 lej  A Mini Erdély Park megálmodója a Székelyföldi Legendárium csapata. A park célja, hogy maketteken bemutassa a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, fénykorukban jelenítve meg a régió minden nemzetének legfontosabb épületeit. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készítette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. A Mini Erdély Park egyedi Romániában, más európai parkok ihlették, mint a belgiumi Mini- Europe park Brüsszelben, vagy az osztrák Minimundus Klagenfurtban. A Mini Erdély Park létrehozása során innovatív megoldások által próbáljuk népszerűsíteni nemzeti kulturális örökségünket. A látogatóknak lehetőséget adunk, hogy kis méretben megnézzenek több fontos történelmi emlékművet, és ezáltal erősítsék nemzeti identitásukat, gazdagítsák tudásukat az épített kulturális örökség megismerésével.  Térségünk talán leghíresebb tömegközlekedési eszköze a Székely gőzös, amit a régió vasúthálózatának kiépítéséért harcoló Ugron Gábor és Orbán Balázs valósított meg. Az épületmakettek között több, mint 300 méteres sínpályán körutazást tehet a Mini Székelygőzös kertivasúton.

Három összefutó fő utca és még néhány oldalsó mellékutca zárja körül a város központját képező történelmi épületegyüttest. Az ennek közepén található Református Templom választotta el az Alsó-piacteret a Felső-piactértől (mai nevükön a Városháza teret a Márton Áron-tértől). A történelmi központ műemlék jellegű épületek gazdag tárháza. A város építészeti összképét leginkább a barokk és a klasszicizmus, valamint a XIX. század építészeti stílusa határozzák meg. Így a középületek, templomok és üzletek egyaránt történelmi hangulatot árasztanak, annak ellenére, hogy legtöbbjük építése már a XX. században fejeződött be. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

Meglátni és megszeretni – valahogy így kezdődött. 2002-ben a Szász család megvásárolt Gyimesközéplokon - Borospatakán - egy nagyobbacska területet, ahol egy öreg ház meg egy csűr árválkodott. Később a környező patakokból elszállítottuk a halálraítélt házakat: lefényképeztük, lebontottuk, majd a fotók meg a számozás szerint ugyanúgy visszaépítettük a telkünkön azokat. Hagyományosan tapasztottuk kívül belül, és régi bútorokkal rendeztük be mind a 13 házat. Így mára már egy apró falu van a telken: szépen sorakoznak a szebbnél szebb parasztházak.  Az utólag felépített csűrök itt már más rendeltetést kaptak - az egyik fürdőházzá alakult, a másik a tánc-csűr lett. Szeretnénk, ha minél több hagyományokat értékelő, népművészetet kedvelő, pihenni vágyó csoport látogatná és használná a létesítményünket, ami legkevesebb 110 személynek tud szállást nyújtani. Gyimesi Skanzen Panzió