Hagyományos disznóvágás

Kóstold meg a Vulkánok Földjének hagyományos termékeit! Nem számít, hogy tél van vagy esős nyár, vegyen részt egy hagyományos, helyi termékekből álló ételkóstolón. A kulináris kirándulást Tusnádfürdőn és környékén szervezzük. Az ínycsiklandozó falatokat a természetben vagy a térség különböző falusi gazdaságaiban kóstoljuk meg. A kirándulás során megcsodáljuk a természet szépségeit és megkóstoljuk a helyi piacok termékeit: sajtokat és más tejtermékeket, felvágottakat, péktermékeket, szörpöket és pálinkát. A kirándulás időtartama: 2 óra. A program időpontja: egész évben, naponta Az ajánlat ára tartalmazza: pálinkakóstolás, helyi termékek kóstolása A program ára: 30 lej/fő A kirándulás minimum 4 fő jelentkezése esetén indul.

SNIPER EXPERIENCE - Lánctalpas kalandozás Felkészültél a nagy kalandra? Tartsál velünk a vadonba egy egykori skandináv lánctalpas csapatszállító katonai gépjárművel, mely mindenen átmegy. Ez a krokodilszemű szörnyeteg egy VOLVO BV 202, amelyet alacsony hőmérsékletű területeken zajló katonai műveletekhez terveztek, nem ismer lehetetlent, képes akár 1,1 m-es akadályokat is legyőzni. Kétéltű tulajdonságainak, valamint a négy gumi lánctalpon egyenlően eloszló súlyának köszönhetően, a mocsaras területek, tavak, extrém behavazott területek sem jelentenek akadályt. A program során SNIPER szerepét is eljátszhatod, kipróbálva mesterlövészi képességed. A lánctalpas kalandtúrát bármilyen időszakra és minden korosztálynak ajánlani tudjuk, de minél erősebben havazik vagy esik az eső, annál nagyobb az élmény. Időtartalma: kb. 1.5 óra Ár: 70 lej /személy piknik nélkül,  100 lej piknikkel,  2 év alatt ingyen Az ár tartalmazza: a kirándulást a lánctalpassal és célbalővést airszoftos fegyverekkel Az árak 2024-től érvényesek Előzetes helyfoglalás ajánlott.  Minimális létszám: 6 fő Maximalis létszam: 10 fő

Üdvözöljük vidékünkön! A GALFFIS csokoládé Erdély első csokoládémanufaktúrája. Az üzemükbe látogatóknak bemutatjuk a csokoládékészítés fortélyait. Bemutatótermünkben egyszerre 25 személyt tudunk fogadni. Csokoládétörténeti előadásunkat a legfinomabb saját márkás kávéink és teáink társaságában hallgathatják végig az ide látogatók. Kellemes, napvédett teraszunk kellemes kikapcsolódást ígér a kedves látogatóknak. A GALFFIS családbarát programajánlata: • a csokoládé-kisüzem történetének bemutatása a kezdetektől napjainkig • a csokoládé készítésének bemutatása a kakaóbabtól a kész termékig („bean to bar”) • a kávépörkölés bemutatása • a program csúcspontja a csokoládékülönlegességek kóstolása  A bemutató és kóstoló időtartama kb. 30–40 perc. A kedves látogató vásárolhat a bemutatóüzletünkben, és megkóstolhatja a csokoládézó különlegességeit. A látogatáson egyszerre résztvevő személyek száma 20–25 személy. Nagyobb létszám esetében több csoportra oszlunk. A minimum résztvevői  szám 10. A programra előzetes bejelentkezés szükséges: 0040 741 652 167 Szeretettel várjuk önöket! https://www.galffis.com/info/viziteaza-fabrica-de-ciocolata-galffis

A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődött, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb zarándoklatává vált. A krónikák szerint Gyergyóalfaluból indult az első csíksomlyói pünkösdi búcsú István pap vezetésével, 1567-ben, több, mint 450 évvel ezelőtt. A feljegyzések alapján János Zsigmond fejedelem a Csík vármegyei lakosságot erővel akarta kényszeríteni arra, hogy áttérjen az unitárius vallásra, ezért sereget küldött a csíki várkapitány elfogására. Az akkori gyergyóalfalvi plébános, István pap maga gyűjtötte össze az alfalvi és a környező falvak lakosságát. Velük együtt Csíksomlyóra indult, hogy szembenézzen a fejedelem seregével, a csatára azonban végül nem került sor, mert a vezérek belátták, hogy értelmetlen testvérháborút szítani. A fejedelem seregének békés visszavonulását máig Mária csodájának tartják, István pap pedig megígérte, hogy ezután minden pünkösd szombatján Csíksomlyóra vezeti Gyergyó népét búcsúra. Ugyanehhez a történéshez vezethető vissza a „búcsúág” jelentősége, amelyet a zarándokok Somlyón szakítanak maguknak. Amikor a fejedelem serege visszavonult, hírnököt küldtek vissza az alfalusi templomhoz, ahol a gyermekek, asszonyok és öregek maradtak imádkozni. A hírnök nyírfaággal a kezében jelezte messziről, hogy elmúlt a veszély. Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét, ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe. Azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok csoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait. Fejlécfotó: www.facebook.com/magasbolszekelyfold Fotó: Iochom Zsolt

Az általunk szervezett csángóestre autentikus, hagyományőrző helyieket hívunk, akik a népviselet és szokások bemutatása mellett a helyi táncokra is megtanítják az érdeklődőket. Gyimesi Skanzen Panzió

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia 140 tagot számlál, melyből 100-an a kórus tagjai, míg 40-en zenészek. Az 1982-ben létrejött együttes alapítója Haáz Sándor zenetanár, aki a mai napig vezeti a filharmóniát. Az együttes repertoárjában eredeti népdalok, népdalfeldolgozások, történelmi énekek, valamint klasszikus darabok is szerepelnek szimfonikus kíséretben. Előadásaikat gyakran láthatjuk az erdélyi városokban, de 1990-től kezdve a nyári szünidőben külföldi turnékörútra is indulnak. A filharmónia alapítványának székhelye a Gábor Áron kultúrházban van, melynek rusztikus hangulatú épületében kapott helyet a település néprajzi múzeuma is.

Korondon a fúvószenekar több mint 100 éves múltra tekint vissza. 1990-ben keltette újra életre ezt a fajta zenélést Szász János, majd a jelenlegi vezető, Molnár Andor helyi zenetanár folytatta, aki a gyermekek felkészítésével foglalkozik. A zenekar a falu minden rendezvényén jelen van, sőt egy éves rézfúvós találkozót is szoktak szervezni, melyen a szomszédos falvak és a megye rézfúvósai mellett külföldi vendégek is részt vesznek, ugyanis Korond magyarországi testvértelepülései közül Makó és Kiskunfélegyháza komoly zeneiskolákkal rendelkeznek. Szöveg: http://www.zi-de-zi.ro

A szüreti bál vagy az őszi termények ünnepe Erdély minden területén ismert ünnep, melyet az őszi betakarítás és a szüret idejére időzítenek, szeptember-október hónapokban. Az esemény napján a fiatal párok népviseletbe öltözve látogatnak végig több, környékbeli települést, hogy a bálba hívogassák az embereket. A fiatal fiúk gyakran lóháton járják végig ezt az utat, miközben a falusi asszonyok süteménnyel kínálják őket. A bált egy hangos, lármás tánc indítja, melyet a csőszök járnak – ők a bál szervezői, akiknek nagyon figyelniük kell, hiszen ők vigyáznak a bálterem díszítéséhez felhasznált szőlőfürtök épségére, miután a helyi fiatalok szabad utat kapnak a szőlőlopásra. Minden évben megválasszák a bál királyát és királynőjét, akiknek szintén ügyelniük kell a szőlőfürtök épségére, illetve ha tetten érnek egy tolvajt, akkor meg kell fújniuk a sípjukat, hogy ezt jelezzék. A tetten ért és elkapott „tolvajnak” az ellopott szőlőfürtök fejében szimbolikus pénzbüntetést kell fizetnie. Az ünnepség reggelig folytatódik – a tánc és az ének mellett rendeznek tombolát és különböző játékokat is. Ilyen a legnagyobb szőlőkoronára való licitálás is, amelynek végén valaki – aki a legtöbbet ígéri érte – haza viheti a koronát és közepébe helyezett legfinomabb helyi bort is. A szőlőkoronák megvásárlása egy szimbolikus gesztus, mely kihangsúlyozza az egyén közösségben betöltött szerepét, társadalmi státusát is. A szőlőkoronákat és a bort általában a bálozókkal együtt szokás elfogyasztani. Szöveg: https://szekelyhon.ro/faluszerte/atalakult-szureti-mulatsag https://portal2.e-serviciihr.ro/LUETA/Home https://www.facebook.com/events/1625877127523456/

Az Ezer Székely Leány Napját minden július első szombatján tartják Csíkszeredában. Ez a székely népviselet, népzene és néptánc ünnepe, mely lehetőséget teremt a székely népviselet és népművészet értékeinek bemutatására, megőrzésére, népszerűsítésére. Az 1931-es első rendezvény után néhány évig még sikerült megszervezni a találkozókat, majd 1990-ben elevenítették fel újra, megőrizve eredeti hagyományápoló szerepét. Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget. Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe a Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező, néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó hagyományőrző csoportok. A szentmisét követi a népviselet, a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon.