Csíki Székely Múzeum

IDEIGLENESEN ZÁRVA A múzeum 2022. november 1. és 2023. május 1. között zárva tart. Csak előzetes egyeztetés alapján látogatható. Az aragonit múzeum minden évben május 1-je és november 1-je között várja látogatóit a Csigadombbal szemben, a DN13A országút mellett, a régi csiszolóüzem épületében. Az aragonit egy karbonátásvány, melynek kalcium-karbonát tartalmát a sós ásványvizek adják. Az aragonit múzeumban az ásvány történetétől indulva, megismerkedhetünk annak kitermelési, feldolgozási folyamatával, majd felvonulnak a belőle készült tárgyak is, melyek között 100 évnél idősebb darabok is vannak. Az aragonitból készült használati tárgyak és dísztárgyak az 1890-es Párizsi Világkiállításra is eljutottak (vázák, hamutálcák, lámpák, kupák, gyümölcstartók stb.). Látogassák meg Önök is ezt az Európában egyedülálló múzeumot!

Az unitárius főgimnázium iskolai gyűjteményeiből 1946-ban alapított városi múzeum névadója, dr. Molnár István (1910-1997) néprajztudós nevét viseli. Az intézmény a város kulturális életében az elmúlt 70 év során kiemelkedő szerepet töltött be.  Tájmúzeumi jellege mellett gazdag régészeti, történelmi, helytörténeti, néprajzi, természetrajzi és képzőművészeti gyűjteményei teszik vonzóvá az idelátogatók számára. Állandó kiállításai: régészet-helytörténet, szabadtéri néprajzi részleg két tájházzal (kecseti ház 1853-ból és tarcsafalvi ház 1780-ból, gazdasági udvar, székelykapuk), népi ipari szerkezetek csarnoka, a vidék mezőgazdaságát bemutató pincekiállítás, kerámia látványraktár, a vidék állat- és növényvilága. 

A borszéki borvízmúzeum létrejötte a helyi polgármesteri hivatal és a településen működő ásványvíz-töltő vállalat közös érdeme. Egy külön helyiségben ismerhetjük meg a vidék történelmét, mely szorosan összefonódott a borvizek kitermelésével. Az ide látogatók és a helyi lakosok több mint 100, a borvizekhez kapcsolódó tárgyat és képet csodálhatnak meg, az üvegekre ragasztott címkéktől kezdve a 200 évvel korábban a víz szállítására használt edényekig, tartályokig. A múzeum legrégebbi kiállítási tárgya egy olyan ásványvizes üveg, melyet még az 1800-as évek végén használtak.

Szőcs Lajos vállalkozó, akinek családja három nemzedéken keresztül kalapozással foglalkozott, elhatározta, hogy Kőrispatakon létrehozza Románia első szalmakalap-múzeumát. A múzeumnak egy felújított hagyományos parasztház ad helyet. Az épületnek három szobája van, egyikben kapnak helyet az ország minden területéről összegyűjtött szalmakalapok, egy másikban a fonat- és kalapkészítés tárgyi eszközei, míg a harmadikban a tárgyak előállításának folyamatát mutatják be a szalma begyűjtésétől kedve a kész kalapokig. Ugyanitt megtekinthető, sőt fel is próbálható az ország legnagyobb, használható szalmakalapja, melynek átmérője 2 méter, súlya pedig 2,65 kg. Gyártásához 500 méter szalmafonatot és 1,5 km cérnát használtak fel. A múzeum udvarán egy igazán különleges gyűjtemény kapott helyet: több mint 600, a természet ereje által megmunkált követ csodálhatnak meg a látogatók, melyek között kacsa, galamb, de akár sapka formájú is van. Ugyancsak az udvaron kapott helyet egy 5 méteres kalap. A múzeum a hét minden napján látogatható. Amennyiben zárva találják, érdeklődjenek a bárban. 

A Gyergyószentmiklósi Múzeum alapítója, Tarisznyás Márton (1927-1980), történész, muzeográfus és néprajzkutató nevét viseli, aki a Gyergyói-medence hagyományőrző népi világának legjelentősebb feltárója volt. A múzeum három állandó kiállításnak ad helyet. Az első rögtön két egymáshoz kapcsolódó témakört fed le: a Gyergyói-medence székely-magyar, illetve örmény népviseletei, melyeket a környék peremvidékén élő csángó, a vaslábi román, illetve a gyergyószentmiklósi cigány népviseletetek egészítenek ki, valamint az ezek elkészítéséhez szükséges szövőeszközök bemutatása. A második kiállításon elsősorban a vidékre jellemző ásványok, bányavirágok és ősmaradványok gyűjteménye mellett megtalálható a nemcsak a környékre jellemző ásványok sokasága is, míg a harmadik állandó kiállítás Karácsony János helybéli festőművész műveit mutatja be a látogatók számára. Fontos megemlíteni, hogy az ásványkiállítás változatossága és átfogó jellege tekintetében az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Mindezek mellett természetesen időszakos kiállítások és többféle tematikus tevékenység is otthonra talál a múzeum falai közt. A Tarisznyás Márton múzeumnak helyet adó épület 1770-1778 között épült barokk stílusban. Ez a város egyik legrégebbi polgári lakóháza. szöveg: http://www.visitgheorgheni.ro

A Székelyudvarhelyen található Haáz Rezső Múzeum Székelyföld (Erdély dél-keleti része) központi régiójának néprajzi, helytörténeti, művészeti és természettudományi múzeuma.  A Haáz Rezső Múzeum helyi és erdélyi szinten egyaránt az egyik legrégebbi oktatási és kulturális jellegű intézmény. Mind a mai napig fennmaradt a Gróf Bethlen János udvarhelyszéki főkapitány által alapított intézmény 1797-ből származó első leltári jegyzéke (Protocollum), amely bizonyítja, hogy a könyvtár mellett már akkor is létezett a későbbi múzeum alapját képező régiség gyűjtemény, numizmatikai gyűjtemény és geológiai gyűjtemény is. Létezett továbbá fizika és természettudomány szertár, illetve természeti különlegességeket, relikviákat, a patrónusok címereit és zászlait magában foglaló gyűjtemény is.  Míg más próbálkozások kudarcba fulladtak, a Haáz Rezső rajztanár (1883-1958) által létrehozott, nagyjából 4000 darabot számláló néprajzi gyűjtemény megteremtette az önálló múzeum alapjait. A gyűjtemény 1913 óta látogatható, majd 1950-ben állami (körzeti) múzeumi rangra emelkedett, de különálló székhellyel csak 1978 óta rendelkezik. A múzeumhoz tartozik még az Orbán Balázs Szejkefürdőn található sírja közelében levő egy hektáros terület, ahol 1972-től kezdődően székelykapuk sorát állították fel. Nyitvatartás  február 1 – március 31. kedd – péntek: 9.00 – 17.00 óra szombat – vasárnap: 10.00 – 14.00 óra április 1 – augusztus 31. kedd – péntek: 9.00 – 18.00 óra szombat – vasárnap: 10.00 – 18.00 óra szeptember 1 – október 31. kedd – péntek: 9.00 – 17.00 óra szombat – vasárnap: 10.00 – 14.00 óra november 1. – január 31. kedd – péntek: 9.00 – 16.00 óra   Hétfőn, egyházi és állami ünnepeken zárva. Állandó kiállítás: • TÖVISEKEN ÁT… Fejezetek a székelyudvarhelyi Református Kollégium 350 éves múltjából

A Mohos-tőzegláp 1050 méter tengerfeletti magasságban helyezkedik el, az 1177 méter magas Mohos-csúcs lábánál, mintegy 80 hektáros területen a Nagy-Csomád hegységben. Vastagsága egyes helyeken eléri a 10 métert, átmérője 800 méter. A láp lényegében egy alpesi tőzegláp, melynek egykori egységes víztükre feltöltődés következtében 13 darab, különböző mélységű vízszemre darabolódott fel. A tőzegrétegbe kapaszkodó erdeifenyők és a sűrű, szőnyegszerűen összenőtt áfonyabokrok látványa igen megkapó. Ez a rezervátum tudományos jelentőségű természeti, elsősorban növényritkaságokat őriz, melyek nagy része az utolsó glaciális periódusból maradt fenn, így olyan növényi ritkaságokkal találkozhatunk itt, mint a húsevő harmatfűfajok: a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), hosszúkás levelű harmatfű (Drosera obovata), a hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica), valamint a tőzegáfonya (Vacccinium oxicoccos), a mohafélék 20 fajtája. További jégkorszakbeli fajok is találhatók itt, például a közönséges tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum) és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). Kép: http://www.greenharghita.ro

A Nagy-Csomád kráterében található Szent-Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen vulkáni eredetű tava, egyben Székelyföld leglátogatottabb turisztikai célpontja. A tavat a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falai veszik körül, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m).  A hivatalos adatok szerint az Európában egyedülálló természeti kincs 946 méter tengerszint feletti magasságban található, legnagyobb átmérője 1737 méter, legmélyebb pontja pedig 7 m.  A kráter pereméről 13 időszakos patak - melyek medrei felhőszakadások következtében alakultak ki - táplálja a tavat, ugyanakkor köveket és szerves maradványokat is mos bele. A víz utánpótlása így tehát esővízből és hóolvadékból származó vízből áll.  A tó északi és nyugati partjainál elkezdődött a tó elláposodása, üledékesedése, a tó fenekét egyre vastagodó tőzegréteg kezdi elfedni. A nem hivatalos adatok szerint jelenleg a tó legnagyobb mért mélysége már csak 6,5 méter. Jó idő esetén, különösen szélcsendben megfigyelhetőek a tó fenekéről a víz felszíne felé feltörő gázbuborékok, melyek az utóvulkanizmus munkájának gyümölcsei. A tó északi, észak-keleti részén látható a mintegy méternyi vastagságú lebegő tőzegréteg. Látogatás a Szent Anna-tónál Természet, friss levegő, mozgás és együttlét! A Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp jellegéből adódóan kiváló helyszín családok számára, jövő generációk szemlélet alakításának egyik helyszíne. Itt lehet fogyasztani a díjnyertes Vitos Kürtőskalácsot, az öko-büfékben pedig rostos és szénsavas üdítőket, alkoholos- és alkohol mentes söröket, forró csokit, teát és kávét lehet vásárolni. A teraszon felszolgált étkek között megtalálhatók a gyermekek által kedvelt ételek is. A Szent Anna-tónál minden termék üveg palackban vagy környezetbarát csomagolásban kerül forgalmazásra.  Fejlécfotó: Fodor István

A Gyergyószárhegy központjában található Lázár-kastély egyike a legszebb reneszánsz kori erdélyi épületeknek. A pártázatos kastély a 17. században az egyik legvonzóbb erdélyi főúri hajlék volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat található. A várkastély falait négy bástya vigyázza. A kastély udvarába a déli oldalon fekvő toronykapun keresztül lehet bejutni. A kastély Lázár István idejében épült, aki Bethlen Gábor fejedelem játszótársa volt, majd később a fejedelem egyik bizalmi embere és Gyergyó-, Csík-, illetve Kászonszék főkirálybírája volt. 1632-ből származó címere az udvarban a bal oldali olaszbástya egyik falán található, amely évszám egyben az építkezés befejeztének időpontját is jelöli. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a császári sereg a kastélyt felégette. Neki tulajdonították a lovagterem építését és felújítását is. Több híres személy is megfordult a kastély falai között, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek édesanyja a Lázár család tagja volt. Mihnea havasalföldi fejedelem egy éven át rejtőzködött a Lázár-kastélyban miután a törökök elűzték, míg IV. Péter moldvai fejedelem 11 évet töltött el itt 1527 és 1538 között. A kastély többször is leégett és 1842-ben egy újabb tűzeset következtében teljesen romossá vált. 1967-től kezdődően egész a mai napig felújítás és restaurálás alatt áll. A munkálatok végső célkitűzése az épület hajdani pompájának visszaszerzése, mivel ez az épület az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb építészeti emléke. A munkálatok során az épület régészeti kutatóhely státuszt is kapott. 2013-ban visszaszolgáltatták a Lázár család leszármazottai számára, emiatt pedig a kastély sorsát bizonytalanság övezi. Vasárnap előzetes egyeztetés alapján látogatható! +40 745 295 925 BELÉPŐJEGY • felnőtt: 35 RON • 25 fő feletti csoportok: 30 RON • nyugdíjasok: 30 RON • diákok: 20 RON • gyergyószárhegyi lakosok: 20 RON • 7 év alatti gyerekek: ingyenes • professzionális filmezés/fotózás díja: 200 RON