Henter-kúria

Millenniumi templom néven vált ismertté Csíkszereda 2003-ra felépült új római katolikus temploma. A 18. századi barokk műemléktemplom közvetlen szomszédságában (a mai Kossuth utcában) épült fel az új katolikus templom, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel. Csíkszereda első római katolikus temploma 1751-1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. A 19. század végére megyeszékhellyé vált Csíkszereda katolikus közössége számára már szűknek bizonyult a város egyetlen 18. században épült temploma. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot is összegyűjtötték 1914-re. De csak 2001-ben teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, mely egy nagyobb formátumú templom építése volt. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános, aki 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Az építész a tervezést bérmentve elvállalta, és tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél , ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre). A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült és az első, amelynek szentelésére sor került. 2003-ra készült el a templom, és október 18-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. Fotó: Darvas-Kozma József 

Karcfalva és Jenőfalva határában a Madics-hegy egy kiszögellésén emelkedik Csíkszék legfestőibb templomvára. Négy falu hite és ereje hozta létre e templomot valamikor az 1300-as évek elején. Törték ide a követ a dánfalviak, hordták a jenőfalvi szekeresek, rakták a falat a csíkmadarasi és karcfalvi atyafiak. Így épült, emelkedett a Nagyboldogasszony tiszteletére épült első templom. A sziklamagaslaton emelt templom önmagát ajánlotta menedékül, ezért aztán a 15. században várfal épült köréje. Azt védelmezendő pedig egy kétemeletes torony, amely egyben harangtoronyként szolgált. A két méter széles alapokra négy öl, hét-nyolc méter magas terméskő falat raktak. A templomvár keleti részének a meredek sziklás emelkedés természetes védelmet nyújtott. A nyugati oldalon, ahol a domb a Madicsával összeér, egy második védvonal megépítésére is sor került, amely egy mély árokból és falból állt. Maga Orbán Balázs is csak a nyomait látta. Lehetséges, hogy ez a külső fal szolgálta a lábas jószágok védelmét az ostrom idején. A templomot körülvevő védőfalnak a története még egyelőre tisztázatlan, minden valószínűség szerint a 16. század táján építhették. Orbán Balázs valószínűnek tartja, hogy a várfal a török betörések ellen készült, hogy az Olt felvidékének lakói ott oltalmazhassák magukat. A vár védelmét tovább fokozta, és a kapu védőit óvta a lőfegyverek ellen a bejárat elé, valószínűleg a 17. században épített, vékony pajzsfal vagy barbakán. A torony kívülre eső, eredetileg boltíves kapunyílását védelmi megfontolásokból ajtónyira szűkítették. A bejárattól balra pedig lőrést nyitottak.

A Tündérkert egy borvízforrásokat szabadtéri fürdőmedencékként egybeölelő létesítmény, ahol öltözők és pihenőhelyek is várják az ide látogatókat, elsősorban azokat, akik külső kezelésre vágynak. 2009-ben az Ars Topia alapítvány úgy határozott, hogy Borszéken megszervez egy hagyományos fürdőépítő kalákát.  Tíz napon keresztül magyarországi és erdélyi fiatalok, a helyi lakosokkal együtt, ezen fürdők megépítésén dolgoztak, melyek azóta nagy sikernek örvendenek a látogatók körében. Ezen projekt keretében több létesítmény készült el: ásványvizes medence, lábfürdők, öltözők, filagóriák, napozók.  Több világnyelven is szólnak a turistákhoz az itt található kézzel festett és hagyományos virágmotívumokkal díszített, fából készült táblácskák. A fürdőket látogató turisták száma évről évre nő, viszont a helybeli lakosok is használják ezeket az ásványvizeket különböző kezelésekre. A Tündérkertben több kilátó, illetve piknikező- és napozóhely is található.  Bármikor látogatható, nincs látogatási program és belépődíj sem. 📷 Rédai Botond

Meglátni és megszeretni – valahogy így kezdődött. 2002-ben a Szász család megvásárolt Gyimesközéplokon - Borospatakán - egy nagyobbacska területet, ahol egy öreg ház meg egy csűr árválkodott. Később a környező patakokból elszállítottuk a halálraítélt házakat: lefényképeztük, lebontottuk, majd a fotók meg a számozás szerint ugyanúgy visszaépítettük a telkünkön azokat. Hagyományosan tapasztottuk kívül belül, és régi bútorokkal rendeztük be mind a 13 házat. Így mára már egy apró falu van a telken: szépen sorakoznak a szebbnél szebb parasztházak.  Az utólag felépített csűrök itt már más rendeltetést kaptak - az egyik fürdőházzá alakult, a másik a tánc-csűr lett. Szeretnénk, ha minél több hagyományokat értékelő, népművészetet kedvelő, pihenni vágyó csoport látogatná és használná a létesítményünket, ami legkevesebb 110 személynek tud szállást nyújtani. Gyimesi Skanzen Panzió

A madéfalvi SICULICIDIUM Emlékmű a Hargita Megyei Műemlékjegyzék (1992) szerint nyilvántartott történelmi emlékhely. A csíkszeredai Tamás József tervei alapján megvalósított műemléket 1905. október 8-án avatták fel. Az emlékmű közepén található turulmadár a gyergyócsomafalvi származású kiváló szobrász, Köllő Miklós műve, szárnyainak fesztávolsága pedig 2,6 m. A műemlék az 1764. január 7-én hajnalban az osztrák császári seregek által az álmukból felriasztott, majd lemészárolt több mint 200 székely polgári vértanúnak állít emléket. 1891-ben Orbán Gyula javaslatára jött létre az a kezdeményező bizottság, mely a műemlék megépítéséhez szükséges anyagi alapokat adományokból összegyűjtötte. A SICULICIDIUM, az emlékmű latin megnevezése valójában egy kronosztikon, melynek betűit latin számjegyekké átalakítva, majd összeadva megkapjuk a népirtás évszámát, az 1764-et. A latin név jelentése magyarul „székelygyilkosság”. Az emlékműre helyezett emléktáblán az események rövid ismertetése és az emlékmű felavatásának éve (1899) mellett egy vers is szerepel, amely a vérengzés vétlen és hősi áldozatainak emlékét idézi fel, akik a zsarnoksággal szembe mertek szállni és a székely szabadságjogok megőrzéséért adták életüket, követendő példát mutatva az utókor számára. Szöveg és kép: http://www.enciclopediavirtuala.ro/, https://www.harghita.ro/

A Nyergestetői emlékmű együttes a székelyek történetének egy megindítóan hősies pillanatának állít emléket, mely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó katonai cselekményeinek egyikéhez kapcsolódik. Itt teljesedett be ugyanis a sorsa annak a 200 székely vértanúnak, akik 1849-ben a magyar forradalmi hadtestben harcoltak az osztrák és orosz haderő ellen. Emlékezetükre 1897-ben egy 5.4 méter magas kőből készült műemléket emeltek, mely a Zsögödön megtelepedett Poulini olasz szobrász keze nyomát viseli. Az emlékműtől mintegy 100 méterre-északra található közös sírhant felett a 2000-es évek eleje óta egy másik emlékhely együttes alakult ki székely kopjafákból. Fotó: Szőke Éva

Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített. 1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.

ZÁRVA 2026. MÁJUS 31-IG A székelyudvarhelyi időszakosan működtetett lepkeház tapasztalatait felhasználva 2012 tavaszán megnyitottuk a Hargita megyei Parajdon Románia első állandó lepkeházát. A speciálisan erre a célra épített kétosztatú épületben egy ajándékbolttal egybekötött fogadó rész és egy trópusi mikroklímával, trópusi növényekkel, kis tóval valamint körsétánnyal ellátott úgynevezett röptér kapott helyet. Lepkéink dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról bábok formájában érkeznek hozzánk.  Érkezésük után egy külön erre a célra készített keltetőbe kerülnek, ahol fajtól függően néhány napon belül – immáron a hernyóból átalakulva – csodálatos lepkeként látják meg a napvilágot. A minden év meleg hónapjaiban látogatható lepkeházban általában 8-9 úgynevezett alapfajt és 6-7 változó faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Lévén, a lepkék élettartama csupán néhány hét, az utánpótláskor figyelünk arra, hogy folyamatosan olyan új fajokat mutassunk be, amelyek megtekintése ürügyül szolgálhatnak a visszatérésre.  Állandó vendégeink közül kiemelnénk a lepkeház virtuózát, az égszínkék azúrlepkét (Morpho peleides), a kecses zebralepkéket (Heliconiinae), a folyamatosan lustálkodó denevérlepkéket (Calligo memnon), valamint a lepedőszerűen repülő nimfalepkéket (Idea leuconoe). Lepkeházunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartalmas, élményteli kikapcsolódást kínál. Májustól szeptemberig látogatható. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 10 RON - gyerekeknek, diákoknak, egyetemistáknak • 12 RON - felnőtteknek , nyugdíjasoknak • 3 év alatt ingyenes

Zetelaka községben az elmúlt évszázadokban számos vízzel működtetett fűrésztelep működött. Megjelenésüket a környező gazdag erdős vidék, valamint a gyors folyású, nagy hozamú, magas esésű hegyi patakok jelenléte segítette elő. Többségük építménye az idő folyamán elromosodott, vagy modern, elektromos berendezések kerültek azok helyébe. Jelenleg ez az egyetlen működő fűrésztelep az ország központi területén, amely igyekszik visszahozni a régi fűrészmalmok hangulatát. Szöveg és kép: http://vizifuresz.ro/