Helyek

A Homoródszentmárton községhez tartozó Homoródkeményfalva egyedülálló falu, talán a vidék legkülönlegesebb helysége. Homoródkeményfalva és Abásfalva a Szentkeresztbányán található vasöntödét közvetlenül Brassóval összekötő kereskedelmi út mentén található. Ez az útszakasz igen forgalmas kereskedelmi út volt egészen a XX. század elejéig. Miután 1918-ban a térképet átrajzolták, a főút már elkerülte ezeket a falvakat, a vasöntöde tevékenységének fokozatos leállítása pedig a két falu elszigetelődéséhez vezetett. Ezek a folyamatok járultak hozzá azonban a környék építészetének megőrzéséhez, a falvak ugyanis a Homoród-menti építészet sajátságos vonásait őrzik, illetve a hagyományos építészet különleges szépségének jegyeit hordozzák magukon, ahol az alakzatok és azok funkciói szerves egységet alkotnak. Egyedisége ellenére a falu napjainkban komor, egyhangú képet fest. Kiemelkedő építészeti értékei ellenére, elszigeteltsége következtében impozáns házai elnéptelenedtek, elhagyatottakká váltak.

Karcfalva és Jenőfalva határában a Madics-hegy egy kiszögellésén emelkedik Csíkszék legfestőibb templomvára. Négy falu hite és ereje hozta létre e templomot valamikor az 1300-as évek elején. Törték ide a követ a dánfalviak, hordták a jenőfalvi szekeresek, rakták a falat a csíkmadarasi és karcfalvi atyafiak. Így épült, emelkedett a Nagyboldogasszony tiszteletére épült első templom. A sziklamagaslaton emelt templom önmagát ajánlotta menedékül, ezért aztán a 15. században várfal épült köréje. Azt védelmezendő pedig egy kétemeletes torony, amely egyben harangtoronyként szolgált. A két méter széles alapokra négy öl, hét-nyolc méter magas terméskő falat raktak. A templomvár keleti részének a meredek sziklás emelkedés természetes védelmet nyújtott. A nyugati oldalon, ahol a domb a Madicsával összeér, egy második védvonal megépítésére is sor került, amely egy mély árokból és falból állt. Maga Orbán Balázs is csak a nyomait látta. Lehetséges, hogy ez a külső fal szolgálta a lábas jószágok védelmét az ostrom idején. A templomot körülvevő védőfalnak a története még egyelőre tisztázatlan, minden valószínűség szerint a 16. század táján építhették. Orbán Balázs valószínűnek tartja, hogy a várfal a török betörések ellen készült, hogy az Olt felvidékének lakói ott oltalmazhassák magukat. A vár védelmét tovább fokozta, és a kapu védőit óvta a lőfegyverek ellen a bejárat elé, valószínűleg a 17. században épített, vékony pajzsfal vagy barbakán. A torony kívülre eső, eredetileg boltíves kapunyílását védelmi megfontolásokból ajtónyira szűkítették. A bejárattól balra pedig lőrést nyitottak.

Millenniumi templom néven vált ismertté Csíkszereda 2003-ra felépült új római katolikus temploma. A 18. századi barokk műemléktemplom közvetlen szomszédságában (a mai Kossuth utcában) épült fel az új katolikus templom, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel. Csíkszereda első római katolikus temploma 1751-1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. A 19. század végére megyeszékhellyé vált Csíkszereda katolikus közössége számára már szűknek bizonyult a város egyetlen 18. században épült temploma. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot is összegyűjtötték 1914-re. De csak 2001-ben teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, mely egy nagyobb formátumú templom építése volt. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános, aki 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Az építész a tervezést bérmentve elvállalta, és tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél , ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre). A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült és az első, amelynek szentelésére sor került. 2003-ra készült el a templom, és október 18-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. Fotó: Darvas-Kozma József 

ZÁRVA 2026. MÁJUS 31-IG A székelyudvarhelyi időszakosan működtetett lepkeház tapasztalatait felhasználva 2012 tavaszán megnyitottuk a Hargita megyei Parajdon Románia első állandó lepkeházát. A speciálisan erre a célra épített kétosztatú épületben egy ajándékbolttal egybekötött fogadó rész és egy trópusi mikroklímával, trópusi növényekkel, kis tóval valamint körsétánnyal ellátott úgynevezett röptér kapott helyet. Lepkéink dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról bábok formájában érkeznek hozzánk.  Érkezésük után egy külön erre a célra készített keltetőbe kerülnek, ahol fajtól függően néhány napon belül – immáron a hernyóból átalakulva – csodálatos lepkeként látják meg a napvilágot. A minden év meleg hónapjaiban látogatható lepkeházban általában 8-9 úgynevezett alapfajt és 6-7 változó faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Lévén, a lepkék élettartama csupán néhány hét, az utánpótláskor figyelünk arra, hogy folyamatosan olyan új fajokat mutassunk be, amelyek megtekintése ürügyül szolgálhatnak a visszatérésre.  Állandó vendégeink közül kiemelnénk a lepkeház virtuózát, az égszínkék azúrlepkét (Morpho peleides), a kecses zebralepkéket (Heliconiinae), a folyamatosan lustálkodó denevérlepkéket (Calligo memnon), valamint a lepedőszerűen repülő nimfalepkéket (Idea leuconoe). Lepkeházunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartalmas, élményteli kikapcsolódást kínál. Májustól szeptemberig látogatható. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 10 RON - gyerekeknek, diákoknak, egyetemistáknak • 12 RON - felnőtteknek , nyugdíjasoknak • 3 év alatt ingyenes

A Parajd központjában, a rendőrség és az ANL tömbházak közelében található házikó 8×5 méteres alapterületű. A főajtón egyből a manzárdba lépünk be, ahol a gyerekszoba van, innen lépcső vezet a földszintre. Az emelet-földszinten van egy nappalival egybenyitott konyha és egy fürdőszoba. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 3 év alatt ingyenes • 10 RON - gyerekeknek 12 éves korig • 20 RON - felnőtteknek

A Gyergyószárhegy központjában található Lázár-kastély egyike a legszebb reneszánsz kori erdélyi épületeknek. A pártázatos kastély a 17. században az egyik legvonzóbb erdélyi főúri hajlék volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat található. A várkastély falait négy bástya vigyázza. A kastély udvarába a déli oldalon fekvő toronykapun keresztül lehet bejutni. A kastély Lázár István idejében épült, aki Bethlen Gábor fejedelem játszótársa volt, majd később a fejedelem egyik bizalmi embere és Gyergyó-, Csík-, illetve Kászonszék főkirálybírája volt. 1632-ből származó címere az udvarban a bal oldali olaszbástya egyik falán található, amely évszám egyben az építkezés befejeztének időpontját is jelöli. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a császári sereg a kastélyt felégette. Neki tulajdonították a lovagterem építését és felújítását is. Több híres személy is megfordult a kastély falai között, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek édesanyja a Lázár család tagja volt. Mihnea havasalföldi fejedelem egy éven át rejtőzködött a Lázár-kastélyban miután a törökök elűzték, míg IV. Péter moldvai fejedelem 11 évet töltött el itt 1527 és 1538 között. A kastély többször is leégett és 1842-ben egy újabb tűzeset következtében teljesen romossá vált. 1967-től kezdődően egész a mai napig felújítás és restaurálás alatt áll. A munkálatok végső célkitűzése az épület hajdani pompájának visszaszerzése, mivel ez az épület az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb építészeti emléke. A munkálatok során az épület régészeti kutatóhely státuszt is kapott. 2013-ban visszaszolgáltatták a Lázár család leszármazottai számára, emiatt pedig a kastély sorsát bizonytalanság övezi. Vasárnap előzetes egyeztetés alapján látogatható! +40 745 295 925 BELÉPŐJEGY • felnőtt: 35 RON • 25 fő feletti csoportok: 30 RON • nyugdíjasok: 30 RON • diákok: 20 RON • gyergyószárhegyi lakosok: 20 RON • 7 év alatti gyerekek: ingyenes • professzionális filmezés/fotózás díja: 200 RON

A Mikó-várként ismert kastély-erődítmény Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) nevét viseli, a korabeli dokumentumokban pedig úgy szerepel, mint Mikó új vára. A vár építése 1623 tavaszán kezdődött, tíz évvel azután, hogy a tulajdonos, Mikó Ferenc Csík, Gyergyó és Kászon székely főkapitányává vált. A XVII. század kezdetének Erdélyében a politika meghatározó alakjaként ismert Mikó Ferenc ezen tisztsége mellett még Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsosa, valamint diplomata és krónikaíró is volt. A négyszög alapú, 75X70 m felületű vár építése 1623. április 26-án kezdődött el, és valószínűleg még ugyanazon század harmincas éveiben fejeződött be. Stílusát tekintve a vár a radnóti, a felvinci és a gyergyószárhegyi kastélyokhoz hasonló. A vár meglétét igazoló első dokumentum 1631-ből származik. Mikó Ferenc örököseinek idő előtti elhalálozását követően a vár a csíkszéki főkirálybíró, Damokos Tamás tulajdonába került. 1661. október 21-én a temesvári Ali pasa török-tatár hordái lerohanták Csíkszéket, elfoglalták, majd felégették a várat. A várat 1714-1716 közt építették újra Stephan Steinville császári generális vezérlete alatt, amint azt a vár bejárata felett található kőbe vésett felirat is igazolja. 1735-ben Johann Conrad Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészíti a várkastély alaprajzát, ez egyben a vár eddig ismert legrégebbi alaprajza, amely egyúttal a vár történetének és építési szakaszainak fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré az osztrákok négy olasz bástyából álló védelmi rendszert építettek ki, melyek nyomai ma is láthatók a déli oldalon. A dél-nyugati oldalon lőporraktárt építettek, míg a déli bástyában kápolnát hoztak létre. A kápolna boltozatát egyszerű, késő barokk stílusú stukkók díszítik. Az ablakok gótikus keretei utólagos átalakítások gyümölcsei. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található. A főpárkányok fölött magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az ily módon is megerősített vár a Habsburg-birodalom keleti határvédelmében stratégiai szerepet töltött be. A huszadik század közepéig váltakozó zászlók alatt szolgáló katonák használták. 1970-ben, egy általános restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.

Kastélytörténet: Az Ugron-kastély Székelykeresztúr csendes zsákfalujában, Fiatfalva nyugati részében található, a Nagy-Küküllő bal partján.  A kastély építése több szakaszban történt. Az 1500-as években egy udvarház állt itt, amelyet az 1600-as évek elején átalakítottak és kiegészítettek. A kastély végleges arculatát az 1820-as években kapta. Az épület L alakját annak fő szárnya és a kapu épülete határozza meg.   Az épület legértékesebb része kétségtelenül annak fő szárnya, mely a 17. században épült, különösen a bástya boltíves kápolnája, az eredetileg védelmi célokat szolgáló boltíves pince, valamint az 1800-as évek elejének barokk stílusában épült tetőszerkezet. A kapu épületének legértékesebb része valószínűleg a kastély boltíves kapuját tartalmazó, a 17. században készült épületrész.  Az épület a román műemlékjegyzékbe A kategóriájú építményként került be. A műemlék részét képezi az épület melletti romos csűrépület is. Az épületet jogos örökösei visszaigényelték és visszakapták, majd 2005-ben családon belül értékesítették.  A jelenlegi tulajdonosok, Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja, férjével, Maróty Miklóssal döntöttek a kastély megvásárlása és megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepeztetésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.  Ennek a 2021–2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély a nagyközönség számára szálláshelyként és rendezvényközpontként elérhetővé.  Kastélytörténet: ugroncastle.ro   Kastélylátogatás: Egyéni és csoportos kastélylágotásra is van lehetőség: ugroncastle.ro.   Teljes kastély bérlése: Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére. Báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák, kastély park, történelmi pince, saját kápolna. Egyaránt ajánljuk baráti,- családi összejövetelekre, céges csapatépítők vagy esküvők, lakodalmak helyszínéül. A felújított Ugron kastély ideális helyszínéül szolgál különféle közép- és felsővezetői tréningeknek, workshopoknak, vacsoráknak vagy más több napos céges rendezvényeknek. A teljes kastély bérlése esetén kizárólagosságot biztosítunk, az adott időszakban nem fogadunk más vendéget. Szabadon használhatóak a báltermek, a szállodai szobák, a kastély park, a dézsafürdő, a történelmi pince, és a saját kápolna is.  Részletek:ugroncastle.ro

Restaurálás miatt zárva. A maroshévízi Urmánczy-kastély 1903 és 1906 között épült a Maros partján. Ennek tulajdonosa az örmény származású Urmánczy Jeromos volt, megálmodója pedig a tiroli származású Giacomuzzi Virgilio.  A kastély szecessziós (Art Nouveau) stílusban készült, melyet a Kós Károly által híressé vált népi építészeti stílussal ötvöztek, amely az erdélyi kastélyépítészet különleges stílusa volt.  A kastélyt uraló épületelem a főhomlokzat jobb oldalán található víztorony, melynek bejárata a földszinten található. A kastély belső terében a kétemeletnyi magasságú főszalonon keresztül lehet bejutni a többi szobába, illetve a kertre néző férfiaknak szánt szobákba, szintén innen nyílik a étkezőterem bejárata, és végül a háztulajdonos szobája. Az emeleten helyezkedtek el a gyerekszobák és a vendégszobák, míg a pinceszobákban a személyzet szobái, a konyha, a raktárak és a pince volt berendezve.  Az idők során a kastély volt már helyi kórház, néprajzi múzeum, vagy éppen a helyi néptánccsoport gyakorlóterme.  2009 után visszakapták jogos tulajdonosai; jelenleg semmilyen funkciót nem tölt be, azonban minden szombaton és vasárnap 11–18 óra között látogatható. Program: Escape from the Urmánczy Castle

Kedves Látogató! Élményekkel teli időutazásra hívjuk Önt, melynek során bepillantást nyerhet a székelység ezer éves történelmébe. Kiállításunkat, amely a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét mutatja be a Keleti-Kárpátokban, az Árpád-kortól a második világháború végéig, egy impozáns épületben, három szinten rendeztük be. A 2021 augusztusában megnyitott Székely Határőr Emlékközpont hiánypótló és egyedi turisztikai célpont Székelyföld térképén. Várjuk Önöket a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba! Jegyárak/Belépők • Felnőtt: 35 lej • Diákoknak/egyetemi hallgatóknak: 20 lej (kötelező a diák- vagy hallgatói igazolvány felmutatása) Tiszteletjegyet biztosítunk a múzeumi dolgozók, az újságírók, a csoportot kísérő pedagógusok és az idegenvezetők részére. A kiállítást nem ajánljuk 10 év alatti gyerekeknek. A kiállítás megtekintésének időtartama: 90-120’ A kiállításon az idegenvezetést három nyelvű (magyar, román és angol) audioguide biztosítja. A helyszínen fényképezés, hangfelvétel és videófelvétel készítése szigorúan tilos! Nyitvatartás: Szerda 10-18* Csütörtök 10-18* Péntek 10-18* Szombat 10-18* *utolsó belépés: 17:00

A régi iskolát a XVII. század közepe táján alapították Csíksomlyón, a ferences szerzetesek patronátusa alatt. A Csíkszeredába való áthelyezés gondolata már a múlt század végén felmerült. Konkrét tárgyalások 1900-ban kezdodnek, ezeken Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök is részt vesz. Az építéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó tárgyalások csak az 1907. május 25-i megyei közgyulésen jutottak végleges határozati formába . Az elso terv szerint a gimnázium, szeminárium és internátus pavilonszeruen külön épületben lett volna, de késobb célszerubbnek látták, hogy ezek egy épületben foglaljanak helyet. 1909. március 29-én megtörténik az elso kapavágás és rá két hónapra, május 29-én ünnepélyes körülmények között sor kerül az alapko letételére, amelyet a fobejárattól balra 2 méterre az elso beszögellésnél helyeztek el, az építéssel kapcsolatos okmánnyal, a fogimnázium négy értesítojével és különbözo pénzérmékkel. Az avatóünnepségre, átadásra és felszentelésre 1911. június 5-én került sor gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök celebrálásában. A fogimnáziumhoz szimmetrikusan épült két szárny közül a jobb szárnyban kapott helyet a szeminárium, a bal szárnyban az internátus. Az új iskola bentlakása 12 hálószobával, 8 tanulószobával, zeneteremmel, klubhelyiséggel, ruhatárral, 6 mosdóval, zuhannyal, kádfürdovel, ebédloteremmel, betegszobával és a bentlakásra felügyelo tanárok lakásaival rendelkezett. 1914 – 16 között az épület egy részét lefoglalták a hadsereg részére kórháznak. Az 1916-17 –es tanévben az oktatás is szünetelt. A háború nagy károkat okozott a nemrég felépült iskolának. A rajzterem és szertár bútorzata tönkrement, a zeneterembol az eszközök elvesztek, a filológiai múzeum szobrai megsemmisültek, a kémia laboratórium üresen maradt, a könyvtár állománya felére apadt, akárcsak a fizikai szertár, a tornaterem felszerelése, valamint az érem- és régiség gyüjtemény is. Az elso világháború befejezése után az épületbe költözik az elemi iskola is, 1923-31, illetve 1941-42 között pedig a tanítóképzo. 1931-ben, a tanítóképzo elköltözése után, amely a bal szárnyat, vagyis az internátus helyét foglalta el, az internátust és a szemináriumot összevonják és egységes bentlakást alakítanak ki a két szárnyban, mely azonban az iskolától továbbra is függetlenül, külön igazgatóság irányításával muködött. Az 1943-44 – es tanévet csak novemberben lehetett megnyitni és április 1-re be is kellett fejezni. A hadsereg irodahelyiségeknek és kórháznak foglalja le az iskolát, a bentlakó tanulók számára a tornatermet és a rajztermet rendezik be hálónak. Mind az iskolát, mind a bentlakást az 1948-as tanügyi reformig nagyrészt alapítványi támogatásokból tartották fenn.

A kastély stílusú épület a 19. század első évtizedeiből származik, valószínűleg 1833-ban készült a család legjelentősebb tagja, Balási József (1778-1855) megrendelésére. A helyi közösségben a Balási család igen előkelő helyet töltött be. Az épületegyüttest két épület alkotja: a háromemeletes fő épület és a mögé épített szerényebb kis épület. A homlokzat leginkább szembeszökő elemei a déli oldalon található árkádos erkély, a copf stílusú ion oszlopok, a rusztikázott vakolatsávok, az egyszerűbb kialakítású lizénák, valamint a háromosztatú bejárat a homlokzat északi oldalán. A tetőkéményeken látható feliratok nagy valószínűséggel az építés időpontját örökítették meg, az egyiken az ANNO, míg a másikon az 1833 felirat látható. A család, pontosabban (VII.) Balási József (1915-2004) az Erdélyi Római Katolikus Főegyházmegyére hagyományozta az épületet, amelyet 30 évre Böjte Csaba ferences szerzetes vett bérbe, aki itt gyermekotthont működtet.

A Petőfi Sándor utca 34. szám alatti Gyárfás-kúriát klasszicista stílusban építtette a Wesselényi család egyik tagja. A Lécfalvi Gyárfás családra örökösödés útján szállt át. A helyszínen azonban ezt megelőzően, a középkorban is voltak már épületek, a kúria kertjében pedig egy tizedik századi templom maradványai kerültek elő.  1848. július 30-ról 31-ére virradó éjszakát itt töltötte Petőfi Sándor, aki ezután tűnt el nyomtalanul a fehéregyházi csatatéren, életét adva a hazáért. Petőfi Zeyk Domokos társaságában, illetve Bem tábornok kíséretében érkezett, és az akkori tulajdonos, Varga Zsigmond vendégeként töltötte itt élete utolsó éjszakáját.  A kúria udvarán található egy öreg körtefa, Petőfi körtefája. A legenda azt tartja, hogy július 31-én reggel a körtefa alatt szavalta el Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versét, megjósolva aznapi halálát. A körtefa, mint utolsó élő tanú, még a 60-as években is élt, igaz, vaspántokkal megerősítve.  A fát bekerítették, a kerítésen márványtáblát helyeztek el, rajta Kányádi Sándor verse áll: "Haldoklik az öreg tanú, Petőfi vén körtefája. Azt beszélik ő látta volt, verset írni utoljára." A körtefa mellé a hatvanas évek végén egy fiatal vadócot ültettek, amit beoltottak az öreg körtefáról, így, bár az eredeti fa mára mar kiszáradt, de utódja él és terem. Annak ellenére, hogy az öreg körtefa kiszáradt, a keresztúriak kegyelettel őrizték és gondozták. 1989-ben tetőt emeltek föléje, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól. A kúria felújítás előtt áll. Egyelőre csak a kertje látogatható. Fotók: Mihálydeák Antal 

A sepsiszentiványi Henter család vélhetően a 18. század elején építette barokk-reneszánsz stílusban a ma is álló udvarházat, valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére. A 18. században itt élt és tevékenykedett a tragikus sorsú id. Henter Ádám a feleségével, Sármasági Krisztinával. Fiuk, a már bárói címet szerző ifj. Henter Ádám (1714–1781) itt született, és a madéfalvi veszedelmet követően lett Csíkszék főkirálybírója. Feleségével, petki Nagy Borbálával a település patrónusaként maradt meg a köztudatban, hiszen a templom átépítésében is jelentős segítséget nyújtott. A család következő tagja, báró Henter Antal (1748–1824) császári-királyi kamarás, udvarhelyszéki főkirálybíró, akinek a felesége gróf Haller Anna volt. Hat gyermekük közül Henter József (1791–1867) volt a család utolsó fiúági örököse. Halálával kihalt a Henter család 1754-ben bárói címet szerzett ága. A jótékonyságáról, színház- és múzeumpártoló tevékenységéről ismert Henter Józsefet, bár Kelementelkén élt, a csíkszentimrei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a csíkszentimrei toronyépítésre. Egyetlen örököse az örökbe fogadott lánya volt – zágoni báró Szentkereszti Irén. 1878-ban pókakeresztúri Székely Endre (1835–1903), a csíkszentmártoni járás főszolgabírója vásárolta meg a terjedelmes birtokot, és feleségével, Babolcs Adéllal együtt a kúriába költözött. Ekkor jegyezte fel Veress Sándor plébános a domus historiába, hogy „ezen vásár a községnek valóságos előnyére esett”. 1922-ben Székely Endre örököseitől megvásárolta a birtok egy részét, „a rajta levő kúriális házzal és a gazdasági épületekkel” a helyi egyházközség – írta a domus históriába Kovács Balázs plébános. Később az egyházközség kénytelen volt átadni az egyházi iskola épületét az államnak, így 1948-ig ide költözött a felekezeti iskola. Ebben az épületben volt a falu kultúrháza és egyben mozija is 1934-től az új művelődési hajlék felépítéséig, 1973-ig. A kúriában rendezte be Salló István tanár, művelődésszervező a Csíki-medence első, 1957-ben létrehozott falusi múzeumát. Az 1970-es években még voltak itt osztálytermek, később évtizedekig üresen állt, és csaknem az enyészeté lett, annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltás után, a Csíki Székely Múzeum közreműködésével többször volt próbálkozás a felújítási tervek elkészíttetésére és az időközben fedél nélkül maradt épület állagmegóvására. 2011-ben Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala vásárolta meg az épületet 233.335 lejért. Felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A restaurálási terveken Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész vezetésével és a csíkszeredai Vallum Kft., személy szerint Korodi Szabolcs koordinálásával több tervezői iroda dolgozott. NYITVATARTÁS A henter-kúria előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás az érkezés előtt legkevesebb három munkanappal kérhető. Foglalásért hívja a +40 788 125 166-os telefonszámot hétfőtől péntekig 9–15 óra között. Belépő: 10 RON/fő A kúria kertje ingyenesen látogatható. A fákon kihelyezett QR kódok leolvasásával megismerheti a fák múltját.

A kúria jelenlegi tulajdonosa a Lengyel család utolsó sarjától vásárolta meg a birtokot és elkezdte annak felújítását. A barokk stílusú épület iskolapéldája a vidéki nemesi udvarházaknak. Az épület belseje a Lengyel család egyik jeles tagjának, Lengyel Árpád orvos tárgyi hagyatékainak, így orvosi eszközkészletének és dokumentumainak kiállítóhelye.

A homoródszentmártoni Bíró-Ugron kúria Székelyföld egyik legjelentősebb bárói családjának volt a székhelye. A helység a Homoród-fennsíkon található, Székelyudvarhelytől dél-keleti irányba. A kúria az Ugron család birtokába Ugron Ferencz udvarhelyszéki kapitánynak Bíró Máriával való házassága által került. Az épület jelenlegi megjelenése nagyobbik fiuk, Ugron Pál, illetve neje, Siménfalvi Krisztina elképzeléseit tükrözi. A birtok elvesztette eredeti szerkezetét, mivel több tulajdonosa azt mezőgazdasági területként hasznosította, az épület állaga pedig a buja növényzet szorításában és a karbantartás hiánya miatt egyre romlik. Az épület azonban még ilyen körülmények közt is tovább sugározza az egykori nemesi kúriák hangulatát. A masszív bejárati kapu a helység fő utcájáról is látható. A lakóépület központi elhelyezésű, lévén az egész együttes legfontosabb épülete. Szöveg: http://monumenteuitate.org/arh. Alexandra Stoica

A Jézus-kiáltó elnevezést a helyiek szerint azért kapta a hegy, mert Székelykeresztúr lakosai innen riasztották el egykor a tatár hadakat. A visszhang innen messze elhallatszik a völgybe, ezért az emberek Jézus nevét kiáltozták elkeseredésükben, azonban ezeket a kiáltásokat a tatárok félelmetes, nagy harcosok és erős seregek hangjainak vélték és ijedtükben elinaltak. Az 537 méter tengerszint feletti magasságban állított keresztet a római katolikus egyház emeltette a sokat látott, régi fakereszt helyébe. A kereszt és a rajta elhelyezett emléklap az első világháborúban elesett 144 székelykeresztúri áldozat nevét és emlékét őrzi. Szöveg: http://www.legendarium.ro/jezus-kialto  https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAr  http://keresztur.ro/index.php/hu/varosunk/varostoertenet  Kép:  http://www.magasbol.ro/index.php/telepuelesek/varosaink/78-szekelykeresztur  https://www.facebook.com/magasbolszekelyfold/

A 49-es villa, ma „Emil” Villa, Borszékfürdő építészetének egyik fontos történelmi épülete. Felújítására és megerősítésére a Regionális Operatív Program 5.1 prioritási tengelye, 5.1 beruházási prioritása – Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, népszerűsítése és fejlesztése révén került sor.  A program fő célja a település fejlődésének fellendítése volt, a kulturális örökség és identitás megőrzése, védelme valamint hasznosítása által. Így a felújított épület a Balneoklímatikus Kiállítóközpontra jellemző kulturális célokkal, múzeumi és oktatási tevékenységekkel bővíthető, amely lehetővé teszi az épület szervezett látogatását. A projekt megvalósításával élénkül a város kulturális élete, vonzóbbá válik a turisták számára, és egyben a helyiek egyik büszkesége is lesz. Az 1938-ban épült villa, 51-es szám alatt volt nyilvántartva, tulajdonosa a szomszédos városból, Maroshévízről származó Antal Constantin Emil volt.  Az eredeti épület 26 szobával rendelkezett. A második világháborút követően a 149/1948-as rendelet alapján államosították az épületet, ezt követően 1950-1970 között átalakították, 28 helyiségre és 71 szálláshelyre bővítették. A felújított épület 2016. óta a borszéki városháza tulajdona. A Kulturális Minisztérium műemléki kategóriába sorolta. A Primăverii utca 11. szám alatt található 49-es Villát vagy "Emil Villát" számos turisztikai látványosság övezi, mint például a Tündérkert, a Kossuth és Petőfi ásványvízforrások, a „Reménység” sípálya és nyári bobpálya. Az épület Kiállítási Központként működik majd, ahol megcsodálható az 1930-as évek építészete. Az antik bútorokkal berendezett terek betekintést nyújtanak az épület fénykorának időszakába is. 

A Heveder-patak völgyében működő vízifűrészt a helybéli Bentze József építette. Ez a legrégebbi meglévő deszkavágó gépezet, és ezért történelmi műemlékké nyilvánították, eredeti makettje pedig a gyergyószentmiklósi városi múzeumban van kiállítva. Kép: https://voslobeni.ro/

A Korondi Madárkertben közel 40 madárfaj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Lehetőség van madársimogatásra és néhány madár etetésére. Madárfajok: 13 fajta fácán; lila, kék, tarka és fehér páva; különböző fogolyfajok; szürke és vöröslábú, kacagó és más gerlék; copfosfürj; apácalúd; nílusi lúd; fütyülő ludak; vadludak; mandarin, bahama, amazonasi és számos más récefaj; 14 papagáj faj; dísztyúkok; hattyúk. Belépő: becsületkassza

Az Ezeréves határ Gyimesbükkön nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem számos látnivalót is kínál az idelátogatóknak. Íme néhány kiemelkedő nevezetesség:  1. 30-as számú vasúti őrház Az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült, és a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza volt. Ma vasúttörténeti kiállításnak ad otthont, bemutatva a korabeli vasúti életet és a határőrizet történetét. Bilibok Ágoston 0721814734  2. Rákóczi-vár romjai A 17. században épült vár romjai a 30-as őrház fölötti magaslaton találhatók. Meredek lépcsősoron lehet feljutni, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Tatros-völgyre és a környező hegyekre. Jelenleg építés alatt van így nem látogatható! 3. Gyimesi vesztegzár (Kontumác) A 18. században épült karanténállomás, ahol az utazókat járványok idején elkülönítették. A vesztegzár területén található a Kontumáci Kápolna is, amely a karanténban lévők lelki támaszául szolgált.  Az egykori határkő, amely a történelmi Magyarország keleti határát jelölte, különleges díszítéssel rendelkezik: a Szent Korona elferdült keresztjével. 4. A Szent Korona ferde keresztjével díszített határkő A történelmi Magyarország keleti határát jelző egykori határkő, különleges díszítéssel: a Szent Korona ferde keresztjével. 5. Természet és táj A környék lenyűgöző természeti szépségekkel rendelkezik: zöldellő hegyoldalak, legelők, és a Tatros-folyó völgye kínál kiváló lehetőséget túrázásra és természetjárásra.  Ezek a látnivalók együtt egyedülálló élményt nyújtanak, ötvözve a történelmet, a kultúrát és a természet szépségét. 

Europa Nostra díjas falu. Hargita megye délnyugati részén, Székelyudvarhelytől 25, Székelykeresztúrtól pedig 18 kilométer távolságra található Énlaka, egy kis falu, amelynek varázsát az évszázadok nem tudták megrontani, és amely a gyermekkor mesevilágát idézi fel a látogatóban. Itt a házak korát évszázadokban mérik, nagyrészük a falusi építőművészet műemlékeinek sorába tartozik, hiszen még azokból az időkből származnak, amikor a deszkákat lécekkel rögzítették egymáshoz. Így a házak nagyon hasonlítanak egymásra. A kőből és fából felhúzott épületeket fehérre vagy égszínkékre festették és apró cserepekkel fedték be őket, melyeket még helyben állítottak elő. A házak elől a virágoskert sem hiányozhat. Egyetlen házba sem lehet közvetlenül az udvarról belépni, hanem egy félemeleten, falépcsőkön vagy néhány kőgrádicson keresztül haladva lehet bejutni; a pincerész és az alacsony földszint a konyha, a pince és az élelmiszer raktár helye. Amiért azonban Énlaka országos szinten egyedinek számít, az a falut átszövő utcák és sikátorok hálózata, amelyek száma meghaladja a lakásokét. Körkörösen elrendezve, a lakók birtokain keresztül a falu négy bejárata felé haladnak. Akárcsak Daedalus mitikus építménye, ezek is ugyanolyan kanyargósak, ezért ismerik ezt a települést sokan labirintus faluként.    Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Szöveg és képek: https://www.descopera.ro; https://www.youtube.com/  Magyar Művészeti Akadémia MMA

A Bogárpark a Mini Erdély Park mellett található, ahol 2 méter magas óriás rovarok, illetve csapatunk által 3D-s nyomtatóval készített kisebb modellek is ki vannak állítva. A park egyedi Romániában és második ilyen jellegű Európában, egy hasonló tematikájú park Lengyelországban látogatható. A parkban 18 óriás méretű, robotizált példányt lehet látni, amelyek Romániában honosak. Pillangó, szarvasbogár, katicabogár, sáska, százlábú, skorpió és még számos más rovar is található, így a látogatók megbarátkozhatnak az őket körülvevő bogárvilággal. Információ: A park a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn található.   Jegyek:  • Felnőtt jegy: 25 RON • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 15 RON • Nyugdíjas jegy: 15 RON • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 22 RON • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 13 RON • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 13 RON FIGYELEM! !!! A fogyatékkal élők ingyenesen léphetnek be a parkba, ha ezt igazoló dokumentummal rendelkeznek !!! 

Zetelaka községben az elmúlt évszázadokban számos vízzel működtetett fűrésztelep működött. Megjelenésüket a környező gazdag erdős vidék, valamint a gyors folyású, nagy hozamú, magas esésű hegyi patakok jelenléte segítette elő. Többségük építménye az idő folyamán elromosodott, vagy modern, elektromos berendezések kerültek azok helyébe. Jelenleg ez az egyetlen működő fűrésztelep az ország központi területén, amely igyekszik visszahozni a régi fűrészmalmok hangulatát. Szöveg és kép: http://vizifuresz.ro/

A Nagy-Csomád kráterében található Szent-Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen vulkáni eredetű tava, egyben Székelyföld leglátogatottabb turisztikai célpontja. A tavat a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falai veszik körül, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m).  A hivatalos adatok szerint az Európában egyedülálló természeti kincs 946 méter tengerszint feletti magasságban található, legnagyobb átmérője 1737 méter, legmélyebb pontja pedig 7 m.  A kráter pereméről 13 időszakos patak - melyek medrei felhőszakadások következtében alakultak ki - táplálja a tavat, ugyanakkor köveket és szerves maradványokat is mos bele. A víz utánpótlása így tehát esővízből és hóolvadékból származó vízből áll.  A tó északi és nyugati partjainál elkezdődött a tó elláposodása, üledékesedése, a tó fenekét egyre vastagodó tőzegréteg kezdi elfedni. A nem hivatalos adatok szerint jelenleg a tó legnagyobb mért mélysége már csak 6,5 méter. Jó idő esetén, különösen szélcsendben megfigyelhetőek a tó fenekéről a víz felszíne felé feltörő gázbuborékok, melyek az utóvulkanizmus munkájának gyümölcsei. A tó északi, észak-keleti részén látható a mintegy méternyi vastagságú lebegő tőzegréteg.  Látogatás a Szent Anna-tónál  Természet, friss levegő, mozgás és együttlét! A Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp jellegéből adódóan kiváló helyszín családok számára, jövő generációk szemlélet alakításának egyik helyszíne. Itt lehet fogyasztani a díjnyertes Vitos Kürtőskalácsot, az öko-büfékben pedig rostos és szénsavas üdítőket, alkoholos- és alkohol mentes söröket, forró csokit, teát és kávét lehet vásárolni. A teraszon felszolgált étkek között megtalálhatók a gyermekek által kedvelt ételek is. A Szent Anna-tónál minden termék üveg palackban vagy környezetbarát csomagolásban kerül forgalmazásra. Tudnivalók A Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp látogatási rendszere PARKOLÓ • A beléptető automata parkolójegyet ad (személyautó- és buszparkoló) • Az első 3 óra a látogatói jegy részeként díjmentes. • Látogatói jegy hiányában a parkolás 10 percig ingyenes, ezt követően személyautók és motorbiciklik esetében 3 lej/30 perc, kisbuszok és buszok esetében 15 lej/30 perc. JEGYVÁSÁRLÁS • Jegyárak és jegyvásárlás a következő linken elérhető: mohos.ro • Amennyiben nem vásárolt online jegyet, a Tudásközpontban váltható látogatói jegy. • A látogatói jegy napi jegy, amely az adott napra érvényes. • A látogatói jegy a teljes területre érvényes (Tudásközpont, Mohos-tőzegláp, Szent Anna-tó). • Kérjük, a jegyet őrizze meg, mert a látogatás során többször is szüksége lehet rá. TUDÁSKÖZPONT • Kiállítás és filmvetítés: a látogatói jegy tartalmazza a kiállítás és a filmvetítés megtekintését. • Mosdók: a Tudásközpontban, a földszinten és az alagsorban, a Vetítőterem közelében találhatók. • Ajándékbolt: a parkolóban, valamint hamarosan a Tudásközpontban. • Terasz: kiszolgálás a büféskocsiból. • Információ: kérdéseivel forduljon munkatársainkhoz. CHECKPOINT • Jegyellenőrzés (régi infopont): szkennelje a QR-kódot a jegy érvényességének ellenőrzéséhez. • Az ellenőrzés után folytathatja sétáját a Mohos-tőzegláp vagy a Szent Anna-tó felé. A helyszínek tetszőleges sorrendben látogathatóak. SZOLGÁLTATÁSOK A TÓNÁL • Tutajozás: maximum 12 személy, 30 perc. Mentőmellény használata kötelező. • Csónakázás: 30 és 60 perces időtartam. Maximum 3 személy/250 kg. • Kürtőskalács: frissen sült, hagyományos székely kürtőskalács édes és ízes változatokban. • Fagylalt: helyben készült, többféle ízben. • Télen szánkózás a tó környékén. Az Ön biztonsága érdekében kövesse munkatársaink utasításait a látogatás teljes ideje alatt. A terület kamerás megfigyelés alatt áll.

A hősök mauzóleuma a Maroshévíz-Borszék sugárúton található, a város végén. A hősök emlékét őrző „Cultul Eroilor “ nevű szervezet építtette és 1925-ben avatták fel. A mauzóleum kriptája az első világháború alatt, pontosabban az 1918-as harcok során elesett 771 román hősi halott hamvait őrzi. Közülük csupán 25 személyt azonosítottak, maradványaik külön fülkékben vannak, míg a 746 azonosítatlan hős maradványai az osszáriumban foglalnak helyet. Az épület falain 18 fekete és fehér márványból készült emléklap található, melyeken a román hősök neveit olvashatjuk. Kép: https://once.mapn.ro/, Georgeta Maiorescu

A vidék társadalmi és gazdasági múltjának jellegzetes szimbóluma a malom, illetve a vízzel hajtott szerkezetek. A környéken számos vízimalom nyomára lehet bukkanni, de kevés köztük a működőképes. Egyre több székelyföldi településen ismerik fel azt, hogy a régi, akár több száz éves vízimalmok ma is hasznosak lehetnek - elsősorban turistacsalogatóként, hiszen ezek az eredeti állapotukba visszaállított „csodamasinák” joggal tartanak igényt az emberek érdeklődésére. Az 1890-ben épített, jelenleg műemlék Tinka-malom lehetővé teszi, hogy az érdeklődők megismerkedjenek e szerkezet működésével, hozzátartozó elemeivel, hogy megtudják elődeink hogyan hasznosították a Békény-patak vizének erejét, hogy az lendületbe hozza a méretes malomkereket, amely porrá, lisztté zúzza a búzát. A Tinka-malom napjainkban már muzeális értékként van számon tartva, de még működőképes. Minden évben nagy sikernek örvend a gyergyószentmiklósi Tinka-malom udvarán szervezett rendezvénysorozat, amikor bárki bepillanthat a malom működésének titkaiba, valamint a különböző népi mesterségek fortélyaiba.

A Gyergyótölgyesen található vízimalmot 1875-ben fából építették, és még ma is működőképes. A vízifűrésznek több éles függőleges állású lapja van, melyek egy vízikerék segítségével felváltva mozognak felfelé és lefelé, a folyóvíz hajtóerejének hatására. A gyergyótölgyesi vízimalom és vízifűrész épületegyüttest műemlékké nyilvánították (kódja: HR-ll-m-B-12991), és beválogatták az Építészeti Műemlékek és Műemlék-épületegyüttesek Jegyzékébe (száma: 21 B0268), amely jegyzékhez tartozó épületek a Nemzeti Örökség részei. Szöveg és kép: http://www.cesavezi.ro/; http://www.ana-iorga.ro/

A homoródremetei szélmalom épülete helyi jelentőségű műemlék. A XIX. századra datált építmény egyedinek számít Hargita megyében. Külön érdekessége, hogy egy akkori vízimalom tőszomszédságában épült. A műemlék 2001-ben tulajdonost váltott, az új tulajdonos romantikus modorban alakíttatta át az építményt. A kétszintes épület kör alaprajzú, zsindellyel fedett. Terméskő falait az alsó szinten egyszerű, négyzetes záródású ablakok tagolják, a felső szint falát csupán egyetlen félköríves ablak töri meg. A környéken kuriózumnak számító szélmalom a XIX. század óta nem működik, csupán különleges látványossága a vidéknek.

A Tamási emlékmű Szervátiusz Jenő és fia, Tibor 1972 és 1974 között készült közös műve: egy 3 méter magas, 1 méter széles, nyolctonnányi faragott kőtömb, melyet a Hargitáról vittek oda. Az emlékmű faragványai Tamási Áron írói világának alakjait keltik életre: Magdó, az Énekes madárból ismert szerelmes fiatal leány, Jégtörő Mátyás és az ördög az Ördögváltozás Csíkban című novellából, illetve a pásztorfiú az Ábel-trilógiából, Tamási legismertebb művéből.

A madéfalvi SICULICIDIUM Emlékmű a Hargita Megyei Műemlékjegyzék (1992) szerint nyilvántartott történelmi emlékhely. A csíkszeredai Tamás József tervei alapján megvalósított műemléket 1905. október 8-án avatták fel. Az emlékmű közepén található turulmadár a gyergyócsomafalvi származású kiváló szobrász, Köllő Miklós műve, szárnyainak fesztávolsága pedig 2,6 m. A műemlék az 1764. január 7-én hajnalban az osztrák császári seregek által az álmukból felriasztott, majd lemészárolt több mint 200 székely polgári vértanúnak állít emléket. 1891-ben Orbán Gyula javaslatára jött létre az a kezdeményező bizottság, mely a műemlék megépítéséhez szükséges anyagi alapokat adományokból összegyűjtötte. A SICULICIDIUM, az emlékmű latin megnevezése valójában egy kronosztikon, melynek betűit latin számjegyekké átalakítva, majd összeadva megkapjuk a népirtás évszámát, az 1764-et. A latin név jelentése magyarul „székelygyilkosság”. Az emlékműre helyezett emléktáblán az események rövid ismertetése és az emlékmű felavatásának éve (1899) mellett egy vers is szerepel, amely a vérengzés vétlen és hősi áldozatainak emlékét idézi fel, akik a zsarnoksággal szembe mertek szállni és a székely szabadságjogok megőrzéséért adták életüket, követendő példát mutatva az utókor számára. Szöveg és kép: http://www.enciclopediavirtuala.ro/, https://www.harghita.ro/

Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített. 1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.

IDEIGLENESEN ZÁRVA A múzeum 2022. november 1. és 2023. május 1. között zárva tart. Csak előzetes egyeztetés alapján látogatható. Az aragonit múzeum minden évben május 1-je és november 1-je között várja látogatóit a Csigadombbal szemben, a DN13A országút mellett, a régi csiszolóüzem épületében. Az aragonit egy karbonátásvány, melynek kalcium-karbonát tartalmát a sós ásványvizek adják. Az aragonit múzeumban az ásvány történetétől indulva, megismerkedhetünk annak kitermelési, feldolgozási folyamatával, majd felvonulnak a belőle készült tárgyak is, melyek között 100 évnél idősebb darabok is vannak. Az aragonitból készült használati tárgyak és dísztárgyak az 1890-es Párizsi Világkiállításra is eljutottak (vázák, hamutálcák, lámpák, kupák, gyümölcstartók stb.). Látogassák meg Önök is ezt az Európában egyedülálló múzeumot!

Szőcs Lajos vállalkozó, akinek családja három nemzedéken keresztül kalapozással foglalkozott, elhatározta, hogy Kőrispatakon létrehozza Románia első szalmakalap-múzeumát. A múzeumnak egy felújított hagyományos parasztház ad helyet. Az épületnek három szobája van, egyikben kapnak helyet az ország minden területéről összegyűjtött szalmakalapok, egy másikban a fonat- és kalapkészítés tárgyi eszközei, míg a harmadikban a tárgyak előállításának folyamatát mutatják be a szalma begyűjtésétől kedve a kész kalapokig. Ugyanitt megtekinthető, sőt fel is próbálható az ország legnagyobb, használható szalmakalapja, melynek átmérője 2 méter, súlya pedig 2,65 kg. Gyártásához 500 méter szalmafonatot és 1,5 km cérnát használtak fel. A múzeum udvarán egy igazán különleges gyűjtemény kapott helyet: több mint 600, a természet ereje által megmunkált követ csodálhatnak meg a látogatók, melyek között kacsa, galamb, de akár sapka formájú is van. Ugyancsak az udvaron kapott helyet egy 5 méteres kalap. A múzeum a hét minden napján látogatható. Amennyiben zárva találják, érdeklődjenek a bárban. 

A Csíki Székely Múzeum intézményi jelleggel 1950 óta működik. A múzeum székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Múzeumi gyűjtemények: 1. Képzőművészeti gyűjteménye 207 művésztől származó 7823 darabot számlál; 2. A néprajzi gyűjtemény népi bútordarabokból, fából és fémből készült mezőgazdasági tárgyakból, állattenyésztésben és juhászatban használt tárgyakból, tejfeldolgozás során használt tárgyakból, népi mesterségek használati tárgyaiból, népi kerámiákból, illetve népi hangszerekből (gordonka, népi hegedű, klarinét és trombita) áll. A 3336 darabos textil kollekció lakástextíliákból és népviseleti ruhadarabokból áll. 3. A szabadtéri gyűjtemény keretein belül parasztházakat és fából készült székelykapukat csodálhatunk meg. 4. A régészeti kollekció 90000 agyagból, csontból, fémből, stb. készült tárgyat, továbbá ékszereket és numizmatikai darabokat tartalmaz. 5. A régi könyvek nagy része a csíksomlyói ferences állományból származik, de megtekinthetőek a római-katolikus gimnázium könyvtárának könyvei, kéziratok, nyomtatványok, újságok, arhivált anyagok és a csíksomlyói ferences rend könyvkötődéjében használt szerszámok is. 6. A természettudományi kollekció részei: Ásványvíz, Növénygyűjtemény (Herbárium), Madarak és emlősök, Ásványok és kőzetek. 7. Fegyvergyűjtemény 8. Egyházművészet ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK: • A Mikó-vár története • A csíksomlyói ferences nyomda • Csíki idők járása − Népi életképek a mindennapokból • Megmentett szakrális kincseink