Tündérkert Borszék

A Gyergyószárhegy központjában található Lázár-kastély egyike a legszebb reneszánsz kori erdélyi épületeknek. A pártázatos kastély a 17. században az egyik legvonzóbb erdélyi főúri hajlék volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat található. A várkastély falait négy bástya vigyázza. A kastély udvarába a déli oldalon fekvő toronykapun keresztül lehet bejutni. A kastély Lázár István idejében épült, aki Bethlen Gábor fejedelem játszótársa volt, majd később a fejedelem egyik bizalmi embere és Gyergyó-, Csík-, illetve Kászonszék főkirálybírája volt. 1632-ből származó címere az udvarban a bal oldali olaszbástya egyik falán található, amely évszám egyben az építkezés befejeztének időpontját is jelöli. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a császári sereg a kastélyt felégette. Neki tulajdonították a lovagterem építését és felújítását is. Több híres személy is megfordult a kastély falai között, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek édesanyja a Lázár család tagja volt. Mihnea havasalföldi fejedelem egy éven át rejtőzködött a Lázár-kastélyban miután a törökök elűzték, míg IV. Péter moldvai fejedelem 11 évet töltött el itt 1527 és 1538 között. A kastély többször is leégett és 1842-ben egy újabb tűzeset következtében teljesen romossá vált. 1967-től kezdődően egész a mai napig felújítás és restaurálás alatt áll. A munkálatok végső célkitűzése az épület hajdani pompájának visszaszerzése, mivel ez az épület az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb építészeti emléke. A munkálatok során az épület régészeti kutatóhely státuszt is kapott. 2013-ban visszaszolgáltatták a Lázár család leszármazottai számára, emiatt pedig a kastély sorsát bizonytalanság övezi. Vasárnap előzetes egyeztetés alapján látogatható! +40 745 295 925 BELÉPŐJEGY • felnőtt: 35 RON • 25 fő feletti csoportok: 30 RON • nyugdíjasok: 30 RON • diákok: 20 RON • gyergyószárhegyi lakosok: 20 RON • 7 év alatti gyerekek: ingyenes • professzionális filmezés/fotózás díja: 200 RON

A Gyilkos-tó az ország területén található egyik legnagyobb természetes torlasztó, amely a Békás-szoros és a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Nagy-Hagymás hegység lábainál helyezkedik el, a Békási-szoros közelében, 26 km távolságra Gyergyószentmiklóstól, mely város irányából a DN12C országúton közelíthető meg. A tó egy hatalmas esőzés következtében a Gyilkos-hegy egyik részének a Cohárd tömbjének irányába való lecsúszásával keletkezett 1837-ben, miután ez a darab elzárta a Békás-patak völgyét. A tó magyar megnevezése a Gyilkos-hegy nevéből, míg román neve, a Veres-tó, a Vereskő-patak nevéből származik. Ezért a románok 1864-ben a tavat először Vereskő-tavának hívták, majd Gyilkos-tó megnevezés után a Veres-tó - Lacu Roşu névnél állapodtak meg. Ez utóbbi megnevezést tették hivatalossá 1936-ban. A tó vöröses színe a tóba a Vereskő-patak által belemosott, majd annak fenekén leülepedő, vasoxidokban gazdag agyagoknak tulajdonítható. Ugyanakkor a Cohárd tömbjének ugyancsak vöröses színű kőzeteiről visszavert fény tovább erősíti a vörös szín erejét és hatását. A táj a tóba süllyedt erdő korhadó fáinak látványától marad igazán emlékezetes, amint a lucfenyők korhadó törzsei átütik a tó tükrét - ez adja meg a tó igazi drámai látványhatását. A tó L alakú, két külön ágból áll: Az egyik tóág a Cohárd-patak völgyében található, hossza 438 méter, míg a másik a Juh-patak felőli ág, ennek hossza 900 m. A tó 983 m tengerszint feletti magasságban alakult ki, egy szubalpesi klímájú fennsíkon, teljes felülete 12,6 hektár, hossza 2,5 km, szélessége 100-200 m, mintegy 680.000 köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége pedig 10,5 méter. A tó visszahúzódóban van, mivel a visszamaradó kisebb tavak a beáramló patakok által behordott üledékek miatt feltelnek, elzáródnak és elláposodnak. A Gyilkos-tótól a völgy felé indulva az egyedülálló szépségű Békás-szorosban találjuk magunkat, ez egy 6 km összhosszúságú sziklaszoros a Békás-patak völgyében, mely Erdély és Moldva között teremt közúti kapcsolatot. Ugyancsak a Gyilkos-tónál található az annak nevét viselő üdülőközpont, amely a szubalpesi klíma megannyi jótékony hatása mellett a kalandra vágyakozók számára néhány ellenállhatatlan turistaösvényt is tartogat. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Fotó: Zomborácz Zsolt, Szőke Éva