Panorámakabinok

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet napjainkban Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra 2019. június 1-én, Mária-tisztelete jeléül. A Kárpát-medencében jelenleg ez az egyetlen pápai aranyrózsa. Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák az aranyrózsát. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért. A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát. Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, szára 24 karátos arany bevonatú. Körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm. Az aranyrózsát a csíksomlyói kegytemplomban Szűz Mária szobra mellett helyezték el, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.

Csíkszenttamás egyik jellegzetes építészeti emléke a csonkatorony, amely a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 méter magasságban áll. A 11 méter magas toronynak a nyugati fala maradt meg épen, a déli falnak csak egyrésze látható. Legfelül a két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettő csak részleteiben maradt meg. Abban az időben, a középkorban, Szenttamás nagyobb volt, mint Szentdomokos, bizonyára ezért épült közelebb Szenttamáshoz. A Csonkatorony mellett található a falu régi temetõje, ahol nagyon régi sírkeresztek utalnak a múltra. Sok sírkereszten a Sándor család neve olvasható. Ez azért érdekes, mert a Szentdomokosról származó Sándor családnak külön temetkezési helye volt a Szent Anna-kápolna kriptája. Az új keresztek arra utalnak, hogy a régi temetõt jelenleg is használják temetkezésre. A torony falai egyméter vastagságúak, szálas terméskőből készültek. A toronyromon jól látható a középkori falazat építési módja, amelynek külső és belső részét gondosan összeillesztett természetes kövekből, vastag mészhabarccsal bevonva készítették. Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4,75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették. Krónikák szerint a tatárok két ízben pusztították el a templomot: 1661-ben és 1694-ben. Az első templomrombolást a falu népe jóvátette, újra felépítette templomát; viszont a másodi­kat nem, mivel akkor a falu lakóinak zöme betelepedett a moStani falu Középtizesben. Írta: Pomjanek Béla - A Csonkatorony és környéke, In.: Erdélyi Gyopár, 2007. 6. szám Fotó: Munzlinger Attila

Üdvözöljük vidékünkön! A GALFFIS csokoládé Erdély első csokoládémanufaktúrája. Az üzemükbe látogatóknak bemutatjuk a csokoládékészítés fortélyait. Bemutatótermünkben egyszerre 25 személyt tudunk fogadni. Csokoládétörténeti előadásunkat a legfinomabb saját márkás kávéink és teáink társaságában hallgathatják végig az ide látogatók. Kellemes, napvédett teraszunk kellemes kikapcsolódást ígér a kedves látogatóknak. A GALFFIS családbarát programajánlata: • a csokoládé-kisüzem történetének bemutatása a kezdetektől napjainkig • a csokoládé készítésének bemutatása a kakaóbabtól a kész termékig („bean to bar”) • a kávépörkölés bemutatása • a program csúcspontja a csokoládékülönlegességek kóstolása  A bemutató és kóstoló időtartama kb. 30–40 perc. A kedves látogató vásárolhat a bemutatóüzletünkben, és megkóstolhatja a csokoládézó különlegességeit. A látogatáson egyszerre résztvevő személyek száma 20–25 személy. Nagyobb létszám esetében több csoportra oszlunk. A minimum résztvevői  szám 10. A programra előzetes bejelentkezés szükséges: 0040 741 652 167 Szeretettel várjuk önöket! https://www.galffis.com/info/viziteaza-fabrica-de-ciocolata-galffis

A disznóvágás rendszerint télen, a karácsony előtti, illetve a januári hideg napokban a parasztháztartások egyik legnépszerűbb tradíciója, amely manapság a városi emberek számára népszerű turisztikai és hagyományőrző élménnyé vált. A disznóvágás a háznál nevelt sertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, lecsi-pecsi, káposztalé leves fogásokból rendezett vacsorából áll. Azzal kezdődik a disznótor, hogy kora reggel áldomást isznak a disznóvágásban résztvevők, majd az üst alá begyújtanak, hogy felforralják a benne lévő vizet. A tényleges munka a sertés leszúrásával kezdődik, ahol a böllér a főszereplő, aki a disznóölő késsel leszúrja a disznót. A segédkezők a sivalkodó állat lefogásában működhetnek közre. Az állat vérét lábosban fogják föl, ami a későbbiekben a véres hurka alapanyaga lesz. Ezt követően a disznót teknőbe helyezik, ahol a szőrzetét forrázással távolítják el. A szörzetre rászort gyanta (A gyanta összefogja a szörzetet) és az erre a célra készült kaparó segítségével távolítják el a legtöbb szörzetet. Ha már kellőképpen megtisztult az állat, következik a hagyományos, szalmacsóvákkal történő perzselés. Ha már szép pirosra sült a disznó bőre, akkor jöhet a fürösztés, az állat külsejének tisztítása, mosása. Újabb áldomás megivása után a disznót bontóasztalra helyezik, majd a böllér szétbontja az állatot. A programról részletek a következő telefonszámokon kérhetőek: Ivó – Botházi András: +40741232744 Tusnádfürdő: +40749066008 Szentegyháza: +40744680753 Borszék: 0266337001 Csíkrákos: +40745180649 Gyergyócsomafalva: +40746337722

Az általunk szervezett csángóestre autentikus, hagyományőrző helyieket hívunk, akik a népviselet és szokások bemutatása mellett a helyi táncokra is megtanítják az érdeklődőket. Gyimesi Skanzen Panzió

A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye a Karakó-völgyhíd, amelyet 1897. október 18-án adtak át. A völgyhidat a második világháborúban, 1944-ben teljesen elpusztították, 1944 decembere és 1945. február 15-e között a régi helyére egy kizárólag fából készült ideiglenes völgyhidat építettek, amihez 3600 köbméter anyagot használtak fel. Ez a vasúttörténet egyedi teljesítménye volt. A jelenlegi híd építése már több időbe telt, 1946. szeptember 14-én adták át. Ez a viadukt akkoriban az ország legnagyobb vasbeton hídja volt, teljes hossza 264 méter, magassága 100 méter, íve pedig 37 méter hosszú. Az ív szélessége fenn 6,5 méter, míg az alapoknál 10 méter, vastagsága az alapnál 4,8, míg fenn 2,5 méter. Fotó: Bartalis Zsombor

1883-ban báró Apor Károly főbirtokossági elnök jóvoltából a Szurdok-tető oldalában egy kiugró szikla ormán megépült az Apor-bástya (761 m), amely soha nem szolgált stratégiai célokat, mindig kilátó- és pihenőhely volt. A bástyából kitűnő kilátás nyílik a Tusnádi-szorosban elterülő Tusnádfürdőre, az Olt folyóra és a szemben lévő hegyormon emelkedő Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátumra. Az Apor-bástya többszöri felújításon esett át az idők során, de minden esetben sikerült rendeltetésének és stítusjegyeinek eleget téve megőrízni állapotát, sőt most már sötétségben is megtekinthető a városból. A 2017-es évben történő felújítás során a bástya földszinti helységében egy kiállítóhelységet sikerült kialakítani, ahol a bástya és a város múltjáról vannak fényképek kiállítva. Fotó: Tusnádfürdő és környéke ökoturisztikai desztináció

Kirulyfürdő a Székelyudvarhelyt Csíkszeredával összekötő úton található, Szentegyháza közelében. Tiszta levegője, csendessége és szelíd klímája miatt a leglátogatottabb fürdőhelységnek számított Hargita megyében, de Erdély szintjén is. Bár már 1600-ban is ismert volt, kiépülése csak az 1770-es években kezdődött. Kirulyfürdőre beérve a H503-as fúrás köszönti az ide érkezőt, mely időszakosan szénsavas ásványvízsugarat lő ki. Napjainkban kör alakú híddal van körbe építve, és amennyiben a látogatónak szerencséje van, a vízkitörés látványa igen emlékezetes marad. A fürdőhely közelében három, igen magas ásványi anyag (2-4 g/l) és szénsav tartalmú ásványvízforrás található. A víz finom íze elsősorban a magas széndioxid tartalomnak köszönhető (CO2 = 1,6 g/l). Ezek fogyasztását egykor emésztési panaszokra, savhiány kezelésére, illetve vízhajtóként írták fel, míg a borvízfürdőt érrendszeri panaszok esetére ajánlották. Szöveg, kép és videó: http://amfostacolo.ro

Aki ezen, a Székely Kálváriának is nevezett keresztúton szeretne végigmenni úgy, hogy annak mind a tizennégy, kétméteres szikladarabokból faragott stációjánál megállna, annak Krisztus szenvedései mellett egyúttal a székely nép történelmének sarokpontjait is bemutató lelki-szellemi utazáson való részvétel lehetősége adatik meg. A stációkat az erdőn keresztül az Ugron-kápolnáig vezető út mentén állították fel. A Nagymál csúcsán található fák közül kibukkanó kápolna az Ugron család, a székely történelem egyik meghatározó családjának kriptája.