Pál Gábor-féle ház

Kastélytörténet: Az Ugron-kastély Székelykeresztúr csendes zsákfalujában, Fiatfalva nyugati részében található, a Nagy-Küküllő bal partján.  A kastély építése több szakaszban történt. Az 1500-as években egy udvarház állt itt, amelyet az 1600-as évek elején átalakítottak és kiegészítettek. A kastély végleges arculatát az 1820-as években kapta. Az épület L alakját annak fő szárnya és a kapu épülete határozza meg.   Az épület legértékesebb része kétségtelenül annak fő szárnya, mely a 17. században épült, különösen a bástya boltíves kápolnája, az eredetileg védelmi célokat szolgáló boltíves pince, valamint az 1800-as évek elejének barokk stílusában épült tetőszerkezet. A kapu épületének legértékesebb része valószínűleg a kastély boltíves kapuját tartalmazó, a 17. században készült épületrész.  Az épület a román műemlékjegyzékbe A kategóriájú építményként került be. A műemlék részét képezi az épület melletti romos csűrépület is. Az épületet jogos örökösei visszaigényelték és visszakapták, majd 2005-ben családon belül értékesítették.  A jelenlegi tulajdonosok, Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja, férjével, Maróty Miklóssal döntöttek a kastély megvásárlása és megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepeztetésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.  Ennek a 2021–2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély a nagyközönség számára szálláshelyként és rendezvényközpontként elérhetővé.  Kastélytörténet: ugroncastle.ro   Kastélylátogatás: Egyéni és csoportos kastélylágotásra is van lehetőség: ugroncastle.ro.   Teljes kastély bérlése: Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére. Báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák, kastély park, történelmi pince, saját kápolna. Egyaránt ajánljuk baráti,- családi összejövetelekre, céges csapatépítők vagy esküvők, lakodalmak helyszínéül. A felújított Ugron kastély ideális helyszínéül szolgál különféle közép- és felsővezetői tréningeknek, workshopoknak, vacsoráknak vagy más több napos céges rendezvényeknek. A teljes kastély bérlése esetén kizárólagosságot biztosítunk, az adott időszakban nem fogadunk más vendéget. Szabadon használhatóak a báltermek, a szállodai szobák, a kastély park, a dézsafürdő, a történelmi pince, és a saját kápolna is.  Részletek:ugroncastle.ro

A Homoródszentmárton községhez tartozó Homoródkeményfalva egyedülálló falu, talán a vidék legkülönlegesebb helysége. Homoródkeményfalva és Abásfalva a Szentkeresztbányán található vasöntödét közvetlenül Brassóval összekötő kereskedelmi út mentén található. Ez az útszakasz igen forgalmas kereskedelmi út volt egészen a XX. század elejéig. Miután 1918-ban a térképet átrajzolták, a főút már elkerülte ezeket a falvakat, a vasöntöde tevékenységének fokozatos leállítása pedig a két falu elszigetelődéséhez vezetett. Ezek a folyamatok járultak hozzá azonban a környék építészetének megőrzéséhez, a falvak ugyanis a Homoród-menti építészet sajátságos vonásait őrzik, illetve a hagyományos építészet különleges szépségének jegyeit hordozzák magukon, ahol az alakzatok és azok funkciói szerves egységet alkotnak. Egyedisége ellenére a falu napjainkban komor, egyhangú képet fest. Kiemelkedő építészeti értékei ellenére, elszigeteltsége következtében impozáns házai elnéptelenedtek, elhagyatottakká váltak.

A Gyergyószárhegy központjában található Lázár-kastély egyike a legszebb reneszánsz kori erdélyi épületeknek. A pártázatos kastély a 17. században az egyik legvonzóbb erdélyi főúri hajlék volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat található. A várkastély falait négy bástya vigyázza. A kastély udvarába a déli oldalon fekvő toronykapun keresztül lehet bejutni. A kastély Lázár István idejében épült, aki Bethlen Gábor fejedelem játszótársa volt, majd később a fejedelem egyik bizalmi embere és Gyergyó-, Csík-, illetve Kászonszék főkirálybírája volt. 1632-ből származó címere az udvarban a bal oldali olaszbástya egyik falán található, amely évszám egyben az építkezés befejeztének időpontját is jelöli. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a császári sereg a kastélyt felégette. Neki tulajdonították a lovagterem építését és felújítását is. Több híres személy is megfordult a kastély falai között, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek édesanyja a Lázár család tagja volt. Mihnea havasalföldi fejedelem egy éven át rejtőzködött a Lázár-kastélyban miután a törökök elűzték, míg IV. Péter moldvai fejedelem 11 évet töltött el itt 1527 és 1538 között. A kastély többször is leégett és 1842-ben egy újabb tűzeset következtében teljesen romossá vált. 1967-től kezdődően egész a mai napig felújítás és restaurálás alatt áll. A munkálatok végső célkitűzése az épület hajdani pompájának visszaszerzése, mivel ez az épület az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb építészeti emléke. A munkálatok során az épület régészeti kutatóhely státuszt is kapott. 2013-ban visszaszolgáltatták a Lázár család leszármazottai számára, emiatt pedig a kastély sorsát bizonytalanság övezi. Vasárnap előzetes egyeztetés alapján látogatható! +40 745 295 925 BELÉPŐJEGY • felnőtt: 35 RON • 25 fő feletti csoportok: 30 RON • nyugdíjasok: 30 RON • diákok: 20 RON • gyergyószárhegyi lakosok: 20 RON • 7 év alatti gyerekek: ingyenes • professzionális filmezés/fotózás díja: 200 RON

A Mikó-várként ismert kastély-erődítmény Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) nevét viseli, a korabeli dokumentumokban pedig úgy szerepel, mint Mikó új vára. A vár építése 1623 tavaszán kezdődött, tíz évvel azután, hogy a tulajdonos, Mikó Ferenc Csík, Gyergyó és Kászon székely főkapitányává vált. A XVII. század kezdetének Erdélyében a politika meghatározó alakjaként ismert Mikó Ferenc ezen tisztsége mellett még Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsosa, valamint diplomata és krónikaíró is volt. A négyszög alapú, 75X70 m felületű vár építése 1623. április 26-án kezdődött el, és valószínűleg még ugyanazon század harmincas éveiben fejeződött be. Stílusát tekintve a vár a radnóti, a felvinci és a gyergyószárhegyi kastélyokhoz hasonló. A vár meglétét igazoló első dokumentum 1631-ből származik. Mikó Ferenc örököseinek idő előtti elhalálozását követően a vár a csíkszéki főkirálybíró, Damokos Tamás tulajdonába került. 1661. október 21-én a temesvári Ali pasa török-tatár hordái lerohanták Csíkszéket, elfoglalták, majd felégették a várat. A várat 1714-1716 közt építették újra Stephan Steinville császári generális vezérlete alatt, amint azt a vár bejárata felett található kőbe vésett felirat is igazolja. 1735-ben Johann Conrad Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészíti a várkastély alaprajzát, ez egyben a vár eddig ismert legrégebbi alaprajza, amely egyúttal a vár történetének és építési szakaszainak fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré az osztrákok négy olasz bástyából álló védelmi rendszert építettek ki, melyek nyomai ma is láthatók a déli oldalon. A dél-nyugati oldalon lőporraktárt építettek, míg a déli bástyában kápolnát hoztak létre. A kápolna boltozatát egyszerű, késő barokk stílusú stukkók díszítik. Az ablakok gótikus keretei utólagos átalakítások gyümölcsei. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található. A főpárkányok fölött magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az ily módon is megerősített vár a Habsburg-birodalom keleti határvédelmében stratégiai szerepet töltött be. A huszadik század közepéig váltakozó zászlók alatt szolgáló katonák használták. 1970-ben, egy általános restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.