Márton Áron Főgimnázium
Építészeti látnivaló
Leírás
A régi iskolát a XVII. század közepe táján alapították Csíksomlyón, a ferences szerzetesek patronátusa alatt. A Csíkszeredába való áthelyezés gondolata már a múlt század végén felmerült. Konkrét tárgyalások 1900-ban kezdodnek, ezeken Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök is részt vesz.
Az építéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó tárgyalások csak az 1907. május 25-i megyei közgyulésen jutottak végleges határozati formába . Az elso terv szerint a gimnázium, szeminárium és internátus pavilonszeruen külön épületben lett volna, de késobb célszerubbnek látták, hogy ezek egy épületben foglaljanak helyet.
1909. március 29-én megtörténik az elso kapavágás és rá két hónapra, május 29-én ünnepélyes körülmények között sor kerül az alapko letételére, amelyet a fobejárattól balra 2 méterre az elso beszögellésnél helyeztek el, az építéssel kapcsolatos okmánnyal, a fogimnázium négy értesítojével és különbözo pénzérmékkel.
Az avatóünnepségre, átadásra és felszentelésre 1911. június 5-én került sor gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök celebrálásában.
A fogimnáziumhoz szimmetrikusan épült két szárny közül a jobb szárnyban kapott helyet a szeminárium, a bal szárnyban az internátus. Az új iskola bentlakása 12 hálószobával, 8 tanulószobával, zeneteremmel, klubhelyiséggel, ruhatárral, 6 mosdóval, zuhannyal, kádfürdovel, ebédloteremmel, betegszobával és a bentlakásra felügyelo tanárok lakásaival rendelkezett.
1914 – 16 között az épület egy részét lefoglalták a hadsereg részére kórháznak. Az 1916-17 –es tanévben az oktatás is szünetelt.
A háború nagy károkat okozott a nemrég felépült iskolának. A rajzterem és szertár bútorzata tönkrement, a zeneterembol az eszközök elvesztek, a filológiai múzeum szobrai megsemmisültek, a kémia laboratórium üresen maradt, a könyvtár állománya felére apadt, akárcsak a fizikai szertár, a tornaterem felszerelése, valamint az érem- és régiség gyüjtemény is.
1909. március 29-én megtörténik az elso kapavágás és rá két hónapra, május 29-én ünnepélyes körülmények között sor kerül az alapko letételére, amelyet a fobejárattól balra 2 méterre az elso beszögellésnél helyeztek el, az építéssel kapcsolatos okmánnyal, a fogimnázium négy értesítojével és különbözo pénzérmékkel.
Az avatóünnepségre, átadásra és felszentelésre 1911. június 5-én került sor gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök celebrálásában.
A fogimnáziumhoz szimmetrikusan épült két szárny közül a jobb szárnyban kapott helyet a szeminárium, a bal szárnyban az internátus. Az új iskola bentlakása 12 hálószobával, 8 tanulószobával, zeneteremmel, klubhelyiséggel, ruhatárral, 6 mosdóval, zuhannyal, kádfürdovel, ebédloteremmel, betegszobával és a bentlakásra felügyelo tanárok lakásaival rendelkezett.
1914 – 16 között az épület egy részét lefoglalták a hadsereg részére kórháznak. Az 1916-17 –es tanévben az oktatás is szünetelt.
A háború nagy károkat okozott a nemrég felépült iskolának. A rajzterem és szertár bútorzata tönkrement, a zeneterembol az eszközök elvesztek, a filológiai múzeum szobrai megsemmisültek, a kémia laboratórium üresen maradt, a könyvtár állománya felére apadt, akárcsak a fizikai szertár, a tornaterem felszerelése, valamint az érem- és régiség gyüjtemény is.
Az elso világháború befejezése után az épületbe költözik az elemi iskola is, 1923-31, illetve 1941-42 között pedig a tanítóképzo. 1931-ben, a tanítóképzo elköltözése után, amely a bal szárnyat, vagyis az internátus helyét foglalta el, az internátust és a szemináriumot összevonják és egységes bentlakást alakítanak ki a két szárnyban, mely azonban az iskolától továbbra is függetlenül, külön igazgatóság irányításával muködött.
Az 1943-44 – es tanévet csak novemberben lehetett megnyitni és április 1-re be is kellett fejezni. A hadsereg irodahelyiségeknek és kórháznak foglalja le az iskolát, a bentlakó tanulók számára a tornatermet és a rajztermet rendezik be hálónak.
Mind az iskolát, mind a bentlakást az 1948-as tanügyi reformig nagyrészt alapítványi támogatásokból tartották fenn.
Az 1943-44 – es tanévet csak novemberben lehetett megnyitni és április 1-re be is kellett fejezni. A hadsereg irodahelyiségeknek és kórháznak foglalja le az iskolát, a bentlakó tanulók számára a tornatermet és a rajztermet rendezik be hálónak.
Mind az iskolát, mind a bentlakást az 1948-as tanügyi reformig nagyrészt alapítványi támogatásokból tartották fenn.