Ivói vadaspark és elk farm

A kanyar külső részén a Tolvajos patak az útjába kerülő sziklákat porlasztja. Ennek következtében a lágyabb vulkáni kőzetek bizonyos idő elteltével már nem bírják saját súlyukat és a patakba hullnak. Ezen a helyen a patak tovább folytatta folyását a medrébe hullott szikla alatt, miáltal egy jellegzetes, házikó-szerű alakzatot hozott létre, egy „kalyibát, kalibát” képezve. A hagyomány szerint a hely így kapta a Kalyibás-kő megnevezést.    A Kalibáskő Kirulyfürdő felé haladvaa 13 A számú országúton közelíthető me .

Székelyvarság erdejében, a Nagykút-patakon található a Csorgókő-vízesés. A hét forrásból gyarapodó patak vize 7 méter magasból hull alá, ennek gyümölcse egy gyönyörű kétlépcsős vízesés. Innen aztán a Nagykút-patak vize a Nagy-Küküllő felé veszi útját, amelynek egyébként baloldali mellékfolyója. Amint ide felértünk, megkereshetjük a patak forrásait, de egy gyönyörű kilátóponthoz is elérhetünk. A völgy felé induló 7 forrásig innen 500 méternyi út vezet. A kilátóig pedig a Tálasbércéig kell emelkednünk. A kilátópont fából készült, egy magaslatra épült, ahonnan Varság hatalmas felülete belátható, de jó idő esetén a Déli-Kárpátok bércei is felfedezhetők. A vízfüggöny teljes kiterjedése 200 méter. Télen a befagyó vízesés jege két színben pompázik, a belefagyott ásványok miatt, ám a vízesés felé vezető út ilyenkor nagyon nehézkes. Ennek ellenére sok turista dacol az elemekkel télen is, hogy a fantasztikus megfagyott alakzatokban gyönyörködhessen.

A „visszafelé folyó patak” vagy az „állópatak” azért kapta ezt a nevet, mivel lényegében egy mesterséges csatorna, amelyben a víz tényleg egyhelyben áll. A múlt század végén épült a fennsíkon legeltetett állatok itatására, valamint a helybéliek vízigényének kielégítése céljából. Ekkor jött létre az Irigyvesze névre keresztelt vízvezető csatorna a víz mellett. A patak iható vizét levezették a fennsíkig, azonban a nagyon kis lejtés miatt az Ivó völgyébe leereszkedő utazókban az a megtévesztő érzés alakul ki, hogy a csatorna vize visszafelé folyik! Csodálják meg önök is ezt a helyi nevezetességet! Kép és szöveg: https://pensiuniharghitene.ro/

A Maros-völgyébe látogató turisták számára a legfontosabb turisztikai célpont a Maros-folyó forrása, amely sokak szerint egyben a legendák forrása is. A folyó tiszta vizű forrásának kibuggyanása 1350 méter magasságban, a Fekete Rez-hegy oldalában, egy varázslatos szépségű helyen található, ám maga a folyó három patak vizéből táplálkozva válik Marossá: A Kis-patak és a Meszes-patak a Nagy-patakba folyik bele. Kép: www.triff.ro

A zeteváraljai víztározó a Nagyküküllő felső folyásának egyetlen mesterséges tava. A gát és a tó építésének kezdete 1976-ban kezdődött és csak 1992-ben fejeződött be. Építésének célja az árvízvédelem és a folyó szintjének szabályozása volt, ugyanis árvíz esetén ez védi a völgyben található falvakat, míg szárazság esetén biztosítja a szükséges vízhozamot. Kezdetben a patak halállománya a folyó halaiból állt, ebből jelenleg a fejes domolykó képezi a legjelentősebb állományt, ezt pedig arányaiban a pisztrángpopuláció követi. Ezt követően a tó halfajainak számát kisebb testű halak betelepítésével igyekeztek növelni, ilyenek a fürge cselle, sujtásos küsz, szélhajtó küsz, fenékjáró küllő, petényi márna, majd megjelent a kárász, ponty, süllő, csuka, paduc, dévérkeszeg, sőt a sügér is. Horgászni a partról és csónakról is lehet. Leginkább azonban a pergető és legyező horgászok veszik igénybe a csónakos horgászat nyújtotta lehetőségeket. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal 

A maroshévízi termálvizes vízesést természeti emléknek, országos fontosságú rezervátumnak, illetve biológiai és tájrajzi rezervátumnak nyilvánították. A rezervátum teljes felszíne 0,5 hektár. A vízesésben aláhulló víz hőmérséklete elérheti a 27 Celsius-fokot, és rendkívül gazdag kalciumban. A vízesés legnagyobb vonzereje azonban a változó színek kavalkádjában rejlik, mely azonnal magával ragadja a tekintetet. A víz által tükrözött különleges színek palettája a fehértől a sötétbarnáig terjed, aminek magyarázata az alsó rétegekben jelenlévő travertin, mely folyamatosan rakódik le. A vízesést a Fenyő üdülőtelepen található források táplálják. A vízesés egyik alapvető tulajdonsága, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán, kivételes hidegben szokott befagyni, megőrizve melegét a tél közepén is. Ennek ellenére, 2014-ben, amikor a környéken -29 fokos fagyot jeleztek, a vízesés befagyott, majd ezután, a hirtelen hőmérséklet emelkedés következtében a szikla egy darabja levált és a mélybe zuhant.

Székelyföld legismertebb hegyi turisztikai célpontjain kívül, mint amilyen a Hargita-hegység, a Békás-szoros, a Gyilkos-tó vagy a Szent Anna-tó, a vidék még rengeteg csodálni való turisztikai látványosságot rejt. Ezek közé tartozik a Nagy-Hagymás tömbje is, amelyet a gyalogtúrák kedvelői a leghíresebb turisztikai célpontja, az Egyes-kő okán ismernek. Ugyancsak gyakran látogatott célpontok a Nagy-Hagymás és a Fekete-Hagymás hegyi ösvényei, vagy az Öcsém-tető, valamint az Ördögmalom kőgörgetege felé vezető útvonalak. Az Egyes-kő lábánál található turistafogadó és menedékház sok ösvény találkozópontja, melyek felől gyönyörű kilátás nyílik a Csíki-medence irányába, vagy az olyan távolabbi látványosságok felé, mint a Csukás, a Bucsecs vagy a Királykő égbenyúló bércei.  A jelzett turistaösvények semmilyen veszélyt nem tartogatnak a turisták számára, ezeken a hegyi ösvényeken jártas hétköznapi turisták is biztonságosan járhatnak-kelhetnek. Ugyanez azonban nem mondható el az Egyes-kő csúcsának megmászásáról.  Habár az útvonalat 2008 nyarán acélkábelekkel látták el, ennek a szakasznak a megmászása ügyességet, jártasságot, gyakorlatot, megfelelő fizikai erőnlétet és nagy figyelmet igényel az amatőr alpinisták részéről. Az 1608 méter magas csúcsra sikeresen felkapaszkodók számára a jutalom egy valóban lélegzetelállító kilátás. Fotó: Dezső László • Egyes-kő túra 1 • Egyes-kő túra 2

A Kőzúgó-vízesés Székelyföld egyik rejtett, ám varázslatos erejű helyén található kis természeti csoda, amely nem méretével (ugyanis alig magasabb 3,5 méternél), hanem természetes vadságával bűvöli el a látogatót. A vízeséssel kapcsolatos gondolatait a legnagyobb székely, Orbán Balázs néprajzkutató, író és utazó, költőien úgy fogalmazta meg, hogy a természet a vízesés körüli sziklákat olyanra faragta, hogy ember kényelmesen gyönyörködhessen a követ feldaraboló folyóvíz egyedi látványában. A kőzúgót a kőzúzónak, a malom őrlő kövének egy változataként is lehet tekinteni, mivel a környéken sok kásaőrlő malom volt. A vízesés elhelyezkedése könnyen betájolható, ugyanis sok jelzett turistaösvény szeli át Gyergyócsomafalva környékét. Kép, szöveg és videó: http://www.csomafalva.ro/csomafalvi-latvanyossagok/ http://kollozsolt.blogspot.com/2011/08/kozugo.html https://www.youtube.com/watch?v=mcRRmq1twWk

A Bagolyvár egy magas sziklacsúcsokból és meredek falakból álló sziklaalakzat. Az Ó-forrástól balra indulva, egy gondozott ösvényen eljutunk a Pierre Curie-forráshoz. Egy kis séta után, utunkat folytatva a jelzéssel ellátott turistaösvényen egy festői tájelemhez, a Bagolyvárhoz érkezünk, ahol a látogató jutalma a feltáruló panoráma látványa. Nem messze innen egy második világháborús erődítményt találunk, ahol most is láthatók a becsapódott golyók nyomai, a géppuska-fészkek és a kazamaták. A mesék és a történelem világa találkozik itt, ahonnan a Beszterce-völgyére is ráláthatunk és ahová a sasok is építik fészkeiket.