Bogárpark

Kastélytörténet: Az Ugron-kastély Székelykeresztúr csendes zsákfalujában, Fiatfalva nyugati részében található, a Nagy-Küküllő bal partján.  A kastély építése több szakaszban történt. Az 1500-as években egy udvarház állt itt, amelyet az 1600-as évek elején átalakítottak és kiegészítettek. A kastély végleges arculatát az 1820-as években kapta. Az épület L alakját annak fő szárnya és a kapu épülete határozza meg.   Az épület legértékesebb része kétségtelenül annak fő szárnya, mely a 17. században épült, különösen a bástya boltíves kápolnája, az eredetileg védelmi célokat szolgáló boltíves pince, valamint az 1800-as évek elejének barokk stílusában épült tetőszerkezet. A kapu épületének legértékesebb része valószínűleg a kastély boltíves kapuját tartalmazó, a 17. században készült épületrész.  Az épület a román műemlékjegyzékbe A kategóriájú építményként került be. A műemlék részét képezi az épület melletti romos csűrépület is. Az épületet jogos örökösei visszaigényelték és visszakapták, majd 2005-ben családon belül értékesítették.  A jelenlegi tulajdonosok, Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja, férjével, Maróty Miklóssal döntöttek a kastély megvásárlása és megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepeztetésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.  Ennek a 2021–2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély a nagyközönség számára szálláshelyként és rendezvényközpontként elérhetővé.  Kastélytörténet: ugroncastle.ro   Kastélylátogatás: Egyéni és csoportos kastélylágotásra is van lehetőség: ugroncastle.ro.   Teljes kastély bérlése: Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére. Báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák, kastély park, történelmi pince, saját kápolna. Egyaránt ajánljuk baráti,- családi összejövetelekre, céges csapatépítők vagy esküvők, lakodalmak helyszínéül. A felújított Ugron kastély ideális helyszínéül szolgál különféle közép- és felsővezetői tréningeknek, workshopoknak, vacsoráknak vagy más több napos céges rendezvényeknek. A teljes kastély bérlése esetén kizárólagosságot biztosítunk, az adott időszakban nem fogadunk más vendéget. Szabadon használhatóak a báltermek, a szállodai szobák, a kastély park, a dézsafürdő, a történelmi pince, és a saját kápolna is.  Részletek:ugroncastle.ro

Szőcs Lajos vállalkozó, akinek családja három nemzedéken keresztül kalapozással foglalkozott, elhatározta, hogy Kőrispatakon létrehozza Románia első szalmakalap-múzeumát. A múzeumnak egy felújított hagyományos parasztház ad helyet. Az épületnek három szobája van, egyikben kapnak helyet az ország minden területéről összegyűjtött szalmakalapok, egy másikban a fonat- és kalapkészítés tárgyi eszközei, míg a harmadikban a tárgyak előállításának folyamatát mutatják be a szalma begyűjtésétől kedve a kész kalapokig. Ugyanitt megtekinthető, sőt fel is próbálható az ország legnagyobb, használható szalmakalapja, melynek átmérője 2 méter, súlya pedig 2,65 kg. Gyártásához 500 méter szalmafonatot és 1,5 km cérnát használtak fel. A múzeum udvarán egy igazán különleges gyűjtemény kapott helyet: több mint 600, a természet ereje által megmunkált követ csodálhatnak meg a látogatók, melyek között kacsa, galamb, de akár sapka formájú is van. Ugyancsak az udvaron kapott helyet egy 5 méteres kalap. A múzeum a hét minden napján látogatható. Amennyiben zárva találják, érdeklődjenek a bárban. 

A homoródremetei szélmalom épülete helyi jelentőségű műemlék. A XIX. századra datált építmény egyedinek számít Hargita megyében. Külön érdekessége, hogy egy akkori vízimalom tőszomszédságában épült. A műemlék 2001-ben tulajdonost váltott, az új tulajdonos romantikus modorban alakíttatta át az építményt. A kétszintes épület kör alaprajzú, zsindellyel fedett. Terméskő falait az alsó szinten egyszerű, négyzetes záródású ablakok tagolják, a felső szint falát csupán egyetlen félköríves ablak töri meg. A környéken kuriózumnak számító szélmalom a XIX. század óta nem működik, csupán különleges látványossága a vidéknek.

A Csíksomlyói Golgota keresztútját Jézus-hágójának nevezik a székelyek, ez lévén Erdély leghíresebb szabadtéri keresztútja. A Kissomlyó-hegy aljától a meredek oldalon út vezet a fenyőerdőn keresztülhaladó ösvényen a Salvator kápolnához. Ezen az úton vannak felállítva a keresztút stációi, amelyeket a Pünkösdi-búcsúra összegyűlt nép szívesen jár végig, végig imádkozva a keresztutat. Az állomások egy-egy személy vagy csoport hitét és áldozatkészségét hirdetik. A Csíksomlyói keresztút első említése 1834-ben történt. A régi fakeresztek helyére kőkeresztek kerültek 1868 után, melyek közül napjainkra mindössze néhány maradt fenn. A keresztút állomásainak új keresztjeit a csíkzsögödi Kovács Béla kőfaragó mester készítette a XX. század elején.

Lövéte falu alsó részében található a sóskútra ráépített sóház, amely sósvízzel látta el nemcsak Lövétét, hanem a környékbeli falvakat is. A vidéken ilyen házak találhatók még Homoródalmáson, Horódszentmártonban, Korondon és Parajdon is, ám a helyiek meggyőződése szerint itt a legjobb minőségű a só. A sóház elmúlt már százéves, 1866-ban épült rá a kútra, amiről a bejárat felirata is tanúskodik. Az épület 1996-ban új fedelet kapott. A falunak egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött. A falu maga egy nagy kiterjedésű só réteg felett helyezkedik el, amely a parajdi sómezővel van kapcsolatban. Valahol a falu alatt a só réteg egy forrással, érrel találkozik, amely létrehozta a Sóskutat, az így létrejövő sóoldat pedig igen koncentrált. A helybéliek igen nagy becsben tartják a Sóskutat, mely teljes só szükségletüket fedezi.

A Mohos-tőzegláp 1050 méter tengerfeletti magasságban helyezkedik el, az 1177 méter magas Mohos-csúcs lábánál, mintegy 80 hektáros területen a Nagy-Csomád hegységben. Vastagsága egyes helyeken eléri a 10 métert, átmérője 800 méter. A láp lényegében egy alpesi tőzegláp, melynek egykori egységes víztükre feltöltődés következtében 13 darab, különböző mélységű vízszemre darabolódott fel. A tőzegrétegbe kapaszkodó erdeifenyők és a sűrű, szőnyegszerűen összenőtt áfonyabokrok látványa igen megkapó. Ez a rezervátum tudományos jelentőségű természeti, elsősorban növényritkaságokat őriz, melyek nagy része az utolsó glaciális periódusból maradt fenn, így olyan növényi ritkaságokkal találkozhatunk itt, mint a húsevő harmatfűfajok: a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), hosszúkás levelű harmatfű (Drosera obovata), a hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica), valamint a tőzegáfonya (Vacccinium oxicoccos), a mohafélék 20 fajtája. További jégkorszakbeli fajok is találhatók itt, például a közönséges tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum) és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). Kép: http://www.greenharghita.ro

A Nagy-Csomád kráterében található Szent-Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen vulkáni eredetű tava, egyben Székelyföld leglátogatottabb turisztikai célpontja. A tavat a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falai veszik körül, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m).  A hivatalos adatok szerint az Európában egyedülálló természeti kincs 946 méter tengerszint feletti magasságban található, legnagyobb átmérője 1737 méter, legmélyebb pontja pedig 7 m.  A kráter pereméről 13 időszakos patak - melyek medrei felhőszakadások következtében alakultak ki - táplálja a tavat, ugyanakkor köveket és szerves maradványokat is mos bele. A víz utánpótlása így tehát esővízből és hóolvadékból származó vízből áll.  A tó északi és nyugati partjainál elkezdődött a tó elláposodása, üledékesedése, a tó fenekét egyre vastagodó tőzegréteg kezdi elfedni. A nem hivatalos adatok szerint jelenleg a tó legnagyobb mért mélysége már csak 6,5 méter. Jó idő esetén, különösen szélcsendben megfigyelhetőek a tó fenekéről a víz felszíne felé feltörő gázbuborékok, melyek az utóvulkanizmus munkájának gyümölcsei. A tó északi, észak-keleti részén látható a mintegy méternyi vastagságú lebegő tőzegréteg. Látogatás a Szent Anna-tónál Természet, friss levegő, mozgás és együttlét! A Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp jellegéből adódóan kiváló helyszín családok számára, jövő generációk szemlélet alakításának egyik helyszíne. Itt lehet fogyasztani a díjnyertes Vitos Kürtőskalácsot, az öko-büfékben pedig rostos és szénsavas üdítőket, alkoholos- és alkohol mentes söröket, forró csokit, teát és kávét lehet vásárolni. A teraszon felszolgált étkek között megtalálhatók a gyermekek által kedvelt ételek is. A Szent Anna-tónál minden termék üveg palackban vagy környezetbarát csomagolásban kerül forgalmazásra.  Fejlécfotó: Fodor István

A Gyergyószárhegy központjában található Lázár-kastély egyike a legszebb reneszánsz kori erdélyi épületeknek. A pártázatos kastély a 17. században az egyik legvonzóbb erdélyi főúri hajlék volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat található. A várkastély falait négy bástya vigyázza. A kastély udvarába a déli oldalon fekvő toronykapun keresztül lehet bejutni. A kastély Lázár István idejében épült, aki Bethlen Gábor fejedelem játszótársa volt, majd később a fejedelem egyik bizalmi embere és Gyergyó-, Csík-, illetve Kászonszék főkirálybírája volt. 1632-ből származó címere az udvarban a bal oldali olaszbástya egyik falán található, amely évszám egyben az építkezés befejeztének időpontját is jelöli. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a császári sereg a kastélyt felégette. Neki tulajdonították a lovagterem építését és felújítását is. Több híres személy is megfordult a kastély falai között, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek édesanyja a Lázár család tagja volt. Mihnea havasalföldi fejedelem egy éven át rejtőzködött a Lázár-kastélyban miután a törökök elűzték, míg IV. Péter moldvai fejedelem 11 évet töltött el itt 1527 és 1538 között. A kastély többször is leégett és 1842-ben egy újabb tűzeset következtében teljesen romossá vált. 1967-től kezdődően egész a mai napig felújítás és restaurálás alatt áll. A munkálatok végső célkitűzése az épület hajdani pompájának visszaszerzése, mivel ez az épület az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb építészeti emléke. A munkálatok során az épület régészeti kutatóhely státuszt is kapott. 2013-ban visszaszolgáltatták a Lázár család leszármazottai számára, emiatt pedig a kastély sorsát bizonytalanság övezi. Vasárnap előzetes egyeztetés alapján látogatható! +40 745 295 925 BELÉPŐJEGY • felnőtt: 35 RON • 25 fő feletti csoportok: 30 RON • nyugdíjasok: 30 RON • diákok: 20 RON • gyergyószárhegyi lakosok: 20 RON • 7 év alatti gyerekek: ingyenes • professzionális filmezés/fotózás díja: 200 RON