Énlaka - a labirintus falu

A sepsiszentiványi Henter család vélhetően a 18. század elején építette barokk-reneszánsz stílusban a ma is álló udvarházat, valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére. A 18. században itt élt és tevékenykedett a tragikus sorsú id. Henter Ádám a feleségével, Sármasági Krisztinával. Fiuk, a már bárói címet szerző ifj. Henter Ádám (1714–1781) itt született, és a madéfalvi veszedelmet követően lett Csíkszék főkirálybírója. Feleségével, petki Nagy Borbálával a település patrónusaként maradt meg a köztudatban, hiszen a templom átépítésében is jelentős segítséget nyújtott. A család következő tagja, báró Henter Antal (1748–1824) császári-királyi kamarás, udvarhelyszéki főkirálybíró, akinek a felesége gróf Haller Anna volt. Hat gyermekük közül Henter József (1791–1867) volt a család utolsó fiúági örököse. Halálával kihalt a Henter család 1754-ben bárói címet szerzett ága. A jótékonyságáról, színház- és múzeumpártoló tevékenységéről ismert Henter Józsefet, bár Kelementelkén élt, a csíkszentimrei családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Végrendeletében jelentős összeget hagyott a csíkszentimrei toronyépítésre. Egyetlen örököse az örökbe fogadott lánya volt – zágoni báró Szentkereszti Irén. 1878-ban pókakeresztúri Székely Endre (1835–1903), a csíkszentmártoni járás főszolgabírója vásárolta meg a terjedelmes birtokot, és feleségével, Babolcs Adéllal együtt a kúriába költözött. Ekkor jegyezte fel Veress Sándor plébános a domus historiába, hogy „ezen vásár a községnek valóságos előnyére esett”. 1922-ben Székely Endre örököseitől megvásárolta a birtok egy részét, „a rajta levő kúriális házzal és a gazdasági épületekkel” a helyi egyházközség – írta a domus históriába Kovács Balázs plébános. Később az egyházközség kénytelen volt átadni az egyházi iskola épületét az államnak, így 1948-ig ide költözött a felekezeti iskola. Ebben az épületben volt a falu kultúrháza és egyben mozija is 1934-től az új művelődési hajlék felépítéséig, 1973-ig. A kúriában rendezte be Salló István tanár, művelődésszervező a Csíki-medence első, 1957-ben létrehozott falusi múzeumát. Az 1970-es években még voltak itt osztálytermek, később évtizedekig üresen állt, és csaknem az enyészeté lett, annak ellenére, hogy az 1989-es rendszerváltás után, a Csíki Székely Múzeum közreműködésével többször volt próbálkozás a felújítási tervek elkészíttetésére és az időközben fedél nélkül maradt épület állagmegóvására. 2011-ben Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala vásárolta meg az épületet 233.335 lejért. Felújítása az Európai Unió támogatásával a Regionális Operatív Program keretében zajlott 2020 és 2023 között. A restaurálási terveken Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész vezetésével és a csíkszeredai Vallum Kft., személy szerint Korodi Szabolcs koordinálásával több tervezői iroda dolgozott. NYITVATARTÁS A henter-kúria előzetes bejelentkezéssel látogatható. Időpontfoglalás az érkezés előtt legkevesebb három munkanappal kérhető. Foglalásért hívja a +40 788 125 166-os telefonszámot hétfőtől péntekig 9–15 óra között. Belépő: 10 RON/fő A kúria kertje ingyenesen látogatható. A fákon kihelyezett QR kódok leolvasásával megismerheti a fák múltját.

A régi iskolát a XVII. század közepe táján alapították Csíksomlyón, a ferences szerzetesek patronátusa alatt. A Csíkszeredába való áthelyezés gondolata már a múlt század végén felmerült. Konkrét tárgyalások 1900-ban kezdodnek, ezeken Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök is részt vesz. Az építéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó tárgyalások csak az 1907. május 25-i megyei közgyulésen jutottak végleges határozati formába . Az elso terv szerint a gimnázium, szeminárium és internátus pavilonszeruen külön épületben lett volna, de késobb célszerubbnek látták, hogy ezek egy épületben foglaljanak helyet. 1909. március 29-én megtörténik az elso kapavágás és rá két hónapra, május 29-én ünnepélyes körülmények között sor kerül az alapko letételére, amelyet a fobejárattól balra 2 méterre az elso beszögellésnél helyeztek el, az építéssel kapcsolatos okmánnyal, a fogimnázium négy értesítojével és különbözo pénzérmékkel. Az avatóünnepségre, átadásra és felszentelésre 1911. június 5-én került sor gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök celebrálásában. A fogimnáziumhoz szimmetrikusan épült két szárny közül a jobb szárnyban kapott helyet a szeminárium, a bal szárnyban az internátus. Az új iskola bentlakása 12 hálószobával, 8 tanulószobával, zeneteremmel, klubhelyiséggel, ruhatárral, 6 mosdóval, zuhannyal, kádfürdovel, ebédloteremmel, betegszobával és a bentlakásra felügyelo tanárok lakásaival rendelkezett. 1914 – 16 között az épület egy részét lefoglalták a hadsereg részére kórháznak. Az 1916-17 –es tanévben az oktatás is szünetelt. A háború nagy károkat okozott a nemrég felépült iskolának. A rajzterem és szertár bútorzata tönkrement, a zeneterembol az eszközök elvesztek, a filológiai múzeum szobrai megsemmisültek, a kémia laboratórium üresen maradt, a könyvtár állománya felére apadt, akárcsak a fizikai szertár, a tornaterem felszerelése, valamint az érem- és régiség gyüjtemény is. Az elso világháború befejezése után az épületbe költözik az elemi iskola is, 1923-31, illetve 1941-42 között pedig a tanítóképzo. 1931-ben, a tanítóképzo elköltözése után, amely a bal szárnyat, vagyis az internátus helyét foglalta el, az internátust és a szemináriumot összevonják és egységes bentlakást alakítanak ki a két szárnyban, mely azonban az iskolától továbbra is függetlenül, külön igazgatóság irányításával muködött. Az 1943-44 – es tanévet csak novemberben lehetett megnyitni és április 1-re be is kellett fejezni. A hadsereg irodahelyiségeknek és kórháznak foglalja le az iskolát, a bentlakó tanulók számára a tornatermet és a rajztermet rendezik be hálónak. Mind az iskolát, mind a bentlakást az 1948-as tanügyi reformig nagyrészt alapítványi támogatásokból tartották fenn.

A Petőfi Sándor utca és a Tudor Vladimirescu utca sarkán épült zárt sorú, egyemeletes villaszerű sarokház eredeti rendeltetése lakóház volt, a földszinten elkülönített ügyvédi irodával. Később a Kommunista Ifjúsági Szervezet Háza, majd cukrászda, diszkóbár. 1995 után funkció nélküli, a jogutódoknak visszaszolgáltatott épület. Jelenleg Magyarország Főkonzulátusa működik az épületben. A sarokra tervezett villaszerű lakóház stílusa Csíkszeredában egyedi. Tömegében fegyelmezett, de nem unalmas, díszítésében tartózkodó, de igényes, mondhatnánk, hogy „építtetőjére szabott”, akár a csíki székely parasztházak. Egyetlen díszítőeleme a torony és a lépcsőház eresze alatt végigfutó fríz.

A Parajd központjában, a rendőrség és az ANL tömbházak közelében található házikó 8×5 méteres alapterületű. A főajtón egyből a manzárdba lépünk be, ahol a gyerekszoba van, innen lépcső vezet a földszintre. Az emelet-földszinten van egy nappalival egybenyitott konyha és egy fürdőszoba. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 3 év alatt ingyenes • 10 RON - gyerekeknek 12 éves korig • 20 RON - felnőtteknek

Járd körbe Erdélyt egyetlen nap alatt! A Mini Erdély Park Románia egyetlen multikulturális, tematikus makettparkja, amelyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A park Szejkefürdőn, Székelyudvarhely határában található. A mintegy 8000 négyzetméteres területen látogatóink figyelmébe ajánljuk: • szabadtéri kiállításunkat, amely Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erődtemplomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja be • ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része; • az országban egyedülálló Mini Székely gőzösön történő körsétát; • a bivalyosszekeres sétakocsikázási lehetőséget; • a Borvízmúzeumot; • Székelykapu-kiállítást; • az Orbán Balázs Látogatóközpontot; • játszóterünket. Jegyek:  • Felnőtt jegy: 40 lej • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 25 lej • Nyugdíjas jegy: 25 lej • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 35 lej • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 20 lej • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 20 lej *A Mini-Erdély Park jegyára tartalmazza a belépőt az Orbán Balázs Látogatóközpontba is. Mini Székely Gőzös:  • Felnőtt jegy: 10 lej • Gyermek jegy: 5 lej  A Mini Erdély Park megálmodója a Székelyföldi Legendárium csapata. A park célja, hogy maketteken bemutassa a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, fénykorukban jelenítve meg a régió minden nemzetének legfontosabb épületeit. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készítette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. A Mini Erdély Park egyedi Romániában, más európai parkok ihlették, mint a belgiumi Mini- Europe park Brüsszelben, vagy az osztrák Minimundus Klagenfurtban. A Mini Erdély Park létrehozása során innovatív megoldások által próbáljuk népszerűsíteni nemzeti kulturális örökségünket. A látogatóknak lehetőséget adunk, hogy kis méretben megnézzenek több fontos történelmi emlékművet, és ezáltal erősítsék nemzeti identitásukat, gazdagítsák tudásukat az épített kulturális örökség megismerésével.  Térségünk talán leghíresebb tömegközlekedési eszköze a Székely gőzös, amit a régió vasúthálózatának kiépítéséért harcoló Ugron Gábor és Orbán Balázs valósított meg. Az épületmakettek között több, mint 300 méteres sínpályán körutazást tehet a Mini Székelygőzös kertivasúton.

Millenniumi templom néven vált ismertté Csíkszereda 2003-ra felépült új római katolikus temploma. A 18. századi barokk műemléktemplom közvetlen szomszédságában (a mai Kossuth utcában) épült fel az új katolikus templom, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel. Csíkszereda első római katolikus temploma 1751-1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. A 19. század végére megyeszékhellyé vált Csíkszereda katolikus közössége számára már szűknek bizonyult a város egyetlen 18. században épült temploma. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot is összegyűjtötték 1914-re. De csak 2001-ben teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, mely egy nagyobb formátumú templom építése volt. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános, aki 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Az építész a tervezést bérmentve elvállalta, és tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél , ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre). A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült és az első, amelynek szentelésére sor került. 2003-ra készült el a templom, és október 18-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. Fotó: Darvas-Kozma József 

Meglátni és megszeretni – valahogy így kezdődött. 2002-ben a Szász család megvásárolt Gyimesközéplokon - Borospatakán - egy nagyobbacska területet, ahol egy öreg ház meg egy csűr árválkodott. Később a környező patakokból elszállítottuk a halálraítélt házakat: lefényképeztük, lebontottuk, majd a fotók meg a számozás szerint ugyanúgy visszaépítettük a telkünkön azokat. Hagyományosan tapasztottuk kívül belül, és régi bútorokkal rendeztük be mind a 13 házat. Így mára már egy apró falu van a telken: szépen sorakoznak a szebbnél szebb parasztházak.  Az utólag felépített csűrök itt már más rendeltetést kaptak - az egyik fürdőházzá alakult, a másik a tánc-csűr lett. Szeretnénk, ha minél több hagyományokat értékelő, népművészetet kedvelő, pihenni vágyó csoport látogatná és használná a létesítményünket, ami legkevesebb 110 személynek tud szállást nyújtani. Gyimesi Skanzen Panzió

Három összefutó fő utca és még néhány oldalsó mellékutca zárja körül a város központját képező történelmi épületegyüttest. Az ennek közepén található Református Templom választotta el az Alsó-piacteret a Felső-piactértől (mai nevükön a Városháza teret a Márton Áron-tértől). A történelmi központ műemlék jellegű épületek gazdag tárháza. A város építészeti összképét leginkább a barokk és a klasszicizmus, valamint a XIX. század építészeti stílusa határozzák meg. Így a középületek, templomok és üzletek egyaránt történelmi hangulatot árasztanak, annak ellenére, hogy legtöbbjük építése már a XX. században fejeződött be. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

Restaurálás miatt zárva. A maroshévízi Urmánczy-kastély 1903 és 1906 között épült a Maros partján. Ennek tulajdonosa az örmény származású Urmánczy Jeromos volt, megálmodója pedig a tiroli származású Giacomuzzi Virgilio.  A kastély szecessziós (Art Nouveau) stílusban készült, melyet a Kós Károly által híressé vált népi építészeti stílussal ötvöztek, amely az erdélyi kastélyépítészet különleges stílusa volt.  A kastélyt uraló épületelem a főhomlokzat jobb oldalán található víztorony, melynek bejárata a földszinten található. A kastély belső terében a kétemeletnyi magasságú főszalonon keresztül lehet bejutni a többi szobába, illetve a kertre néző férfiaknak szánt szobákba, szintén innen nyílik a étkezőterem bejárata, és végül a háztulajdonos szobája. Az emeleten helyezkedtek el a gyerekszobák és a vendégszobák, míg a pinceszobákban a személyzet szobái, a konyha, a raktárak és a pince volt berendezve.  Az idők során a kastély volt már helyi kórház, néprajzi múzeum, vagy éppen a helyi néptánccsoport gyakorlóterme.  2009 után visszakapták jogos tulajdonosai; jelenleg semmilyen funkciót nem tölt be, azonban minden szombaton és vasárnap 11–18 óra között látogatható. Program: Escape from the Urmánczy Castle