Máréfalvi tájház

Szépvíz és vele együtt Csík örmény múltjának állít emléket a Csíkkörzeti Magyarörmény Szentháromság Alapítvány által működtetett szépvízi Örmény Emlékház. Az állandó kiállítás öt teremben mutatja be a csíki örmény közösség tárgyi- és szellemi-örökségét. Az első kiállítást ebben az épületben 2010-ben nyitották meg. Az Alapítvány Kuratóriuma 2021-ben döntött a tárlat megújításáról. A kutatási és tervezési munkálatok során az épület belső és külső tereit is felújították. 

Alapítás éve: 2009 Alapító és működtető neve: Pop Anna Tordátfalva a Nyikómente falvainak egyike. Közigazgatásilag Siménfalvához tartozik (Hargita megye). A Nyikóba jobb oldalágilag beömlő Alba pataka völgyfőjében fekszik. Székelyudvarhelytől 22 km-re, Székelykeresztúrtól 18 km-re. Mindkét város felől megközelíthető. Ősi település, az 1333-as évi pápai tizedjegyzék szerint már kezdettől fogva templomos egyházként szerepel. Lakosságának létszáma 90 fő. Műemlék temploma középkori alapokra épült 1823-ban. A torony 1895-ben épült, benne két harang található. Egyik 1834-ből, a másik 1928-ból. További látnivaló az I. világháborús emlékmű, Boros György háza, aki 1928 és 1938 között unitárius püspök volt, valamint a Végh kúria. Egy helybéli mondás szerint „Tordátfalván kezdődik a világvége felé vezető út”, és ebben a mondatban benne van Tordátfalva egész titokzatossága és nyugalma. Ebben a kis faluban található a környék legrégebbi, ma is álló és használatban lévő székely kapuja, amelyet 1800-ban állítottak fel. A tájház 2009-ben önerőből jött létre. Magántulajdon, működtetője Pop Anna. Tordátfalván a 14. szám alatti telek udvarán található. A telken egy tornácos épület, egy csűr, egy istálló, valamint egy kisebb ház áll. Ennek három szobájában van elhelyezve a néprajzi gyűjtemény. Az út felőli szobában, a tisztaszobában a háztartás értékesebb tárgyai láthatóak: kaszten, vetett ágy, bölcső, szekrény, kanapé, asztal,székek, falióra, fényképek, könyvek, falvédők. A középső házban asztal, festett falitéka (19. századi), fatálas, edénytartó, festett láda stb. Itt találhatóak a kenderfeldolgozás eszközei is: szövőszék, fonókerék, tekerőlevél, héhelő stb. A hátsó ház a sütő. Benne kemence van katlannal. Vannak itt bőrrosták, gyúródeszkák, teknők, kétkarú mérleg (fontos tál) stb. Az ide látogató a tájházban megismeri elődeink életvitelének tárgyi kellékeit, ezzel megidézve életüket, munkás napjaikat.A Tordátfalvi Tájház minden látogatót szeretettel vár! Forrás: Kriza János Néprajzi Társaság

A hagyományos gyimesi életmódot tükröző Csángó portát 2017-ben álmodta meg a helyi önkormányzat vezetősége. A gyimesfelsőloki Nyárfa-birtokon álló régi épületekben hagyományos bútorokat, ritka ruhadarabokat és érdekes használati tárgyakat tekinthetnek meg az odalátogatók. A tájház birtokán levő gyűjtemény adakozás révén gyarapodott, a tájház leltára mind a mai napig folyamatosan bővül. Kimondottan csak azokkal a dolgokkal rendezték be, ami Gyimes-völgyéből származik. A birtokon egy lakóház, egy konyha és egy gazdasági épület található, olyan hagyományos eszközökkel felszerelve, amelyek mind a napi napig működőképesek. A csűrben egy régi szekér is helyet kapott, emellett sok más jellegzetes szerszámot is megtekinthetünk itt. A lakóházban két szoba van: az egyik régi bútorokkal, népviseleti ruhaneműkkel, és a vetett ággyal az eredeti csángó szoba hangulatát idézi, falait korhű falvédők díszítik. A másik szoba leginkább a régi csángók mindennapi elfoglaltságaiba enged betekintést: a szövés-fonáshoz szükséges eszközök mind megtalálhatók benne, a szövéstől a kendertilolásig ki is próbálhatják mindezeket az érdeklődők. A lakóház mellett található nyári konyhában szintén többféle régi bútor található: vízpad, tálos, aggató, emellett a sütőkemence és a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök is helyet kaptak itt. Fotó: László F. Csaba

Karcfalva községben a néprajzi gyűjteményeket bemutató ház Jenőfalván található. Ez az egykori óvoda épülete, amely 1890 épült. Az épület egy hagyományos parasztház, rendkívüli építészeti értékét a kornak megfelelő építési módja adja. 2015-ben az épület felújításra került, megőrizve az hagyományos építészeti jellegét, átalakítva a karcfalvi néprajzi gyűjtemények állandó kiállításának és bemutatásának helyévé. A néprajzi gyűjteményeket bemutató ház szerepe a hagyományos ruhák, tárgyak, bútorok, munkaeszközök megőrzése és bemutatása, melyeket a faluban az idők során használtak, és melyek ma bemutatják a község és lakóinak történelmét. Itt rövid filmek is megtekinthetők a községben ismert hagyományos mesterségekről, ünnepekről népszokásokról.

A múzeum a kultúrház emeletén található, ahol három helyiségben lehet megtekinteni az állandó tárlatot, amely bemutatja a pásztorkodáshoz, földműveléshez, famegmunkáláshoz, erdőkitermeléshez és szövés-fonáshoz hasznát munkaeszközöket, szerszámokat. A kultúrház mellett található még egy berendezett tájház. A Néprajzi Múzeum és Tájház a Hargita megyének a csíki medencéjében, a felcsíki térségben található, amely Csíkszeredától északra terül el. Az 1960-as évek végén indult a néprajzi kör, melynek kezdeményezője és irányítója Szabó Judit magyartanár volt. Ennek keretében indult el a gyűjtés, amelyhez a tanulók nagy lelkesedéssel fogtak hozzá. A tárgyak először az iskolában kaptak helyet, majd az újonnan épült kultúrotthon emeleti termeibe költöztették, és napjaikig ott található. A tájház 1774-ben épült, és a helyi emlékezet szerint tulajdonosa egy Kedves nevezetű kapitány volt. A helyi építészeti hagyomány szerint gömbfából, négy szegletkőre építették, zsindellyel födték. Módos ember háza volt. Az épület a 1970-es években került a mostani helyére, amelynek berendezése a vidéken ismeretes, helyben is készített festett bútorokból és a falu népművészetére jellemző lakástextíliákból áll. A háztartásban használatos eszközök a házban a maguk helyén egykori funkciójukban láthatók. Karda László

A gyergyóremetei tájház 2001-ben jött létre, amikor a helyi önkormányzat és az Avully-Remete Alapítvány megvásárolta a faluközponthoz közel található tornácos házat. Az épület akkor lett az 1970-ben létrehozott, és azóta folyamatosan bővített néprajzi gyűjtemény otthona is. A ház történetének érdekessége, hogy az egykor itt lakó család minden tagja pedagógus volt, így a családfő és neje, valamint két lányuk és korán elhunyt fiuk is. A hosszú tornácos ház három szobából, kamrából és nyárikonyhából áll. Az egyik szobában (a hajdani konyhában) hagyományos szobabelsőt, a középsőben a háztáji gazdálkodás specifikus eszközeinek kiállítását tekinthetjükmeg, a harmadik, utca felőli helyiségben kap helyet a falu nagy szülöttjének munkásságát ismertető Cseres Tibor emlékszoba.

Az Alsósófalvára látogatók számára alakult falumúzeum betekintést nyújt a régi idők kézműves foglalkozásainak világába. Azt szeretnénk, hogy ez a múzeum váljék a megtartó, emlékezés helyévé, olyan hellyé, ahol magunkra ismerhetünk, ahol lelkünk megnyugodhat, átélve egy lassúbb, erkölcsi értékekben gazdagabb kor hangulatát.

A Székely Mesterségek Múzeuma a székely népviseleti kiállítással, néprajzi gyűjteménnyel kezdődött. Az énlaki emberek adakozni kezdtek egy házi szőttessel, régi fotóval, s egy kis idő elteltével már egy régi szerszámmal. Előkerült egy köpülő, egy vonószék is. A gyűjtemény folyamatosan gyarapodott.  Látogatás előzetes telefonos (0745 428 518) bejelentkezés alapján.

A Tájház egyike Lövéte nevezetes épületeinek, ahol számos néprajzi tárgy megtalálható. A falu központjában berendezett, a múlt századi építészeti stílusát magán viselõ kõházban jelenleg két szoba van berendezve, amelyek hűen tükrözik a hagyományos lövétei székely szoba képét. Az egyik a helyben készített festett bútorzattal valamint a különbözõ szõttesekkel tükrözi a hagyományos lövétei szoba hangulatát. A másikban Ádám Gyula fotómûvész Lövéte építészetét bemutató, állandó kiállítása látható, ugyanakkor Fazakas Ágnes vezetésével, a szobában felszerelt szövõszéken szõni tanulnak a lövétei fiatalok. A Tájházat 2002-ben avatták fel a Lövéte Polgármesteri Hivatala, a HMKK és a Felsõ-Homoródmente Kistérség együttmûködésének köszönhetõen. Mihály János szakirányító, András József gondnok és Fazakas Ágnes oktató irányításával mûködõ Tájház stabil programmal várja a látogatóit, akik megismerkedhetnek az egyes néprajzi eszközök mûködésével és használatával valamint a szõttesek készítésének folyamatával. Ugyanakkor a Tájház otthont add a falu ünnepségeinek is. Így a lányos-ház, a menyasszony kikérésének színhelye volt a 2006-os Falunapok alkalmával a hagyományos lakodalmas szokásokat felelevenítõ ünnepségen.