Fiatfalvi Ugron-kastély

A Natur Air Park - Nap Park üdülőfalu Zetelaka-Zeteváralján található, a víztározó közvetlen szomszédságában. A csodálatos természet lágy ölében, messze a város zajától. Csupán a madárcsicsergés és a patak zúgása töri meg a csendet. A Nap Park házai Székelyudvarhelytől 22 kilométerre a Hargita hegység délnyugati lábánál, a Nagyküküllő völgyében találhatóak.  Székelyföldi központi fekvésének köszönhetően kiváló kiindulási lehetőséget kínál számos csillagtúrához, látnivalóhoz. Parkunkban található faházaink a pihenni vágyóknak csendes, nyugodt kikapcsolódást biztosítanak. A természetes, szinte érintetlen környezet igazi felüdülést kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Nem csupán a test, hanem a lélek is feltöltődik.

A homoródremetei szélmalom épülete helyi jelentőségű műemlék. A XIX. századra datált építmény egyedinek számít Hargita megyében. Külön érdekessége, hogy egy akkori vízimalom tőszomszédságában épült. A műemlék 2001-ben tulajdonost váltott, az új tulajdonos romantikus modorban alakíttatta át az építményt. A kétszintes épület kör alaprajzú, zsindellyel fedett. Terméskő falait az alsó szinten egyszerű, négyzetes záródású ablakok tagolják, a felső szint falát csupán egyetlen félköríves ablak töri meg. A környéken kuriózumnak számító szélmalom a XIX. század óta nem működik, csupán különleges látványossága a vidéknek.

A Homoródszentmárton községhez tartozó Homoródkeményfalva egyedülálló falu, talán a vidék legkülönlegesebb helysége. Homoródkeményfalva és Abásfalva a Szentkeresztbányán található vasöntödét közvetlenül Brassóval összekötő kereskedelmi út mentén található. Ez az útszakasz igen forgalmas kereskedelmi út volt egészen a XX. század elejéig. Miután 1918-ban a térképet átrajzolták, a főút már elkerülte ezeket a falvakat, a vasöntöde tevékenységének fokozatos leállítása pedig a két falu elszigetelődéséhez vezetett. Ezek a folyamatok járultak hozzá azonban a környék építészetének megőrzéséhez, a falvak ugyanis a Homoród-menti építészet sajátságos vonásait őrzik, illetve a hagyományos építészet különleges szépségének jegyeit hordozzák magukon, ahol az alakzatok és azok funkciói szerves egységet alkotnak. Egyedisége ellenére a falu napjainkban komor, egyhangú képet fest. Kiemelkedő építészeti értékei ellenére, elszigeteltsége következtében impozáns házai elnéptelenedtek, elhagyatottakká váltak.

A Csíksomlyói Golgota keresztútját Jézus-hágójának nevezik a székelyek, ez lévén Erdély leghíresebb szabadtéri keresztútja. A Kissomlyó-hegy aljától a meredek oldalon út vezet a fenyőerdőn keresztülhaladó ösvényen a Salvator kápolnához. Ezen az úton vannak felállítva a keresztút stációi, amelyeket a Pünkösdi-búcsúra összegyűlt nép szívesen jár végig, végig imádkozva a keresztutat. Az állomások egy-egy személy vagy csoport hitét és áldozatkészségét hirdetik. A Csíksomlyói keresztút első említése 1834-ben történt. A régi fakeresztek helyére kőkeresztek kerültek 1868 után, melyek közül napjainkra mindössze néhány maradt fenn. A keresztút állomásainak új keresztjeit a csíkzsögödi Kovács Béla kőfaragó mester készítette a XX. század elején.

Lövéte falu alsó részében található a sóskútra ráépített sóház, amely sósvízzel látta el nemcsak Lövétét, hanem a környékbeli falvakat is. A vidéken ilyen házak találhatók még Homoródalmáson, Horódszentmártonban, Korondon és Parajdon is, ám a helyiek meggyőződése szerint itt a legjobb minőségű a só. A sóház elmúlt már százéves, 1866-ban épült rá a kútra, amiről a bejárat felirata is tanúskodik. Az épület 1996-ban új fedelet kapott. A falunak egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött. A falu maga egy nagy kiterjedésű só réteg felett helyezkedik el, amely a parajdi sómezővel van kapcsolatban. Valahol a falu alatt a só réteg egy forrással, érrel találkozik, amely létrehozta a Sóskutat, az így létrejövő sóoldat pedig igen koncentrált. A helybéliek igen nagy becsben tartják a Sóskutat, mely teljes só szükségletüket fedezi.

A Gyergyószárhegy központjában található Lázár-kastély egyike a legszebb reneszánsz kori erdélyi épületeknek. A pártázatos kastély a 17. században az egyik legvonzóbb erdélyi főúri hajlék volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat található. A várkastély falait négy bástya vigyázza. A kastély udvarába a déli oldalon fekvő toronykapun keresztül lehet bejutni. A kastély Lázár István idejében épült, aki Bethlen Gábor fejedelem játszótársa volt, majd később a fejedelem egyik bizalmi embere és Gyergyó-, Csík-, illetve Kászonszék főkirálybírája volt. 1632-ből származó címere az udvarban a bal oldali olaszbástya egyik falán található, amely évszám egyben az építkezés befejeztének időpontját is jelöli. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a császári sereg a kastélyt felégette. Neki tulajdonították a lovagterem építését és felújítását is. Több híres személy is megfordult a kastély falai között, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek édesanyja a Lázár család tagja volt. Mihnea havasalföldi fejedelem egy éven át rejtőzködött a Lázár-kastélyban miután a törökök elűzték, míg IV. Péter moldvai fejedelem 11 évet töltött el itt 1527 és 1538 között. A kastély többször is leégett és 1842-ben egy újabb tűzeset következtében teljesen romossá vált. 1967-től kezdődően egész a mai napig felújítás és restaurálás alatt áll. A munkálatok végső célkitűzése az épület hajdani pompájának visszaszerzése, mivel ez az épület az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb építészeti emléke. A munkálatok során az épület régészeti kutatóhely státuszt is kapott. 2013-ban visszaszolgáltatták a Lázár család leszármazottai számára, emiatt pedig a kastély sorsát bizonytalanság övezi. Vasárnap előzetes egyeztetés alapján látogatható! +40 745 295 925 BELÉPŐJEGY • felnőtt: 35 RON • 25 fő feletti csoportok: 30 RON • nyugdíjasok: 30 RON • diákok: 20 RON • gyergyószárhegyi lakosok: 20 RON • 7 év alatti gyerekek: ingyenes • professzionális filmezés/fotózás díja: 200 RON

A Mikó-várként ismert kastély-erődítmény Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) nevét viseli, a korabeli dokumentumokban pedig úgy szerepel, mint Mikó új vára. A vár építése 1623 tavaszán kezdődött, tíz évvel azután, hogy a tulajdonos, Mikó Ferenc Csík, Gyergyó és Kászon székely főkapitányává vált. A XVII. század kezdetének Erdélyében a politika meghatározó alakjaként ismert Mikó Ferenc ezen tisztsége mellett még Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsosa, valamint diplomata és krónikaíró is volt. A négyszög alapú, 75X70 m felületű vár építése 1623. április 26-án kezdődött el, és valószínűleg még ugyanazon század harmincas éveiben fejeződött be. Stílusát tekintve a vár a radnóti, a felvinci és a gyergyószárhegyi kastélyokhoz hasonló. A vár meglétét igazoló első dokumentum 1631-ből származik. Mikó Ferenc örököseinek idő előtti elhalálozását követően a vár a csíkszéki főkirálybíró, Damokos Tamás tulajdonába került. 1661. október 21-én a temesvári Ali pasa török-tatár hordái lerohanták Csíkszéket, elfoglalták, majd felégették a várat. A várat 1714-1716 közt építették újra Stephan Steinville császári generális vezérlete alatt, amint azt a vár bejárata felett található kőbe vésett felirat is igazolja. 1735-ben Johann Conrad Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészíti a várkastély alaprajzát, ez egyben a vár eddig ismert legrégebbi alaprajza, amely egyúttal a vár történetének és építési szakaszainak fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré az osztrákok négy olasz bástyából álló védelmi rendszert építettek ki, melyek nyomai ma is láthatók a déli oldalon. A dél-nyugati oldalon lőporraktárt építettek, míg a déli bástyában kápolnát hoztak létre. A kápolna boltozatát egyszerű, késő barokk stílusú stukkók díszítik. Az ablakok gótikus keretei utólagos átalakítások gyümölcsei. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található. A főpárkányok fölött magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az ily módon is megerősített vár a Habsburg-birodalom keleti határvédelmében stratégiai szerepet töltött be. A huszadik század közepéig váltakozó zászlók alatt szolgáló katonák használták. 1970-ben, egy általános restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.