Fenyőkúti tőzegláp

A Rák tó Nagygalambfalvától 2 km-re, északra található, 600 méteres tengerszint feletti magasságban. Kialakulása a jégkorszak végén történő földcsuszamlás eredménye, amikor is a szomszédos domboldalak megcsúszásával kialakult a völgyben egy földtorlasz, mely vízzel feltöltődött. A tó kerülete 800 m, hosszúsága 250 m, szélessége 150 m, területe 28.000 mp, a hozzá tartozó területekkel együtt a természetvédelmi terület nagysága 10 ha. Legnagyobb mélysége 7 m. A tó az 5/2000 sz. törvény hatálya alá eső természetvédelmi terület. A tó és környéke sok ritka növénynek ad otthont, többek között a közönséges rence (Utricularia vulgaris) húsevő növénynek, amely apró vízi rovarokkal, rákokkal, szúnyoglárvákkal táplálkozik.

A Pokol-fennsík környékén elhelyezkedő 21,18 ha kiterjedésű növénytani védett terület Románia egyik legnagyobb és Európa egyik legmagasabban fekvő nárciszmezője, ahol egy négyzetméternyi területen 180-200 csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) is előfordulhat. A „láz” a helyi tájszólásban fennsíkot, havasi legelőt és kaszálót, vagy erdei tisztást jelent és a Hargita-fennsíkra jellemző geológiai alakzat.  A nárcisz egy védett növényfaj, ugyanakkor a környék leglátványosabb virága is, melyet csillag alakjáról könnyen fel lehet ismerni. Virágzása április végétől május elejéig tart. A nárciszon kívül még sok ritka, látványos növényfajt találni itt, például a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), vagy a zergeboglár (Trollius europaeus) is itt él. 1976-tól minden év májusában a rét közelében megrendezik a nárciszfesztivált.

A Madarasi-Hargita geológiai szempontból a neogénkori Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni lánchoz tartozik, ezek nagyrészt andezit kőzetekből (láva és piroklaszt folyamok anyagából) kialakult kúpszerű hegyalakzatok, melyek 1.500 és 1.800 m közötti magasságú csúcsokban végződnek. Legmagasabb csúcsa az 1801 méteres Madarasi-Hargita, melyet nemes egyszerűséggel a székelyek szent hegyének neveznek. Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik nemcsak az egész hegységre, hanem a teljes erdélyi medencére, így a Hargita fennsíkjára, a Libán-tetőre, a Gyergyói- és Görgényi-havasokra, egészen a Fogarasi-havasok csúcsaiig. A Madarasi-Hargitát Natura 2000-es területté nyilvánították, annak biodiverzitása és élőhelyeinek megőrzése, valamint a közösségi érdekeltségű területek növény- és állatvilágának kedvező állapotban való megtartása érdekében.  A síelők számára népszerű helyszín, melynek sípályái (4,5 km hosszúságúak) 1.500 m és 1.760 m tengerszint feletti magasságban találhatók. A decemberben kezdődő síszezon egészen április közepéig eltarthat.

A Kerekszék Földtani Rezervátum látnivalói, a források, barlangok, a Tündérkert és a Bagolyvár, valamint a mészkő-amfiteátrum mind-mind elbűvöli a látogatót. A séták és túrázások alkalmával megismerhetik a természet patikáját: gyógynövényeket, erdei gyümölcsöket, gombákat. A Kerekszék földtani rezervátum Felsőborszéktől délkelet-délre található, 973 m magasságban. Tulajdonképpen egy 70-100 méter vastag pados travertin (mésztufa) domb Alsóborszék fölé falként emelkedik, 1,5 négyzetkilométeren terül el. A travertin meszes szénsavas ásványvízforrásokból csapódott ki évezredek alatt. Fehér vagy barnás-szürkés színű, porózus szövetű, jól faragható mészkő, melyet középületek díszítésére használnak.

Szőcs Lajos vállalkozó, akinek családja három nemzedéken keresztül kalapozással foglalkozott, elhatározta, hogy Kőrispatakon létrehozza Románia első szalmakalap-múzeumát. A múzeumnak egy felújított hagyományos parasztház ad helyet. Az épületnek három szobája van, egyikben kapnak helyet az ország minden területéről összegyűjtött szalmakalapok, egy másikban a fonat- és kalapkészítés tárgyi eszközei, míg a harmadikban a tárgyak előállításának folyamatát mutatják be a szalma begyűjtésétől kedve a kész kalapokig. Ugyanitt megtekinthető, sőt fel is próbálható az ország legnagyobb, használható szalmakalapja, melynek átmérője 2 méter, súlya pedig 2,65 kg. Gyártásához 500 méter szalmafonatot és 1,5 km cérnát használtak fel. A múzeum udvarán egy igazán különleges gyűjtemény kapott helyet: több mint 600, a természet ereje által megmunkált követ csodálhatnak meg a látogatók, melyek között kacsa, galamb, de akár sapka formájú is van. Ugyancsak az udvaron kapott helyet egy 5 méteres kalap. A múzeum a hét minden napján látogatható. Amennyiben zárva találják, érdeklődjenek a bárban. 

A Mohos-tőzegláp 1050 méter tengerfeletti magasságban helyezkedik el, az 1177 méter magas Mohos-csúcs lábánál, mintegy 80 hektáros területen a Nagy-Csomád hegységben. Vastagsága egyes helyeken eléri a 10 métert, átmérője 800 méter. A láp lényegében egy alpesi tőzegláp, melynek egykori egységes víztükre feltöltődés következtében 13 darab, különböző mélységű vízszemre darabolódott fel. A tőzegrétegbe kapaszkodó erdeifenyők és a sűrű, szőnyegszerűen összenőtt áfonyabokrok látványa igen megkapó. Ez a rezervátum tudományos jelentőségű természeti, elsősorban növényritkaságokat őriz, melyek nagy része az utolsó glaciális periódusból maradt fenn, így olyan növényi ritkaságokkal találkozhatunk itt, mint a húsevő harmatfűfajok: a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), hosszúkás levelű harmatfű (Drosera obovata), a hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica), valamint a tőzegáfonya (Vacccinium oxicoccos), a mohafélék 20 fajtája. További jégkorszakbeli fajok is találhatók itt, például a közönséges tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum) és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). Kép: http://www.greenharghita.ro

A Nagy-Csomád kráterében található Szent-Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen vulkáni eredetű tava, egyben Székelyföld leglátogatottabb turisztikai célpontja. A tavat a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falai veszik körül, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m).  A hivatalos adatok szerint az Európában egyedülálló természeti kincs 946 méter tengerszint feletti magasságban található, legnagyobb átmérője 1737 méter, legmélyebb pontja pedig 7 m.  A kráter pereméről 13 időszakos patak - melyek medrei felhőszakadások következtében alakultak ki - táplálja a tavat, ugyanakkor köveket és szerves maradványokat is mos bele. A víz utánpótlása így tehát esővízből és hóolvadékból származó vízből áll.  A tó északi és nyugati partjainál elkezdődött a tó elláposodása, üledékesedése, a tó fenekét egyre vastagodó tőzegréteg kezdi elfedni. A nem hivatalos adatok szerint jelenleg a tó legnagyobb mért mélysége már csak 6,5 méter. Jó idő esetén, különösen szélcsendben megfigyelhetőek a tó fenekéről a víz felszíne felé feltörő gázbuborékok, melyek az utóvulkanizmus munkájának gyümölcsei. A tó északi, észak-keleti részén látható a mintegy méternyi vastagságú lebegő tőzegréteg. Látogatás a Szent Anna-tónál Természet, friss levegő, mozgás és együttlét! A Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp jellegéből adódóan kiváló helyszín családok számára, jövő generációk szemlélet alakításának egyik helyszíne. Itt lehet fogyasztani a díjnyertes Vitos Kürtőskalácsot, az öko-büfékben pedig rostos és szénsavas üdítőket, alkoholos- és alkohol mentes söröket, forró csokit, teát és kávét lehet vásárolni. A teraszon felszolgált étkek között megtalálhatók a gyermekek által kedvelt ételek is. A Szent Anna-tónál minden termék üveg palackban vagy környezetbarát csomagolásban kerül forgalmazásra.  Fejlécfotó: Fodor István

A Gyergyószárhegy központjában található Lázár-kastély egyike a legszebb reneszánsz kori erdélyi épületeknek. A pártázatos kastély a 17. században az egyik legvonzóbb erdélyi főúri hajlék volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat található. A várkastély falait négy bástya vigyázza. A kastély udvarába a déli oldalon fekvő toronykapun keresztül lehet bejutni. A kastély Lázár István idejében épült, aki Bethlen Gábor fejedelem játszótársa volt, majd később a fejedelem egyik bizalmi embere és Gyergyó-, Csík-, illetve Kászonszék főkirálybírája volt. 1632-ből származó címere az udvarban a bal oldali olaszbástya egyik falán található, amely évszám egyben az építkezés befejeztének időpontját is jelöli. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a császári sereg a kastélyt felégette. Neki tulajdonították a lovagterem építését és felújítását is. Több híres személy is megfordult a kastély falai között, így például Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is, akinek édesanyja a Lázár család tagja volt. Mihnea havasalföldi fejedelem egy éven át rejtőzködött a Lázár-kastélyban miután a törökök elűzték, míg IV. Péter moldvai fejedelem 11 évet töltött el itt 1527 és 1538 között. A kastély többször is leégett és 1842-ben egy újabb tűzeset következtében teljesen romossá vált. 1967-től kezdődően egész a mai napig felújítás és restaurálás alatt áll. A munkálatok végső célkitűzése az épület hajdani pompájának visszaszerzése, mivel ez az épület az erdélyi reneszánsz egyik legfontosabb építészeti emléke. A munkálatok során az épület régészeti kutatóhely státuszt is kapott. 2013-ban visszaszolgáltatták a Lázár család leszármazottai számára, emiatt pedig a kastély sorsát bizonytalanság övezi. Vasárnap előzetes egyeztetés alapján látogatható! +40 745 295 925 BELÉPŐJEGY • felnőtt: 35 RON • 25 fő feletti csoportok: 30 RON • nyugdíjasok: 30 RON • diákok: 20 RON • gyergyószárhegyi lakosok: 20 RON • 7 év alatti gyerekek: ingyenes • professzionális filmezés/fotózás díja: 200 RON