Henter-kúria

A Csiga-domb egy 8 hektárnyi területű geológiai rezervátum. Ismereteink szerint ez Romániában a féldrágakőként tisztelt aragonit  legnagyobb előfordulási helye. A terület 1980 óta országos védettség alatt áll. Az aragonit tudományos vizsgálata a XVIII-XIX. századig vezethető vissza. Bányai János 1938-ban megfogalmazott elmélete szerint ezek a karbonát lerakodások sós és szénsavas oldatokból alacsony hőmérsékleten történő kicsapódás útján keletkeztek. A Csiga-dombi vízfeltörés (Unicum forrás) egy aktív természetes diffúz forrás. A karbonát lerakodások alapjánál tör fel a víz, szénhidrogénes szagot is árasztó buborékokat képezve. A vízfolyás legyező alakot formálva folyik tovább, folyamatosan tejsavó színű aragonit-kúpokat képezve. Az aragonit kitermelése 1909-ben Knop Vencel cseh származású iparművész irányítása alatt kezdődött el, akit a zalatnai Kőfaragó és Kőcsiszoló ipari iskolába hívtak meg tanítani. A professzor Korondra költözött és megalapította a Korondi Aragonitcsiszoló Üzemet. A kitermelés és feldolgozás aranykora 1931 és 1939 közé tehető. A lerakódások igen változatos formavilága megcsorbult a bányászati tevékenység következtében, de a szépen karbantartott tanösvényen ma is csodálatos élményt nyújtanak a kalcitokkal és aragonittal kitöltött repedések és lerakódások. Jegyet lehet váltani a bejáratnál egyszerűen a tanösvényre, de kombináltan is lehetséges, ami tartalmazza az Unicum sósfürdőbe való belépést is. Egyénileg lehet látogatni, de amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, jelezzék igényüket a megadott telefonszámon és foglaljanak időpontot. Belépő: 5 RON

IDEIGLENESEN ZÁRVA A múzeum 2022. november 1. és 2023. május 1. között zárva tart. Csak előzetes egyeztetés alapján látogatható. Az aragonit múzeum minden évben május 1-je és november 1-je között várja látogatóit a Csigadombbal szemben, a DN13A országút mellett, a régi csiszolóüzem épületében. Az aragonit egy karbonátásvány, melynek kalcium-karbonát tartalmát a sós ásványvizek adják. Az aragonit múzeumban az ásvány történetétől indulva, megismerkedhetünk annak kitermelési, feldolgozási folyamatával, majd felvonulnak a belőle készült tárgyak is, melyek között 100 évnél idősebb darabok is vannak. Az aragonitból készült használati tárgyak és dísztárgyak az 1890-es Párizsi Világkiállításra is eljutottak (vázák, hamutálcák, lámpák, kupák, gyümölcstartók stb.). Látogassák meg Önök is ezt az Európában egyedülálló múzeumot!

A Csíki Székely Múzeum intézményi jelleggel 1950 óta működik. A múzeum székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Múzeumi gyűjtemények: 1. Képzőművészeti gyűjteménye 207 művésztől származó 7823 darabot számlál; 2. A néprajzi gyűjtemény népi bútordarabokból, fából és fémből készült mezőgazdasági tárgyakból, állattenyésztésben és juhászatban használt tárgyakból, tejfeldolgozás során használt tárgyakból, népi mesterségek használati tárgyaiból, népi kerámiákból, illetve népi hangszerekből (gordonka, népi hegedű, klarinét és trombita) áll. A 3336 darabos textil kollekció lakástextíliákból és népviseleti ruhadarabokból áll. 3. A szabadtéri gyűjtemény keretein belül parasztházakat és fából készült székelykapukat csodálhatunk meg. 4. A régészeti kollekció 90000 agyagból, csontból, fémből, stb. készült tárgyat, továbbá ékszereket és numizmatikai darabokat tartalmaz. 5. A régi könyvek nagy része a csíksomlyói ferences állományból származik, de megtekinthetőek a római-katolikus gimnázium könyvtárának könyvei, kéziratok, nyomtatványok, újságok, arhivált anyagok és a csíksomlyói ferences rend könyvkötődéjében használt szerszámok is. 6. A természettudományi kollekció részei: Ásványvíz, Növénygyűjtemény (Herbárium), Madarak és emlősök, Ásványok és kőzetek. 7. Fegyvergyűjtemény 8. Egyházművészet ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK: • A Mikó-vár története • A csíksomlyói ferences nyomda • Csíki idők járása − Népi életképek a mindennapokból • Megmentett szakrális kincseink

A Tamási emlékmű Szervátiusz Jenő és fia, Tibor 1972 és 1974 között készült közös műve: egy 3 méter magas, 1 méter széles, nyolctonnányi faragott kőtömb, melyet a Hargitáról vittek oda. Az emlékmű faragványai Tamási Áron írói világának alakjait keltik életre: Magdó, az Énekes madárból ismert szerelmes fiatal leány, Jégtörő Mátyás és az ördög az Ördögváltozás Csíkban című novellából, illetve a pásztorfiú az Ábel-trilógiából, Tamási legismertebb művéből.

Kastélytörténet: Az Ugron-kastély Székelykeresztúr csendes zsákfalujában, Fiatfalva nyugati részében található, a Nagy-Küküllő bal partján.  A kastély építése több szakaszban történt. Az 1500-as években egy udvarház állt itt, amelyet az 1600-as évek elején átalakítottak és kiegészítettek. A kastély végleges arculatát az 1820-as években kapta. Az épület L alakját annak fő szárnya és a kapu épülete határozza meg.   Az épület legértékesebb része kétségtelenül annak fő szárnya, mely a 17. században épült, különösen a bástya boltíves kápolnája, az eredetileg védelmi célokat szolgáló boltíves pince, valamint az 1800-as évek elejének barokk stílusában épült tetőszerkezet. A kapu épületének legértékesebb része valószínűleg a kastély boltíves kapuját tartalmazó, a 17. században készült épületrész.  Az épület a román műemlékjegyzékbe A kategóriájú építményként került be. A műemlék részét képezi az épület melletti romos csűrépület is. Az épületet jogos örökösei visszaigényelték és visszakapták, majd 2005-ben családon belül értékesítették.  A jelenlegi tulajdonosok, Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja, férjével, Maróty Miklóssal döntöttek a kastély megvásárlása és megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepeztetésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.  Ennek a 2021–2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély a nagyközönség számára szálláshelyként és rendezvényközpontként elérhetővé.  Kastélytörténet: ugroncastle.ro   Kastélylátogatás: Egyéni és csoportos kastélylágotásra is van lehetőség: ugroncastle.ro.   Teljes kastély bérlése: Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére. Báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák, kastély park, történelmi pince, saját kápolna. Egyaránt ajánljuk baráti,- családi összejövetelekre, céges csapatépítők vagy esküvők, lakodalmak helyszínéül. A felújított Ugron kastély ideális helyszínéül szolgál különféle közép- és felsővezetői tréningeknek, workshopoknak, vacsoráknak vagy más több napos céges rendezvényeknek. A teljes kastély bérlése esetén kizárólagosságot biztosítunk, az adott időszakban nem fogadunk más vendéget. Szabadon használhatóak a báltermek, a szállodai szobák, a kastély park, a dézsafürdő, a történelmi pince, és a saját kápolna is.  Részletek:ugroncastle.ro

A Petőfi Sándor utca 34. szám alatti Gyárfás-kúriát klasszicista stílusban építtette a Wesselényi család egyik tagja. A Lécfalvi Gyárfás családra örökösödés útján szállt át. A helyszínen azonban ezt megelőzően, a középkorban is voltak már épületek, a kúria kertjében pedig egy tizedik századi templom maradványai kerültek elő.  1848. július 30-ról 31-ére virradó éjszakát itt töltötte Petőfi Sándor, aki ezután tűnt el nyomtalanul a fehéregyházi csatatéren, életét adva a hazáért. Petőfi Zeyk Domokos társaságában, illetve Bem tábornok kíséretében érkezett, és az akkori tulajdonos, Varga Zsigmond vendégeként töltötte itt élete utolsó éjszakáját.  A kúria udvarán található egy öreg körtefa, Petőfi körtefája. A legenda azt tartja, hogy július 31-én reggel a körtefa alatt szavalta el Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versét, megjósolva aznapi halálát. A körtefa, mint utolsó élő tanú, még a 60-as években is élt, igaz, vaspántokkal megerősítve.  A fát bekerítették, a kerítésen márványtáblát helyeztek el, rajta Kányádi Sándor verse áll: "Haldoklik az öreg tanú, Petőfi vén körtefája. Azt beszélik ő látta volt, verset írni utoljára." A körtefa mellé a hatvanas évek végén egy fiatal vadócot ültettek, amit beoltottak az öreg körtefáról, így, bár az eredeti fa mára mar kiszáradt, de utódja él és terem. Annak ellenére, hogy az öreg körtefa kiszáradt, a keresztúriak kegyelettel őrizték és gondozták. 1989-ben tetőt emeltek föléje, hogy védjék az időjárás viszontagságaitól. A kúria felújítás előtt áll. Egyelőre csak a kertje látogatható. Fotók: Mihálydeák Antal 

A kúria jelenlegi tulajdonosa a Lengyel család utolsó sarjától vásárolta meg a birtokot és elkezdte annak felújítását. A barokk stílusú épület iskolapéldája a vidéki nemesi udvarházaknak. Az épület belseje a Lengyel család egyik jeles tagjának, Lengyel Árpád orvos tárgyi hagyatékainak, így orvosi eszközkészletének és dokumentumainak kiállítóhelye.

Szőcs Lajos vállalkozó, akinek családja három nemzedéken keresztül kalapozással foglalkozott, elhatározta, hogy Kőrispatakon létrehozza Románia első szalmakalap-múzeumát. A múzeumnak egy felújított hagyományos parasztház ad helyet. Az épületnek három szobája van, egyikben kapnak helyet az ország minden területéről összegyűjtött szalmakalapok, egy másikban a fonat- és kalapkészítés tárgyi eszközei, míg a harmadikban a tárgyak előállításának folyamatát mutatják be a szalma begyűjtésétől kedve a kész kalapokig. Ugyanitt megtekinthető, sőt fel is próbálható az ország legnagyobb, használható szalmakalapja, melynek átmérője 2 méter, súlya pedig 2,65 kg. Gyártásához 500 méter szalmafonatot és 1,5 km cérnát használtak fel. A múzeum udvarán egy igazán különleges gyűjtemény kapott helyet: több mint 600, a természet ereje által megmunkált követ csodálhatnak meg a látogatók, melyek között kacsa, galamb, de akár sapka formájú is van. Ugyancsak az udvaron kapott helyet egy 5 méteres kalap. A múzeum a hét minden napján látogatható. Amennyiben zárva találják, érdeklődjenek a bárban. 

A vidék társadalmi és gazdasági múltjának jellegzetes szimbóluma a malom, illetve a vízzel hajtott szerkezetek. A környéken számos vízimalom nyomára lehet bukkanni, de kevés köztük a működőképes. Egyre több székelyföldi településen ismerik fel azt, hogy a régi, akár több száz éves vízimalmok ma is hasznosak lehetnek - elsősorban turistacsalogatóként, hiszen ezek az eredeti állapotukba visszaállított „csodamasinák” joggal tartanak igényt az emberek érdeklődésére. Az 1890-ben épített, jelenleg műemlék Tinka-malom lehetővé teszi, hogy az érdeklődők megismerkedjenek e szerkezet működésével, hozzátartozó elemeivel, hogy megtudják elődeink hogyan hasznosították a Békény-patak vizének erejét, hogy az lendületbe hozza a méretes malomkereket, amely porrá, lisztté zúzza a búzát. A Tinka-malom napjainkban már muzeális értékként van számon tartva, de még működőképes. Minden évben nagy sikernek örvend a gyergyószentmiklósi Tinka-malom udvarán szervezett rendezvénysorozat, amikor bárki bepillanthat a malom működésének titkaiba, valamint a különböző népi mesterségek fortélyaiba.