Székely Határőr Emlékközpont

A Márton Áron Látogató- és Zarándokközpont Csíkszentdomokoson, Hargita megyében található. A központ elsődleges célja, hogy az ide látogató zarándokokat és turistákat kiszolgálja, információkkal lássa el, civilizált pihenőhelyet biztosítson számukra. Ugyanakkor ideális helyszín a Márton Áron Múzeum programjainak, időszakos kiállításainak. Nem utolsó sorban, az épület a helyi közösség, délutáni iskolán kívüli tevékenységek, szabadidős programok számára is praktikus, kényelmes, méltó otthon lesz.

Két típusú kiállított anyag található: szemét újrahasznosítása során készült műemlék épületek makettjei (13 db.), illetve szentegyházi mesterségekhez kapcsolódó tárgyak (2 db.). A maketteket Gogyán József, székelyudvarhelyi nyugdíjas, szabadidejében készíti. Motivációja, hogy felhívja a figyelmet a különböző szeméttípusok nyersanyagként való felhasználására, főleg fiatalok körében. Az ilyen tevékenység fejlesztheti a gyerekek különböző készségeit és tudatosíthatja a környezetre való odafigyelést. Az épületek erdélyi és székelyföldi templomokat, kastélyokat, múzeumokat ábrázolnak. Az itt kiállított anyag mellett otthonában további épületek miniatűrjei tekinthetők meg (kontakt – Bokor Judith, idegenvezető). Megtekinthető továbbá a szentegyházi vashámor és a lövétebányai posztóványoló makettje. A vashámor 1850-től 1995-ig működött, ahol nyersvasból különböző kézi szerszámokat kovácsoltak, mint: fejszék, kapák, csákányok, lapátok, ásók, ekekések. A posztóványolókban a házilag megszőtt, gyapjúból készült posztóanyagot verették, tömörítették, vastagították, bolyhosították, hogy a belőle készült ruha jobban szigeteljen. A mosókádakban a ványolás során leváló hulladékgyapjút és állati szőrből (ló, disznó stb.) készült (Bágy) csergetakarókat mosták.

„Per spinas ad rosas”… „Töviseken át a rózsákig”, hirdeti a Református Kollégium jelmondata, amely az iskola 1716-ból származó címerén olvasható. A tudás megszerzésének nehéz, tövises útjára utaló gondolat mintha az iskola múltját is tömören summázná. A székelyudvarhelyi református élet kezdetei a 16. század második felére nyúlnak vissza. A középfokú református oktatás háromszázötven éve, 1670-ben vette kezdetét városunkban. Nehéz történelmi időszakban plántálták az udvarhelyi „rósáskertet”. A 17. század végén a református egyház hatalmi helyzetben volt Erdélyben, de a fejedelemség már utolsó, hanyatló időszakát élte. A század végén bekövetkező hatalomváltás, a Habsburg-uralom berendezkedése, a mérsékelt, de szisztematikus ellenreformáció fokozatosan védekező állásba kényszerítette a protestáns felekezeteket. A 18. századi állami szintű vallási intolerancia és ellenszél azonban nemhogy elsorvasztotta volna az udvarhelyi református élet anyagi és szellemi erejét, hanem ellenkezőleg, önvédelmi mechanizmusokat is kialakítva, egy töretlen, felfele ívelő fejlődést eredményezett. Bőven tartogatott azonban még töviseket a 19–20. század is: forradalom, megtorlás, impérium- és rendszerváltások, háborúk és kisebbségi lét. Ezek mellett vagy ezek ellenére az eredmény sem maradt el: növekvő diáklétszám, gyarapodó anyagi tőke, jelentős építkezések, tudományos, szellemi sikerek és eredmények jelzik a tövisek közti rózsákat. 1927 és 1940 között a református Tanítónőképző vette át a Kollégium helyét, amely néhány háborús évre újraindult ugyan, de 1948-ban a kommunista államosítás áldozatává vált. A Kollégium szellemi és tárgyi örökségét a Tanítóképző mentette át a diktatúra évtizedein, mígnem 1994-ben a református gimnáziumi oktatás végre folytathatta történelmi küldetését.  Kiállításunkban ezt a tövisekkel teli utat igyekszünk bemutatni, kiemelve a legfontosabb történelmi állomásokat, személyiségeket és megvalósításokat, amelyek bizonyítják, hogy a múlt tövisei között a rózsák nemcsak egy intézmény, hanem egy egész közösség számára nyíltak és nyílnak ma is.  

Járd körbe Erdélyt egyetlen nap alatt! A Mini Erdély Park Románia egyetlen multikulturális, tematikus makettparkja, amelyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A park Szejkefürdőn, Székelyudvarhely határában található. A mintegy 8000 négyzetméteres területen látogatóink figyelmébe ajánljuk: • szabadtéri kiállításunkat, amely Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erődtemplomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja be • ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része; • az országban egyedülálló Mini Székely gőzösön történő körsétát; • a bivalyosszekeres sétakocsikázási lehetőséget; • a Borvízmúzeumot; • Székelykapu-kiállítást; • az Orbán Balázs Látogatóközpontot; • játszóterünket. Jegyek:  • Felnőtt jegy: 40 lej • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 25 lej • Nyugdíjas jegy: 25 lej • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 35 lej • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 20 lej • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 20 lej *A Mini-Erdély Park jegyára tartalmazza a belépőt az Orbán Balázs Látogatóközpontba is. Mini Székely Gőzös:  • Felnőtt jegy: 10 lej • Gyermek jegy: 5 lej  A Mini Erdély Park megálmodója a Székelyföldi Legendárium csapata. A park célja, hogy maketteken bemutassa a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, fénykorukban jelenítve meg a régió minden nemzetének legfontosabb épületeit. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készítette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. A Mini Erdély Park egyedi Romániában, más európai parkok ihlették, mint a belgiumi Mini- Europe park Brüsszelben, vagy az osztrák Minimundus Klagenfurtban. A Mini Erdély Park létrehozása során innovatív megoldások által próbáljuk népszerűsíteni nemzeti kulturális örökségünket. A látogatóknak lehetőséget adunk, hogy kis méretben megnézzenek több fontos történelmi emlékművet, és ezáltal erősítsék nemzeti identitásukat, gazdagítsák tudásukat az épített kulturális örökség megismerésével.  Térségünk talán leghíresebb tömegközlekedési eszköze a Székely gőzös, amit a régió vasúthálózatának kiépítéséért harcoló Ugron Gábor és Orbán Balázs valósított meg. Az épületmakettek között több, mint 300 méteres sínpályán körutazást tehet a Mini Székelygőzös kertivasúton.

A székely népviselet több évszázadot is megért ruhadarabjaiból álló kiállítás tekinthető meg, amelyet a kézzel készített textíliák, szőttesek, varrottasok és csipkék egészítenek ki.  

Szeretettel várjuk Csíkszentsimonba, a Csíki Sör Manufaktúra telephelyére minden héten hétfőtől szombatig. A látogatás nem csak a szemet kápráztatja el – bepillantást engedve a sörgyártás titkaiba –, hanem sörkóstolásban is részük lehet.  Ahhoz, hogy a sör jól essen, meg kell vetni neki az ágyat. Ezért étkezési lehetőség is van. Hagyományos sörhöz hagyományos székely ételek. Ajánlat: 1 h | 45 Ron / fő  • részletes látogatás és a használt technológia ismertetése • 100 g Csíki Csipsz kóstoló • korlátlan sörfogyasztás 2 h | 85 Ron / fő  • részletes látogatás és a használt technológia ismertetése • paraszttál (székely „disznóság”) • korlátlan sörfogyasztás 2 h | 99 Ron / fő  • részletes bejárás és a használt technológia ismertetése  • cipóba rejtett csülök kemencében sütve, torma- és fokhagymamártással • korlátlan sörfogyasztás A látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött: +40755 030 895, latogatokozpont@csikisor.hu FONTOS! A bejelentkezés telefonos vagy e-mailes visszaigazolás után minősül konkrét foglalásnak. Kérésre (előzetes egyeztetés szükséges) cigányzenész szórakoztatja a kedves látogatókat a Tiltott Csíki Sör Manufaktúrában.   Azt szeretnénk, hogy a látogatásuk ne múló emlék maradjon, ezért lehetőségük van az ajándékboltunkban megvásárolni a Csíki Sörrel és Csíki Csipsszel kapcsolatos emléktárgyakat.  Neked ajánljuk: • Látogatás a Csíki Csipszgyárban

A kilencvenes évek elején jelentősen megnövekedett a pünkösdi zarándokok létszáma Csíksomlyón. A kegytemplom és a körülötte lévő térség már nem tudta befogadni a több százezer fős tömeget. Ősi szokás szerint a pünkösdi búcsúhoz hozzátartozott a körmenet a Kissomlyó hegyére, ezért is került az új oltáremelvény a Nagy- és a Kissomlyó közötti területre. Az ún. Hármashalom-oltárt 1996-ban tervezte Makovecz Imre, az akkori ferences házfőnök, Bartók Albert atya megbízására. Makovecz elmondása szerint az atya tisztán, pontosan leírta, hogy mit szeretne: hármashalom, kettős kereszttel, ebből készüljön egy oltár. Segítségére volt most és a későbbi módosításokban Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt. A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet napjainkban Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra 2019. június 1-én, Mária-tisztelete jeléül. A Kárpát-medencében jelenleg ez az egyetlen pápai aranyrózsa. Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák az aranyrózsát. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért. A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát. Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, szára 24 karátos arany bevonatú. Körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm. Az aranyrózsát a csíksomlyói kegytemplomban Szűz Mária szobra mellett helyezték el, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.

A kulturális örökség részét képező értékek, kincsek megmentése felelősségteljes, nemes feladata az erre hivatottaknak. A restaurálás többek között kifinomult manuális képességet, végtelen türelmet, a tárgy iránti mély alázatot és tiszteletet követel. Ugyanakkor, ehhez a tevékenységhez, elmaradhatatlan a tudományos és művészi megalapozottság, a történeti korok ismerete, a megfelelő technikák alkalmazása. A kiállításon bemutatott tárgyak alapos dokumentálását, anyagvizsgálatot, fertőtlenítési, száraz- és nedves tisztítási, semlegesítési műveleteket, pergő festékréteg megkötését, a hiányzó részek kiegészítését, retusálását végezték el a restaurátorok. A restaurálási folyamatok leírása és a fotódokumentáció által a látogatók és az olvasók egyaránt betekintést nyerhetnek a műhelytitkokba, megcsodálhatják, a kultúrtörténeti szempontból oly értékes 13-17. századi kéziratokat, töredékeket (köztük sok hungarika és unikum), 15-19. századi régi könyveket (bibliák, zsoltárok, domus históriák), 18-20. századi papír és pergamen okleveleket, valmint 17-20. századi szobrokat, táblaképeket, feszületeket, ikonokat, miseruhákat, búcsús lobogót, kehelyterítőt. A papír és bőr alapú műtárgyakat Bendek Éva, a táblaképeket és szobrokat Mara Zsuzsanna restaurálta. A textíliák konzerválása közös munkájuk eredménye.