Székely Határőr Emlékközpont

Aki ezen, a Székely Kálváriának is nevezett keresztúton szeretne végigmenni úgy, hogy annak mind a tizennégy, kétméteres szikladarabokból faragott stációjánál megállna, annak Krisztus szenvedései mellett egyúttal a székely nép történelmének sarokpontjait is bemutató lelki-szellemi utazáson való részvétel lehetősége adatik meg. A stációkat az erdőn keresztül az Ugron-kápolnáig vezető út mentén állították fel. A Nagymál csúcsán található fák közül kibukkanó kápolna az Ugron család, a székely történelem egyik meghatározó családjának kriptája.

Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített. 1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.

Az Emlékezés Parkját a Székelyudvarhelyért Alapítvány hozta létre. A szobrok 12 ismert történelmi, illetve mondabeli személyiséget ábrázolnak, ezek a következők: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székely. A szobrok alkotói Blaskó János, Hell Tibor, Krisztiáni Sándor, Lesmenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek. Szöveg és kép: https://tourinfo.ro/

ZÁRVA 2026. MÁJUS 31-IG A székelyudvarhelyi időszakosan működtetett lepkeház tapasztalatait felhasználva 2012 tavaszán megnyitottuk a Hargita megyei Parajdon Románia első állandó lepkeházát. A speciálisan erre a célra épített kétosztatú épületben egy ajándékbolttal egybekötött fogadó rész és egy trópusi mikroklímával, trópusi növényekkel, kis tóval valamint körsétánnyal ellátott úgynevezett röptér kapott helyet. Lepkéink dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról bábok formájában érkeznek hozzánk.  Érkezésük után egy külön erre a célra készített keltetőbe kerülnek, ahol fajtól függően néhány napon belül – immáron a hernyóból átalakulva – csodálatos lepkeként látják meg a napvilágot. A minden év meleg hónapjaiban látogatható lepkeházban általában 8-9 úgynevezett alapfajt és 6-7 változó faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Lévén, a lepkék élettartama csupán néhány hét, az utánpótláskor figyelünk arra, hogy folyamatosan olyan új fajokat mutassunk be, amelyek megtekintése ürügyül szolgálhatnak a visszatérésre.  Állandó vendégeink közül kiemelnénk a lepkeház virtuózát, az égszínkék azúrlepkét (Morpho peleides), a kecses zebralepkéket (Heliconiinae), a folyamatosan lustálkodó denevérlepkéket (Calligo memnon), valamint a lepedőszerűen repülő nimfalepkéket (Idea leuconoe). Lepkeházunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartalmas, élményteli kikapcsolódást kínál. Májustól szeptemberig látogatható. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 10 RON - gyerekeknek, diákoknak, egyetemistáknak • 12 RON - felnőtteknek , nyugdíjasoknak • 3 év alatt ingyenes

Az épület alapkövét 1895-ben helyezték el, míg az egykori Alsó tér legimpozánsabb épületét, a jelenlegi Polgármesteri Hivatalt 1897-ben adták át. Az egykori Udvarhely Vármegyei Hivatal épülete eklektikus stílusban épült Sztehló Ottó tervei szerint. Építője Ferenczi Endre mérnök volt, azonban a város akkori főépítésze, Haberstumph Károly is meghatározó szerepet játszott az épület létrejöttében. Az épületbelső különösen értékes terme a Tanácsterem, mely egy zárt udvar végében található, falait és mennyezetét pedig értékes falfestmények borítják. Ez 2000-től a Szent István nevet viseli, és a város legreprezentatívabb termeként szimpóziumok, konferenciák, kiemelkedő koncertek és ünnepi események színhelye. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

2011-ben Hargita megyében, a Székelyudvarhely és Parajd közt található Gordon-tetőn építették fel Kelet-Európa legmagasabb egész alakos Krisztus-szobrát. A Jézus Szívéről elnevezett mintegy 22 méter magas szobor vasból és rozsdamentes acélból készült; felépítésének 200.000 eurós költségét a Farkaslaka község önkormányzata által összegyűjtött adományok fedezték. A szobor belsejében fémből készített spirális lépcsőszerkezet vezet fel a szobor fejéhez, ahonnan lélegzetelállító kilátás jutalmazza a vállalkozó szelleműeket. Fotó: Mihálydeák Antal, Fülöp Attila

A Fenyőkúti tőzegláp 950 méteres tengerszint feletti magasságban található a Gyergyói-havasok Parajd és Oroszhegy között fekvő vulkáni platóján. Maga a fennsík vulkáni és üledékes kőzetekből álló geológiai formáció.  A Fenyőkúti Tőzeglápot, melyet a helybeliek Datka néven is ismernek, 2007-ben Natura 2000-es területté nyilvánították. Ez a Keleti-Kárpátok legnyugatibb tőzeglápja. Lucfenyőerdő (Vaccinio-Piceetum abietis) övezi, mely hosszan nyúlik el a láp mellett.  A láp területén előforduló állatfajok, mint az erdei béka (Rana dalmatina), gyepi béka (Rana temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra), valamint az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) fokozott védelem alatt állnak. Alapítványi segítséggel és a helyi közösség hathatós adományaival készült el a láp látogatói tanösvénye, amely megismerteti a látogatóval a távoli szibériai élővilág jellegzetességeit, fajat: ezer éves fákat, rovarevő és mérgező növényeket. Egyéni látogatás esetén kérjük támogassa a természet védelmét a láp előtti kis boltban váltva ki a jegyet. Amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, hívják a megadott telefonszámot és foglaljanak időpontot. Kép és szöveg: https://www.korpa.ro/

A Csiga-domb egy 8 hektárnyi területű geológiai rezervátum. Ismereteink szerint ez Romániában a féldrágakőként tisztelt aragonit  legnagyobb előfordulási helye. A terület 1980 óta országos védettség alatt áll. Az aragonit tudományos vizsgálata a XVIII-XIX. századig vezethető vissza. Bányai János 1938-ban megfogalmazott elmélete szerint ezek a karbonát lerakodások sós és szénsavas oldatokból alacsony hőmérsékleten történő kicsapódás útján keletkeztek. A Csiga-dombi vízfeltörés (Unicum forrás) egy aktív természetes diffúz forrás. A karbonát lerakodások alapjánál tör fel a víz, szénhidrogénes szagot is árasztó buborékokat képezve. A vízfolyás legyező alakot formálva folyik tovább, folyamatosan tejsavó színű aragonit-kúpokat képezve. Az aragonit kitermelése 1909-ben Knop Vencel cseh származású iparművész irányítása alatt kezdődött el, akit a zalatnai Kőfaragó és Kőcsiszoló ipari iskolába hívtak meg tanítani. A professzor Korondra költözött és megalapította a Korondi Aragonitcsiszoló Üzemet. A kitermelés és feldolgozás aranykora 1931 és 1939 közé tehető. A lerakódások igen változatos formavilága megcsorbult a bányászati tevékenység következtében, de a szépen karbantartott tanösvényen ma is csodálatos élményt nyújtanak a kalcitokkal és aragonittal kitöltött repedések és lerakódások. Jegyet lehet váltani a bejáratnál egyszerűen a tanösvényre, de kombináltan is lehetséges, ami tartalmazza az Unicum sósfürdőbe való belépést is. Egyénileg lehet látogatni, de amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, jelezzék igényüket a megadott telefonszámon és foglaljanak időpontot. Belépő: 5 RON

IDEIGLENESEN ZÁRVA A múzeum 2022. november 1. és 2023. május 1. között zárva tart. Csak előzetes egyeztetés alapján látogatható. Az aragonit múzeum minden évben május 1-je és november 1-je között várja látogatóit a Csigadombbal szemben, a DN13A országút mellett, a régi csiszolóüzem épületében. Az aragonit egy karbonátásvány, melynek kalcium-karbonát tartalmát a sós ásványvizek adják. Az aragonit múzeumban az ásvány történetétől indulva, megismerkedhetünk annak kitermelési, feldolgozási folyamatával, majd felvonulnak a belőle készült tárgyak is, melyek között 100 évnél idősebb darabok is vannak. Az aragonitból készült használati tárgyak és dísztárgyak az 1890-es Párizsi Világkiállításra is eljutottak (vázák, hamutálcák, lámpák, kupák, gyümölcstartók stb.). Látogassák meg Önök is ezt az Európában egyedülálló múzeumot!