Millenniumi templom, Csíkszereda

Udvarhelyszék talán legjelentősebb középkori temploma a bögözi református templom. A templom feltehetően a 13-14. században épült. Az 1300-as évek során legalább két periódusban falképekkel borították a hajó oldalfalait, sőt a homlokzaton is találtak falképekre utaló nyomokat. A belső térben ma csak a hajó nyugati és északi falán láthatók falképek. A fenti részen Szent László, alatta Szent Margit legendájának töredékei láthatók. Legjobb állapotban a legalsó sáv falképe maradt meg, mely az Utolsó ítélet jelenetét ábrázolja. A 15. század második felében a templom nagymérvű átalakításon esett át. Akkor bontották le a régi szentélyt és építették meg az új bordás boltozatút. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Csíkszentimre ma látható római katolikus plébániatemploma 1777-ben készült el, amikor egy régebbi, gótikus templom csúcsíves elemei beépültek az új templomba. A jellegzetesen barokk templom részleteiben őrzi még a régi templom jegyeit, ami elsősorban a szentélynél és a toronynál figyelhető meg. A régi templomból megmaradt néhány igen értékes falfestmény. Ezek közül elsőként említhető ereklye egy részleteiben megmaradt nagyméretű gótikus szárnyas oltár a 15. század végéről. Ezeken a táblákon összesen nyolc kép található. Az egyik oldalon Szűz Mária életéből (Angyali üdvözlet, Jézus születése, Jézus bemutatása a templomban és Mária Halála), míg a másik oldalon Jézus Krisztus szenvedés-történetéből (Júdás csókja, Jézus Pilátus előtt, Töviskoronázás, Keresztút) vett négy-négy jelenet látható. Ma a hajó falaira függesztve tekinthetjük meg őket. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlékként tartja nyilván a haranglábat, melynek datáláshoz nincsenek pontos adataink. Az 1799-es évszámmal ellátott székely kapu részben datálhatja az együttest, elképzelhető azonban, hogy már akkor is ezen a területen állt a harangláb, amikor még a betörésektől való félelem tette szükségessé központi szerepét. A Templom utcában található építmény, az erdélyi emlékanyagban szokatlan megjelenést mutató harangláb galériája fenyőfa szerkezetű, melynek mellvédje deszkázott, felső fele lécezett. A kúpos zsindelyfödémből kiemelkedő, ágasfából kiképzett nyitott harangház sajátos jellegű. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

A Szent Miklós tiszteletére emelt bélbori ortodox fatemplom 1795 és 1797 között épült. A település keleti oldalán található. Az építkezést bukovinai mesterek végezték. A műemléképület magas tetőszerkezetű, háromkaréjos alaprajzú, poligonális oldal-apszisokkal. A templomhoz tartozó csengettyű is figyelemre méltó. 1837-ben szentelte fel a templomot Lemeny János román püspök Szent Miklós tiszteletére. Értékesek a templom berendezési tárgyai, többek között falfestményei – tíz régi ikonja a naiv festészet remeke. A templom belsejében ugyanakkor olyan felbecsülhetetlen értékű tárgyak is találhatók, mint a hársfából faragott csillár, négy szertartási kereszt, vagy a Megváltót, illetve a Szent Miklóst ábrázoló ikonok. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

A templom a falu középső részén egy dombra épült. A középkori előzményekkel rendelkező mai templomot az évszázadok során több ízben átépítették. A vaskos hajó a templom legrégibb része, valószínűleg a 13. században épült. A déli csúcsíves bejárat elé utólag egy nyitott porticust építettek. A déli bejárat mellett, a legalsó vakolatrétegen egy késő gótikus hálóboltozat rajzát találták meg. A hajó nyugati bejárata fölött két fakarzat áll, mellvédjén feliratul: „EMELTETETT 1843”. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

A templomot lőréses, szabálytalan formájú fal övezi, melynek keleti és nyugati oldalán két kisebb építmény található. A kőfal ablakszerű mélyedéseiben Krisztus kínszenvedésének jeleneteit ábrázoló képek voltak elhelyezve, melyek 1750 körül készülhettek, ezek jelenleg az örmény plébánia épületében találhatóak. Az épületet 1889-ben felújították, ekkor készültek a templom neobarokk mennyezetfreskói, illetve ekkor készültek a festett ablakok is. Az egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel rendelkező templomot sok kis toldaléképítmény teszi mozgalmassá, igazán barokkossá: egy háromkaréjos kialakítású kápolna, illetve portikusz, egy sekrestyeépület, illetve a torony alsó szintjéhez csatlakozó kis előcsarnok.

A község központjában, a Templom utca elején található műemléktemplom a 19.század végén épült, gótikus elődje helyére. A templomot hajdan hat védőtoronnyal megerősített, ovális alaprajzú várfal övezte, melynek bejárata a templomtól külön épült középkori eredetű kaputorony alatt nyílt. Ebből mára csupán a megmagasított kaputorony és a 17. században épített várfal romjai maradtak meg. Az észak- déli tájolással épült új templom homlokzatán a következő felirat olvasható: „Épült a XII. sz.-ban épített és a XVI. sz.-ban átalakított templom helyén 1888-1889 években.” A templomot művészettörténeti szempontból igen jelentős, középkori falfestmények díszítik. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/

Az Etéd községhez tartozó Siklód református templomának műemlékként nyilvántartott különleges szépségű fa haranglábát Csíkfalvi Csók János építette 1784-ben. A vaskos tölgyfából, igényesen ácsolt harangláb a magaslaton elhelyezkedő cinterem délnyugati sarkában található. A szokásostól eltérő módon a harangláb egy gondosan kiképzett, faragott kváderkövekből szárazon rakott talapzaton helyezkedik el. A harangláb 25 osztatú gerenda rácsszerkezete egy háromszintes körbefutó talp-koszorúgerendához kapcsolódik. Az ereszoszlopok felső, könyöklő fölötti részei díszesen faragottak három nézetre. Szöveg és kép: http://virtualisszekelyfold.ro/