Lázár-kastély, Gyergyószárhegy

A Tündérkert egy borvízforrásokat szabadtéri fürdőmedencékként egybeölelő létesítmény, ahol öltözők és pihenőhelyek is várják az ide látogatókat, elsősorban azokat, akik külső kezelésre vágynak. 2009-ben az Ars Topia alapítvány úgy határozott, hogy Borszéken megszervez egy hagyományos fürdőépítő kalákát.  Tíz napon keresztül magyarországi és erdélyi fiatalok, a helyi lakosokkal együtt, ezen fürdők megépítésén dolgoztak, melyek azóta nagy sikernek örvendenek a látogatók körében. Ezen projekt keretében több létesítmény készült el: ásványvizes medence, lábfürdők, öltözők, filagóriák, napozók.  Több világnyelven is szólnak a turistákhoz az itt található kézzel festett és hagyományos virágmotívumokkal díszített, fából készült táblácskák. A fürdőket látogató turisták száma évről évre nő, viszont a helybeli lakosok is használják ezeket az ásványvizeket különböző kezelésekre. A Tündérkertben több kilátó, illetve piknikező- és napozóhely is található.  Bármikor látogatható, nincs látogatási program és belépődíj sem. 📷 Rédai Botond

Meglátni és megszeretni – valahogy így kezdődött. 2002-ben a Szász család megvásárolt Gyimesközéplokon - Borospatakán - egy nagyobbacska területet, ahol egy öreg ház meg egy csűr árválkodott. Később a környező patakokból elszállítottuk a halálraítélt házakat: lefényképeztük, lebontottuk, majd a fotók meg a számozás szerint ugyanúgy visszaépítettük a telkünkön azokat. Hagyományosan tapasztottuk kívül belül, és régi bútorokkal rendeztük be mind a 13 házat. Így mára már egy apró falu van a telken: szépen sorakoznak a szebbnél szebb parasztházak.  Az utólag felépített csűrök itt már más rendeltetést kaptak - az egyik fürdőházzá alakult, a másik a tánc-csűr lett. Szeretnénk, ha minél több hagyományokat értékelő, népművészetet kedvelő, pihenni vágyó csoport látogatná és használná a létesítményünket, ami legkevesebb 110 személynek tud szállást nyújtani. Gyimesi Skanzen Panzió

ZÁRVA 2026. MÁJUS 31-IG A székelyudvarhelyi időszakosan működtetett lepkeház tapasztalatait felhasználva 2012 tavaszán megnyitottuk a Hargita megyei Parajdon Románia első állandó lepkeházát. A speciálisan erre a célra épített kétosztatú épületben egy ajándékbolttal egybekötött fogadó rész és egy trópusi mikroklímával, trópusi növényekkel, kis tóval valamint körsétánnyal ellátott úgynevezett röptér kapott helyet. Lepkéink dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról bábok formájában érkeznek hozzánk.  Érkezésük után egy külön erre a célra készített keltetőbe kerülnek, ahol fajtól függően néhány napon belül – immáron a hernyóból átalakulva – csodálatos lepkeként látják meg a napvilágot. A minden év meleg hónapjaiban látogatható lepkeházban általában 8-9 úgynevezett alapfajt és 6-7 változó faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Lévén, a lepkék élettartama csupán néhány hét, az utánpótláskor figyelünk arra, hogy folyamatosan olyan új fajokat mutassunk be, amelyek megtekintése ürügyül szolgálhatnak a visszatérésre.  Állandó vendégeink közül kiemelnénk a lepkeház virtuózát, az égszínkék azúrlepkét (Morpho peleides), a kecses zebralepkéket (Heliconiinae), a folyamatosan lustálkodó denevérlepkéket (Calligo memnon), valamint a lepedőszerűen repülő nimfalepkéket (Idea leuconoe). Lepkeházunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartalmas, élményteli kikapcsolódást kínál. Májustól szeptemberig látogatható. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 10 RON - gyerekeknek, diákoknak, egyetemistáknak • 12 RON - felnőtteknek , nyugdíjasoknak • 3 év alatt ingyenes

Három összefutó fő utca és még néhány oldalsó mellékutca zárja körül a város központját képező történelmi épületegyüttest. Az ennek közepén található Református Templom választotta el az Alsó-piacteret a Felső-piactértől (mai nevükön a Városháza teret a Márton Áron-tértől). A történelmi központ műemlék jellegű épületek gazdag tárháza. A város építészeti összképét leginkább a barokk és a klasszicizmus, valamint a XIX. század építészeti stílusa határozzák meg. Így a középületek, templomok és üzletek egyaránt történelmi hangulatot árasztanak, annak ellenére, hogy legtöbbjük építése már a XX. században fejeződött be. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

Europa Nostra díjas falu. Hargita megye délnyugati részén, Székelyudvarhelytől 25, Székelykeresztúrtól pedig 18 kilométer távolságra található Énlaka, egy kis falu, amelynek varázsát az évszázadok nem tudták megrontani, és amely a gyermekkor mesevilágát idézi fel a látogatóban. Itt a házak korát évszázadokban mérik, nagyrészük a falusi építőművészet műemlékeinek sorába tartozik, hiszen még azokból az időkből származnak, amikor a deszkákat lécekkel rögzítették egymáshoz. Így a házak nagyon hasonlítanak egymásra. A kőből és fából felhúzott épületeket fehérre vagy égszínkékre festették és apró cserepekkel fedték be őket, melyeket még helyben állítottak elő. A házak elől a virágoskert sem hiányozhat. Egyetlen házba sem lehet közvetlenül az udvarról belépni, hanem egy félemeleten, falépcsőkön vagy néhány kőgrádicson keresztül haladva lehet bejutni; a pincerész és az alacsony földszint a konyha, a pince és az élelmiszer raktár helye. Amiért azonban Énlaka országos szinten egyedinek számít, az a falut átszövő utcák és sikátorok hálózata, amelyek száma meghaladja a lakásokét. Körkörösen elrendezve, a lakók birtokain keresztül a falu négy bejárata felé haladnak. Akárcsak Daedalus mitikus építménye, ezek is ugyanolyan kanyargósak, ezért ismerik ezt a települést sokan labirintus faluként.    Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Szöveg és képek: https://www.descopera.ro; https://www.youtube.com/  Magyar Művészeti Akadémia MMA

Restaurálás miatt zárva. A maroshévízi Urmánczy-kastély 1903 és 1906 között épült a Maros partján. Ennek tulajdonosa az örmény származású Urmánczy Jeromos volt, megálmodója pedig a tiroli származású Giacomuzzi Virgilio.  A kastély szecessziós (Art Nouveau) stílusban készült, melyet a Kós Károly által híressé vált népi építészeti stílussal ötvöztek, amely az erdélyi kastélyépítészet különleges stílusa volt.  A kastélyt uraló épületelem a főhomlokzat jobb oldalán található víztorony, melynek bejárata a földszinten található. A kastély belső terében a kétemeletnyi magasságú főszalonon keresztül lehet bejutni a többi szobába, illetve a kertre néző férfiaknak szánt szobákba, szintén innen nyílik a étkezőterem bejárata, és végül a háztulajdonos szobája. Az emeleten helyezkedtek el a gyerekszobák és a vendégszobák, míg a pinceszobákban a személyzet szobái, a konyha, a raktárak és a pince volt berendezve.  Az idők során a kastély volt már helyi kórház, néprajzi múzeum, vagy éppen a helyi néptánccsoport gyakorlóterme.  2009 után visszakapták jogos tulajdonosai; jelenleg semmilyen funkciót nem tölt be, azonban minden szombaton és vasárnap 11–18 óra között látogatható. Program: Escape from the Urmánczy Castle

A Fenyőkúti tőzegláp 950 méteres tengerszint feletti magasságban található a Gyergyói-havasok Parajd és Oroszhegy között fekvő vulkáni platóján. Maga a fennsík vulkáni és üledékes kőzetekből álló geológiai formáció.  A Fenyőkúti Tőzeglápot, melyet a helybeliek Datka néven is ismernek, 2007-ben Natura 2000-es területté nyilvánították. Ez a Keleti-Kárpátok legnyugatibb tőzeglápja. Lucfenyőerdő (Vaccinio-Piceetum abietis) övezi, mely hosszan nyúlik el a láp mellett.  A láp területén előforduló állatfajok, mint az erdei béka (Rana dalmatina), gyepi béka (Rana temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra), valamint az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) fokozott védelem alatt állnak. Alapítványi segítséggel és a helyi közösség hathatós adományaival készült el a láp látogatói tanösvénye, amely megismerteti a látogatóval a távoli szibériai élővilág jellegzetességeit, fajat: ezer éves fákat, rovarevő és mérgező növényeket. Egyéni látogatás esetén kérjük támogassa a természet védelmét a láp előtti kis boltban váltva ki a jegyet. Amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, hívják a megadott telefonszámot és foglaljanak időpontot. Kép és szöveg: https://www.korpa.ro/

A Csiga-domb egy 8 hektárnyi területű geológiai rezervátum. Ismereteink szerint ez Romániában a féldrágakőként tisztelt aragonit  legnagyobb előfordulási helye. A terület 1980 óta országos védettség alatt áll. Az aragonit tudományos vizsgálata a XVIII-XIX. századig vezethető vissza. Bányai János 1938-ban megfogalmazott elmélete szerint ezek a karbonát lerakodások sós és szénsavas oldatokból alacsony hőmérsékleten történő kicsapódás útján keletkeztek. A Csiga-dombi vízfeltörés (Unicum forrás) egy aktív természetes diffúz forrás. A karbonát lerakodások alapjánál tör fel a víz, szénhidrogénes szagot is árasztó buborékokat képezve. A vízfolyás legyező alakot formálva folyik tovább, folyamatosan tejsavó színű aragonit-kúpokat képezve. Az aragonit kitermelése 1909-ben Knop Vencel cseh származású iparművész irányítása alatt kezdődött el, akit a zalatnai Kőfaragó és Kőcsiszoló ipari iskolába hívtak meg tanítani. A professzor Korondra költözött és megalapította a Korondi Aragonitcsiszoló Üzemet. A kitermelés és feldolgozás aranykora 1931 és 1939 közé tehető. A lerakódások igen változatos formavilága megcsorbult a bányászati tevékenység következtében, de a szépen karbantartott tanösvényen ma is csodálatos élményt nyújtanak a kalcitokkal és aragonittal kitöltött repedések és lerakódások. Jegyet lehet váltani a bejáratnál egyszerűen a tanösvényre, de kombináltan is lehetséges, ami tartalmazza az Unicum sósfürdőbe való belépést is. Egyénileg lehet látogatni, de amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, jelezzék igényüket a megadott telefonszámon és foglaljanak időpontot. Belépő: 5 RON

IDEIGLENESEN ZÁRVA A múzeum 2022. november 1. és 2023. május 1. között zárva tart. Csak előzetes egyeztetés alapján látogatható. Az aragonit múzeum minden évben május 1-je és november 1-je között várja látogatóit a Csigadombbal szemben, a DN13A országút mellett, a régi csiszolóüzem épületében. Az aragonit egy karbonátásvány, melynek kalcium-karbonát tartalmát a sós ásványvizek adják. Az aragonit múzeumban az ásvány történetétől indulva, megismerkedhetünk annak kitermelési, feldolgozási folyamatával, majd felvonulnak a belőle készült tárgyak is, melyek között 100 évnél idősebb darabok is vannak. Az aragonitból készült használati tárgyak és dísztárgyak az 1890-es Párizsi Világkiállításra is eljutottak (vázák, hamutálcák, lámpák, kupák, gyümölcstartók stb.). Látogassák meg Önök is ezt az Európában egyedülálló múzeumot!