Leírás
A 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a "sós ház"-ban fakad. Vizének használatát már Mária Terézia idejében szabályozták. Így régente minden szerdán reggel a korondiak, szombaton az atyhaiak szállították hordókban, szekerekkel szállították a "sócédulákra" kiállított sósvizet falujukba, ahol a mindennapos főzéshez, szalonnához és az állattartásban használták fel. A korondiak sókereskedelemmel is foglalatoskodtak: a sós vizet cserépfazakakban főzték, párologtatták, majd a megkövesedett "sósonkolyt" a szomszédos falvakban gabonára cserélték.
Árcsói borvíz (Korodnfürdő)
"Be jó, hogy jártam erre is veled: / Most már a holt fürdőt is ismered. / A suttogó, nagyarányú sétaút / milyen döbbenet magányosságába fut." - írja Áprily Lajos. Az egykori Korondfürdő - amely a 19. században Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdője volt - területén a mai látogató csak két kis hozamú borvízforrást és az Árcsó vendégfogadó épületét láthatja. Mindezek Korond központjától 1,2 km-re északra, a Korond vize bal partján vehetők szemügyre. Borvizes lobogófürdője és sósfürdője már a múlté.
Az árcsói borvízforrások a Lopágy-domb lábánál, 534 m magasságban fakadnak. A vasas savanyúvízforrás hozama az 1950-es évekbeli kutatófúrás nyomán a napi 25.900-ról 4300 literre apadt. Az árcsói borvizet a környéken asztali vízként használják. Vízhajtó szerként, valamint bélrenyheség és gyomorhurut esetében javallható.
A Korond-patak hídja és a vendégfogadó között tartják 1978 óta minden év augusztus első szombat-vasárnapján az Árcsói kerámiavásárt. A hagyományos kirakóvásár a korondi népművészek és keramikusok nagyszabású bemutatója. A kínálat: fazakak, lábosok, sütő- és főzőedények, kancsók, bokályok, tányérok, csempék, vázák, iparművészeti kerámia és kisplasztika.
Forrás: http://www.harghita.ro/hun/ind.html
Localitate