Henter-kúria

A főtéren, a református templom melletti parkban látható a legnagyobb székely, Orbán Balázs (1829-1890) illusztris forradalmár, történész, etnográfus és politikus bronzszobra. Alkotói Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész és Antal Mihály, szabadkai öntőmester. A szobrot 1995. február 4-én avatták fel. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

Három összefutó fő utca és még néhány oldalsó mellékutca zárja körül a város központját képező történelmi épületegyüttest. Az ennek közepén található Református Templom választotta el az Alsó-piacteret a Felső-piactértől (mai nevükön a Városháza teret a Márton Áron-tértől). A történelmi központ műemlék jellegű épületek gazdag tárháza. A város építészeti összképét leginkább a barokk és a klasszicizmus, valamint a XIX. század építészeti stílusa határozzák meg. Így a középületek, templomok és üzletek egyaránt történelmi hangulatot árasztanak, annak ellenére, hogy legtöbbjük építése már a XX. században fejeződött be. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

A Heveder-patak völgyében működő vízifűrészt a helybéli Bentze József építette. Ez a legrégebbi meglévő deszkavágó gépezet, és ezért történelmi műemlékké nyilvánították, eredeti makettje pedig a gyergyószentmiklósi városi múzeumban van kiállítva. Kép: https://voslobeni.ro/

A Gyergyótölgyesen található vízimalmot 1875-ben fából építették, és még ma is működőképes. A vízifűrésznek több éles függőleges állású lapja van, melyek egy vízikerék segítségével felváltva mozognak felfelé és lefelé, a folyóvíz hajtóerejének hatására. A gyergyótölgyesi vízimalom és vízifűrész épületegyüttest műemlékké nyilvánították (kódja: HR-ll-m-B-12991), és beválogatták az Építészeti Műemlékek és Műemlék-épületegyüttesek Jegyzékébe (száma: 21 B0268), amely jegyzékhez tartozó épületek a Nemzeti Örökség részei. Szöveg és kép: http://www.cesavezi.ro/; http://www.ana-iorga.ro/

Europa Nostra díjas falu. Hargita megye délnyugati részén, Székelyudvarhelytől 25, Székelykeresztúrtól pedig 18 kilométer távolságra található Énlaka, egy kis falu, amelynek varázsát az évszázadok nem tudták megrontani, és amely a gyermekkor mesevilágát idézi fel a látogatóban. Itt a házak korát évszázadokban mérik, nagyrészük a falusi építőművészet műemlékeinek sorába tartozik, hiszen még azokból az időkből származnak, amikor a deszkákat lécekkel rögzítették egymáshoz. Így a házak nagyon hasonlítanak egymásra. A kőből és fából felhúzott épületeket fehérre vagy égszínkékre festették és apró cserepekkel fedték be őket, melyeket még helyben állítottak elő. A házak elől a virágoskert sem hiányozhat. Egyetlen házba sem lehet közvetlenül az udvarról belépni, hanem egy félemeleten, falépcsőkön vagy néhány kőgrádicson keresztül haladva lehet bejutni; a pincerész és az alacsony földszint a konyha, a pince és az élelmiszer raktár helye. Amiért azonban Énlaka országos szinten egyedinek számít, az a falut átszövő utcák és sikátorok hálózata, amelyek száma meghaladja a lakásokét. Körkörösen elrendezve, a lakók birtokain keresztül a falu négy bejárata felé haladnak. Akárcsak Daedalus mitikus építménye, ezek is ugyanolyan kanyargósak, ezért ismerik ezt a települést sokan labirintus faluként.    Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Szöveg és képek: https://www.descopera.ro; https://www.youtube.com/  Magyar Művészeti Akadémia MMA

Restaurálás miatt zárva. A maroshévízi Urmánczy-kastély 1903 és 1906 között épült a Maros partján. Ennek tulajdonosa az örmény származású Urmánczy Jeromos volt, megálmodója pedig a tiroli származású Giacomuzzi Virgilio.  A kastély szecessziós (Art Nouveau) stílusban készült, melyet a Kós Károly által híressé vált népi építészeti stílussal ötvöztek, amely az erdélyi kastélyépítészet különleges stílusa volt.  A kastélyt uraló épületelem a főhomlokzat jobb oldalán található víztorony, melynek bejárata a földszinten található. A kastély belső terében a kétemeletnyi magasságú főszalonon keresztül lehet bejutni a többi szobába, illetve a kertre néző férfiaknak szánt szobákba, szintén innen nyílik a étkezőterem bejárata, és végül a háztulajdonos szobája. Az emeleten helyezkedtek el a gyerekszobák és a vendégszobák, míg a pinceszobákban a személyzet szobái, a konyha, a raktárak és a pince volt berendezve.  Az idők során a kastély volt már helyi kórház, néprajzi múzeum, vagy éppen a helyi néptánccsoport gyakorlóterme.  2009 után visszakapták jogos tulajdonosai; jelenleg semmilyen funkciót nem tölt be, azonban minden szombaton és vasárnap 11–18 óra között látogatható. Program: Escape from the Urmánczy Castle

A Jézus-kiáltó elnevezést a helyiek szerint azért kapta a hegy, mert Székelykeresztúr lakosai innen riasztották el egykor a tatár hadakat. A visszhang innen messze elhallatszik a völgybe, ezért az emberek Jézus nevét kiáltozták elkeseredésükben, azonban ezeket a kiáltásokat a tatárok félelmetes, nagy harcosok és erős seregek hangjainak vélték és ijedtükben elinaltak. Az 537 méter tengerszint feletti magasságban állított keresztet a római katolikus egyház emeltette a sokat látott, régi fakereszt helyébe. A kereszt és a rajta elhelyezett emléklap az első világháborúban elesett 144 székelykeresztúri áldozat nevét és emlékét őrzi. Szöveg: http://www.legendarium.ro/jezus-kialto https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelykereszt%C3%BAr http://keresztur.ro/index.php/hu/varosunk/varostoertenet Kép: http://www.magasbol.ro/index.php/telepuelesek/varosaink/78-szekelykeresztur https://www.facebook.com/magasbolszekelyfold/

A hősök mauzóleuma a Maroshévíz-Borszék sugárúton található, a város végén. A hősök emlékét őrző „Cultul Eroilor “ nevű szervezet építtette és 1925-ben avatták fel. A mauzóleum kriptája az első világháború alatt, pontosabban az 1918-as harcok során elesett 771 román hősi halott hamvait őrzi. Közülük csupán 25 személyt azonosítottak, maradványaik külön fülkékben vannak, míg a 746 azonosítatlan hős maradványai az osszáriumban foglalnak helyet. Az épület falain 18 fekete és fehér márványból készült emléklap található, melyeken a román hősök neveit olvashatjuk. Kép: https://once.mapn.ro/, Georgeta Maiorescu

A Fenyőkúti tőzegláp 950 méteres tengerszint feletti magasságban található a Gyergyói-havasok Parajd és Oroszhegy között fekvő vulkáni platóján. Maga a fennsík vulkáni és üledékes kőzetekből álló geológiai formáció.  A Fenyőkúti Tőzeglápot, melyet a helybeliek Datka néven is ismernek, 2007-ben Natura 2000-es területté nyilvánították. Ez a Keleti-Kárpátok legnyugatibb tőzeglápja. Lucfenyőerdő (Vaccinio-Piceetum abietis) övezi, mely hosszan nyúlik el a láp mellett.  A láp területén előforduló állatfajok, mint az erdei béka (Rana dalmatina), gyepi béka (Rana temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra), valamint az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) fokozott védelem alatt állnak. Alapítványi segítséggel és a helyi közösség hathatós adományaival készült el a láp látogatói tanösvénye, amely megismerteti a látogatóval a távoli szibériai élővilág jellegzetességeit, fajat: ezer éves fákat, rovarevő és mérgező növényeket. Egyéni látogatás esetén kérjük támogassa a természet védelmét a láp előtti kis boltban váltva ki a jegyet. Amennyiben professzionális idegenvezetést igényelnek, hívják a megadott telefonszámot és foglaljanak időpontot. Kép és szöveg: https://www.korpa.ro/