Maroshévízi Népművészeti Múzeum

Az unitárius főgimnázium iskolai gyűjteményeiből 1946-ban alapított városi múzeum névadója, dr. Molnár István (1910-1997) néprajztudós nevét viseli. Az intézmény a város kulturális életében az elmúlt 70 év során kiemelkedő szerepet töltött be.  Tájmúzeumi jellege mellett gazdag régészeti, történelmi, helytörténeti, néprajzi, természetrajzi és képzőművészeti gyűjteményei teszik vonzóvá az idelátogatók számára. Állandó kiállításai: régészet-helytörténet, szabadtéri néprajzi részleg két tájházzal (kecseti ház 1853-ból és tarcsafalvi ház 1780-ból, gazdasági udvar, székelykapuk), népi ipari szerkezetek csarnoka, a vidék mezőgazdaságát bemutató pincekiállítás, kerámia látványraktár, a vidék állat- és növényvilága. 

A borszéki borvízmúzeum létrejötte a helyi polgármesteri hivatal és a településen működő ásványvíz-töltő vállalat közös érdeme. Egy külön helyiségben ismerhetjük meg a vidék történelmét, mely szorosan összefonódott a borvizek kitermelésével. Az ide látogatók és a helyi lakosok több mint 100, a borvizekhez kapcsolódó tárgyat és képet csodálhatnak meg, az üvegekre ragasztott címkéktől kezdve a 200 évvel korábban a víz szállítására használt edényekig, tartályokig. A múzeum legrégebbi kiállítási tárgya egy olyan ásványvizes üveg, melyet még az 1800-as évek végén használtak.

Szőcs Lajos vállalkozó, akinek családja három nemzedéken keresztül kalapozással foglalkozott, elhatározta, hogy Kőrispatakon létrehozza Románia első szalmakalap-múzeumát. A múzeumnak egy felújított hagyományos parasztház ad helyet. Az épületnek három szobája van, egyikben kapnak helyet az ország minden területéről összegyűjtött szalmakalapok, egy másikban a fonat- és kalapkészítés tárgyi eszközei, míg a harmadikban a tárgyak előállításának folyamatát mutatják be a szalma begyűjtésétől kedve a kész kalapokig. Ugyanitt megtekinthető, sőt fel is próbálható az ország legnagyobb, használható szalmakalapja, melynek átmérője 2 méter, súlya pedig 2,65 kg. Gyártásához 500 méter szalmafonatot és 1,5 km cérnát használtak fel. A múzeum udvarán egy igazán különleges gyűjtemény kapott helyet: több mint 600, a természet ereje által megmunkált követ csodálhatnak meg a látogatók, melyek között kacsa, galamb, de akár sapka formájú is van. Ugyancsak az udvaron kapott helyet egy 5 méteres kalap. A múzeum a hét minden napján látogatható. Amennyiben zárva találják, érdeklődjenek a bárban. 

A Gyergyószentmiklósi Múzeum alapítója, Tarisznyás Márton (1927-1980), történész, muzeográfus és néprajzkutató nevét viseli, aki a Gyergyói-medence hagyományőrző népi világának legjelentősebb feltárója volt. A múzeum három állandó kiállításnak ad helyet. Az első rögtön két egymáshoz kapcsolódó témakört fed le: a Gyergyói-medence székely-magyar, illetve örmény népviseletei, melyeket a környék peremvidékén élő csángó, a vaslábi román, illetve a gyergyószentmiklósi cigány népviseletetek egészítenek ki, valamint az ezek elkészítéséhez szükséges szövőeszközök bemutatása. A második kiállításon elsősorban a vidékre jellemző ásványok, bányavirágok és ősmaradványok gyűjteménye mellett megtalálható a nemcsak a környékre jellemző ásványok sokasága is, míg a harmadik állandó kiállítás Karácsony János helybéli festőművész műveit mutatja be a látogatók számára. Fontos megemlíteni, hogy az ásványkiállítás változatossága és átfogó jellege tekintetében az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Mindezek mellett természetesen időszakos kiállítások és többféle tematikus tevékenység is otthonra talál a múzeum falai közt. A Tarisznyás Márton múzeumnak helyet adó épület 1770-1778 között épült barokk stílusban. Ez a város egyik legrégebbi polgári lakóháza. szöveg: http://www.visitgheorgheni.ro

A Székelyudvarhelyen található Haáz Rezső Múzeum Székelyföld (Erdély dél-keleti része) központi régiójának néprajzi, helytörténeti, művészeti és természettudományi múzeuma.  A Haáz Rezső Múzeum helyi és erdélyi szinten egyaránt az egyik legrégebbi oktatási és kulturális jellegű intézmény. Mind a mai napig fennmaradt a Gróf Bethlen János udvarhelyszéki főkapitány által alapított intézmény 1797-ből származó első leltári jegyzéke (Protocollum), amely bizonyítja, hogy a könyvtár mellett már akkor is létezett a későbbi múzeum alapját képező régiség gyűjtemény, numizmatikai gyűjtemény és geológiai gyűjtemény is. Létezett továbbá fizika és természettudomány szertár, illetve természeti különlegességeket, relikviákat, a patrónusok címereit és zászlait magában foglaló gyűjtemény is.  Míg más próbálkozások kudarcba fulladtak, a Haáz Rezső rajztanár (1883-1958) által létrehozott, nagyjából 4000 darabot számláló néprajzi gyűjtemény megteremtette az önálló múzeum alapjait. A gyűjtemény 1913 óta látogatható, majd 1950-ben állami (körzeti) múzeumi rangra emelkedett, de különálló székhellyel csak 1978 óta rendelkezik. A múzeumhoz tartozik még az Orbán Balázs Szejkefürdőn található sírja közelében levő egy hektáros terület, ahol 1972-től kezdődően székelykapuk sorát állították fel. Nyitvatartás  február 1 – március 31. kedd – péntek: 9.00 – 17.00 óra szombat – vasárnap: 10.00 – 14.00 óra április 1 – augusztus 31. kedd – péntek: 9.00 – 18.00 óra szombat – vasárnap: 10.00 – 18.00 óra szeptember 1 – október 31. kedd – péntek: 9.00 – 17.00 óra szombat – vasárnap: 10.00 – 14.00 óra november 1. – január 31. kedd – péntek: 9.00 – 16.00 óra   Hétfőn, egyházi és állami ünnepeken zárva. Állandó kiállítás: • TÖVISEKEN ÁT… Fejezetek a székelyudvarhelyi Református Kollégium 350 éves múltjából