Egy élmény, amelyet át kell élni, nem csak elmesélni Tematikus gasztronómiai élmény Elérhető: június–október Időtartam: kb. 3–4 óra Hossz: 2-5 km Ár: 250 lej/fő Kapcsolat és foglalás: Claudiu Cifu, +40 740 381 032 Szükség esetén a szállítás biztosított. Tervezett program 09:00 – Indulás a szálláshelyről Az élmény közvetlenül a szálláshelyről indul. A kiválasztott erdőterülettől és a terepviszonyoktól függően a közlekedés: ·  gyalogosan;  ·  vagy terepjáróval, igény esetén biztosított szállítással.  Az élmény pontos helyszíne az évszaktól és a természeti adottságoktól függően változhat. 09:30 – Bevezetés a gombagyűjtés világába Az erdőbe érkezés után a résztvevők a következőket kapják:  ·  gombagyűjtő felszerelést, amely tartalmaz:  o   hagyományos kosarat,  o   gombászkést,  o   sípot;  ·  biztonsági eligazítást;  ·  bevezetőt:  o   az ehető gombák felismeréséhez,  o   a különböző gombafajok megkülönböztetéséhez,  o   a felelős és fenntartható gyűjtési gyakorlatokhoz.  Az élményt kezdők számára tervezték, ezért előzetes tapasztalat nem szükséges. 10:00 – Erdei túra és gombagyűjtés Együtt fedezzük fel az erdő autentikus ösvényeit, miközben a szezonális gombák nyomába eredünk. A program során a résztvevők: ·  megtanulják az ehető gombák felismerését;  ·  megismerik az erdei ökoszisztéma titkait;  ·  aktívan részt vesznek a gombagyűjtésben;  ·  élvezik a hegyvidéki természet nyugodt hangulatát.  Az élmény középpontjában a természettel való újrakapcsolódás, a megfigyelés és a felfedezés egyszerű öröme áll. 11:30 – Hideg uzsonna az erdőben Az erdő egy gondosan kiválasztott pontján megpihenünk, ahol: ·  hideg harapnivaló várja a résztvevőket;  ·  ivóvíz áll rendelkezésre;  ·  lehetőség nyílik kikapcsolódásra és kötetlen beszélgetésekre a természet ölelésében.  12:00 – Az élmény folytatása és visszatérés A pihenő után tovább folytatjuk a felfedezést, majd visszatérünk a helyi gasztronómiai pontra. 13:00 – Gasztronómiai élmény a La Erzsiben A program végén a La Erzsi helyi gasztronómiai pont felé vesszük az irányt, ahol a résztvevők hagyományos, gombából készült ételeken keresztül ismerhetik meg a térség autentikus ízeit, helyi alapanyagok felhasználásával. A nap folyamán gyűjtött gombák egy része – amennyiben erre lehetőség nyílik – az elkészített fogások alapanyagává válik. Annak érdekében, hogy az élmény az évszaktól és a talált gombák mennyiségétől függetlenül teljes legyen, az ételeket helyben készített, szezonális tartalékokból származó gombákkal is kiegészíthetik. A résztvevők: ·  megismerik a hagyományos elkészítési módokat;  ·  betekintést nyernek az ételek előkészítésébe és tálalásába;  ·  autentikus fogásokat kóstolhatnak meg családias, vendégszerető környezetben.  Ez az a pillanat, amely valódi „Az erdőből a tányérra” élménnyé alakítja az egész napos kalandot. Az élmény tartalmazza ·  vezetett bevezetést a gombagyűjtésbe;  ·  teljes gombagyűjtő felszerelést;  ·  hideg uzsonnát és ivóvizet;  ·  szükség esetén szállítást;  ·  gasztronómiai élményt a La Erzsi helyi gasztronómiai ponton.  Ajánlott felszerelés ·  túracipő vagy szabadtéri tevékenységhez megfelelő lábbeli;  ·  kényelmes, az időjárásnak megfelelő öltözet;  ·  vízálló kabát;  ·  telefon vagy fényképezőgép a természetben szerzett élmények megörökítésére.

Frissesség, amelynek valódi íze van Tematikus gasztronómiai élmény Elérhető: június–október Időtartam: kb. 3 óra Hossz: 5,1 km Térkép: maps.app.goo.gl Kapcsolat és foglalás: Claudiu Cifu, +40 740 381 032 Vannak ízek, amelyeket egyszerűen lehetetlen utánozni. Bármennyire is próbálkozunk. Mert ezek nem csupán a receptből születnek, hanem a földből, a napfényből és a türelemből. „A kertből a tányérra” olyan élmény, amely gondosan művelt zöldségsorok között kezdődik, és az asztalnál ér véget, az autentikus frissesség ízeinek robbanásával. Ahol az ízek valóban születnek Minden a kertben kezdődik. Ez nem csupán arról szól, hogy megnézzük, hogyan nőnek a zöldségek, hanem arról is, hogy megértsük a teljes folyamatot. A látogatók megismerhetik, hogyan termesztik a zöldségeket, hogyan gondozzák őket nap mint nap, és milyen fontos szerepet játszik a természetes évszakos ritmus. A paradicsom nem csupán paradicsom. Illata van. Állaga van. Valódi íze van. A paprika roppanós, édes és élettel teli. A fűszernövények pedig pontosan olyanok, amilyeneknek lenniük kell: frissek, intenzívek és természetesek. Ez egy érzékszervekre ható élmény, amely teljesen megváltoztatja azt, ahogyan az ételre és az igazi ízekre tekintünk. A betakarítástól az ételig A kert meglátogatása után az élmény ott folytatódik, ahol minden formát ölt – a La Erzsi helyi gasztronómiai pontnál. Itt a zöldségek közvetlenül a konyhába kerülnek, ahol olyan fogásokká alakulnak, amelyek az alapanyagok egyszerűségét ünneplik. Nincsenek felesleges trükkök. Nincsenek kompromisszumok. A La Erzsiben a gasztronómia a termék és az autentikus íz iránti tiszteletről szól. Legyen szó tartalmas levesekről, ízletes egytálételekről, színes salátákról vagy egyszerű köretekről, minden tányér megőrzi az alapanyagok legfontosabb tulajdonságát: a frissességet. A frissesség – a legfontosabb hozzávaló Ami ezt az élményt igazán különlegessé teszi, az az idő… vagy inkább annak hiánya. A zöldségeket nem szállítják messzire, nem tárolják és nem állnak napokig raktárban. Útjuk rövid: a kertből egyenesen a tányérra kerülnek. Ez a frissesség minden falatban érezhető. Az a tiszta, intenzív íz jelenik meg, amely napjainkban egyre ritkább. Információk az élményről Az élményben való részvételhez előzetes foglalás szükséges a La Erzsi helyi gasztronómiai pontnál. A kertlátogatást a gasztronómiai pont munkatársai szervezik és ütemezik, a kert rendelkezésre állásától és az évszaktól függően. A kert meglátogatása díjmentes. Az élmény ára a választott menütől függ: · Standard menü – 130 lej/fő  · Korlátlan fogyasztású menü (All You Can Eat) – 150 lej/fő (előétellel együtt)  Az egyszerűségről és a hitelességről szóló élmény „A kertből a tányérra” nem csupán az ételekről szól. Arról szól, hogy újra felfedezzük a zöldségek valódi ízét, megértsük az egyes alapanyagok mögött rejlő gondoskodást és munkát, valamint lelassuljunk annyira, hogy értékelni tudjuk az egyszerű dolgokat. Mert néha a legkifinomultabb gasztronómiai élményt nem a bonyolultság adja, hanem a frissesség.

Székelyderzsi tematikus úrvonal – Zarándok- és értékút Kapcsolat: Orbán Árpád, 0722 663 201 GPS track: .gpx Az Erdélyt átszelő 1637 km-es Via Transilvanica, a 8 erdélyi régiót összekapcsoló gyalogút székelyderzsi állomásánál egy helyi önazonosság-út fedezhető fel, ez pedig bemutatja a székely település vallási, nemzeti, történelmi, néprajzi, irodalmi, földrajzi, botanikai értékeit, de a helyi gasztronómiai ízvilág is felfedezhető. Gyönyörű környezetben a hossza 22 km és a tengerszintfeletti 507-780 m-es sávban helyezkedik el ez az egyedi zarándok- és értékút, ahol a történelem együtt él a faluval. A kiinduló és érkező központi helye az útnak, a híres és csodálatos unitárius vártemplom, az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség része. Bejárható lóval, gyalog, biciklivel, szekérrel, terepjáróval, illetve egyeztetés után kulturális és gasztronómiai ínyencségek is elérhetők. TOVÁBBI ÁLLOMÁSOK 1. Református templom A református egyházközség megalakulásának okleveles említése 1808-ból maradt fenn, e szerint a derzsi református filiális (leányegyház) eklézsia 1717-ben alakult. A mai templom 1886-ban épülhetett, mert egy erre vonatkozó dokumentum szerint 1887-ben, pünkösd második napján szentelték fel. A templomot T. Bodor Pál nyugalmazott kányádi lelkész saját költségén építtette és ajándékozta a derzsi református híveknek.   „Békesség Istentől: mi így köszönjünk,  Hogy köszöntésünkben lélek legyen –  Vihartépett fák – ágainkon mégis  Vadgalamb búg és Békesség terem.  Békesség: köszöntésünk ez legyen.  Békesség Istentől.”  Reményik Sándor 2. Csónak-tetői határátkelő A trianoni diktátum következtében elcsatolt erdélyi területekből a második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án Észak-Erdélyt (43 104 km²) visszajuttatta Magyarországnak. A visszacsatolt részeken a mai napig az 1940–1944 közötti időszakot kicsi magyar világ néven emlegetik. Adott időszakban itt volt a határátkelő: Székelyderzs Romániához, a domb túloldalán található Bögöz és Agyagfalva pedig Magyarországhoz tartozott.  3. Erős-tető Székelyderzs legmagasabb pontja (766 m) az Udvarhelyi-medence 16 falujára kínál rálátást. A hely az 1241-es mongol betörés emlékét az itt található Tatárkútja és Puliszkamezeje nevű mondában őrzi: „Réges-régen, a tatárjáráskor, a kutyafejűek feldúlták a vidéket és mindent felégettek. A falu lakosai elmenekültek a környező erdőkbe. Nagyon megéheztek a tatárok a sok pusztítástól, de hiába keresték az ennivalót, semmi mást nem találtak, csak egy véka puliszkalisztet. A kán elrendelte, hogy főzzenek egy jó nagy puliszkát. Úgy is lett. Kiborították a puliszkát a mező közepére, minden tatár jóllakott tőle, utána a kúthoz mentek, s jót ittak belőle. A tatárok elvonulása után az emberek elnevezték azt a mezőt Puliszkamezejének, a kutat meg Tatárkútjának.” (Lőrincz Ilona gyűjtése) 4. Határátkelő: Kányádi-kapu  A trianoni diktátum következtében elcsatolt erdélyi területekből a második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án Észak-Erdélyt (43 104 km²) visszajuttatta Magyarországnak. A visszacsatolt részeken a mai napig az 1940–1944 közötti időszakot kicsi magyar világként emlegetik. Adott időszakban itt is volt határátkelő: Székelyderzs Romániához, Kányád pedig Magyarországhoz tartozott.  5. Nagy Őrhegy – Petki-fenyves A Székelypetekkel szomszédos határrészen, a kis fenyőerdő miatt ezt a területet ma Petki-fenyvesként emlegetik, régi neve: Nagy Őrhegy. Az őrhegyként megnevezett magaslatok az adott hely egykori védelmi szerepére utalnak, pl. Őrhegy, Leshegy, Látó-hegy, Strázsahegy. A történelmi Székelyföld és Szászföld határán elhelyezkedő Nagy Őrhegy a Fogarasi-havasokig kínál látványos panorámát. Szászföld, vagy a szászok földje, a Segesvár–Medgyes–Szászváros–Nagyszeben közötti területet jelöli.  „Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett és megmenti őket.” (Zsolt 34,8) 6. László-hegy A hagyomány szerint egy csatából hazafelé tartva itt pihent meg I. László magyar király (1077–1095), akit 1192-ben szentté avattak. Legendáit a Kárpát-medencében templomi falképek és helynevek őrzik. A László-hegy magassága 624 m. „Üdvözlégy, kegyes Szent László király,  Magyarországnak édes oltalma!  Szent királyok közt drágalátos gyöngy,  csillagok között fényességes csillag!” (Népének) 7. Ramocsa A helynév mondai eredete szerint: „Élt egyszer Csíkban egy nagy úr, s volt annak három tündérlánya: Klára, Dála és Ramocsa. Rózsaszínű hintón járták be az egész Erdélyországot, s kocsijukat tizenkét lány húzta. Három nagy vár volt akkoriban ezen a vidéken: a bágyi vár, a dályi vár – amelyet Szabács várának neveztek –, és még egy, az égei Berecken. Amikor a hintóval a bágyi várhoz értek, a tizenkét lány madárrá változott, s elrepült. A három tündérlány a bágyi vár alatt találkozott három pásztorlegénnyel, s szerelmesek lettek beléjük. Klára a legnagyobbik pásztorral ott maradt helyben, de aztán megcsalódott, sokat sírt, még az életének is véget vetett. Könnyeiből egy forrás fakadt, amelyet ma is Klára kútjának hívnak. A második tündérlány, Dála, párjával kicsit idébb telepedett le egy patak mellett, ahol később falut építettek, és Dályának nevezték el. Ebből lett a mai Székelydálya. Legboldogabb a legkisebb lány, Ramocsa volt. Akárhova lépett, virágok nyíltak a lába nyomán. S ezeket a virágokat ma is Ramocsavirágnak hívják, és csak a bágyi vár alatt meg a derzsi határban, Ramocsán nyílnak, ahol a monda szerint a harmadik tündérlány telepedett le kedvesével.” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)  A május–június időszakban nyíló ramocsavirágot (henye-boroszlán, gyalogborostyán, Daphne cneorum) természeti ritkaságként tartják számon a botanikusok és védett növénynek nyilvánították.  8. Pénzes  „Dersről Musna felé menve, egy a Derspatakába jobbpartilag szakadó csermelyt Pénzespataknak hivnak. Itt régen még névleg is feledékenységbe ment falu feküdt, melynek lakói Dersnek Felszeg nevü negyedében telepedtek. Ezek birják nagyrészt most is az ott lévő földeket. A néphit azt tartja, hogy ott sok kincs, arany csákány, arany hegedű, stb. van elásva, nemtők őrködése alatt.” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása) 9. Kata kútja Erdély dúlása során, 1602-ben a Georgio Basta zsoldostiszt által vezetett Habsburg-sereg a derzsi unitárius vártemplomot is felgyújtotta. Petki János helyi földbirtokos, költő, udvarhelyszéki kapitány, erdélyi kancellár a saját költségén építtette újjá, és harangot is ő adományozott. Az Erdély magas műveltségű főúri elitjébe tartozó Petki János így a templom egyik legjelentősebb mecénása. Felesége a homoródszentpáli származású Kornis Katalin, akinek sírköve a várkertben található. Az ő nevét örökíti meg ez a határrész.  „Szegénynek, gazdagnak csak egy az ő sorsa,  Tarkánnak, bársonynak mind egy a jutalma Ha ma gazdag király, szép mint arany alma,  Holnap koldus lehet, vagy megrothadt alma.” Petki János: Játszik a szerencse 10. Felszegi temető A terület neve: Szépmező. A helyi temetkezési szokások szerint ebbe a temetőkertbe csak a település Felszeg nevű részének lakói temetkezhettek. A falu más lakóit a szemközti domboldalon található Alszegi temetőkertbe helyezték végső nyugalomra. A temetőkert az unitárius egyházközség tulajdonában van.  „Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Jn 17,3) „Utas vagyok, és már lement a nap, Fölöttem éj, egy kő fejem alatt.  Álmomban is híven, hozzád vágyik szívem,  Hozzád vágyik szívem, hozzád közel.” (Unitárius Énekeskönyv, 57) További programajánlat: Székelyderzsi érték- és élményajánlatok