Gyimesfelsőloki Csángó porta
Gyimesfelsőloki Csángó porta

Gyimesfelsőloki Csángó porta

Tájház

Leírás

A hagyományos gyimesi életmódot tükröző Csángó portát 2017-ben álmodta meg a helyi önkormányzat vezetősége. A gyimesfelsőloki Nyárfa-birtokon álló régi épületekben hagyományos bútorokat, ritka ruhadarabokat és érdekes használati tárgyakat tekinthetnek meg az odalátogatók.
A tájház birtokán levő gyűjtemény adakozás révén gyarapodott, a tájház leltára mind a mai napig folyamatosan bővül. Kimondottan csak azokkal a dolgokkal rendezték be, ami Gyimes-völgyéből származik.
A birtokon egy lakóház, egy konyha és egy gazdasági épület található, olyan hagyományos eszközökkel felszerelve, amelyek mind a napi napig működőképesek. A csűrben egy régi szekér is helyet kapott, emellett sok más jellegzetes szerszámot is megtekinthetünk itt. A lakóházban két szoba van: az egyik régi bútorokkal, népviseleti ruhaneműkkel, és a vetett ággyal az eredeti csángó szoba hangulatát idézi, falait korhű falvédők díszítik. A másik szoba leginkább a régi csángók mindennapi elfoglaltságaiba enged betekintést: a szövés-fonáshoz szükséges eszközök mind megtalálhatók benne, a szövéstől a kendertilolásig ki is próbálhatják mindezeket az érdeklődők. A lakóház mellett található nyári konyhában szintén többféle régi bútor található: vízpad, tálos, aggató, emellett a sütőkemence és a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök is helyet kaptak itt.

Fotó: László F. Csaba

Localitate

Gyimesfelsőlok

Hasonló helyek

Tájház
Zárva
2011 óta új helyszínen várja látogatóit a Kászoni Székely Tájmúzeum. A Kászonok népi értékeit felsorakoztató gyűjtemény korábban a Balási kúriában volt megtekinthető. Miután a kúria új rendeltetést kapott, Dr. Bodó Imre felajánlása révén az ő házában és portáján kapott helyet az értékes gyűjtemény. A ház felújított régi székely kapuja is figyelemre méltó darab, az 1920-as években épült. Napjainkban népi építészeti környezetben, egy tágas tornácos házban csodálhatjuk meg a régi tárgyakat. Összesen több mint ezer néprajzi tárgy gyűlt össze az évek során. A gyűjtőmunka a hetvenes években kezdődött Miklós Márton iskolaigazgató irányításával és a közösség, az iskolások részvételével. Az alapító halálát követően szomorú sorsra jutott a kis múzeum, többször betörtek a kúriába, látogatni már nem lehetett, az egykori leltárak elvesztek, s a tárgyakat a szú és a moly is kikezdte. Ennek a gyűjteménynek a gondozását vállalta fel a Bodó család. Mihály Ferenc farestaurátor, Szőcs Gazda Enikő muzeológus, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzos munkatársa, valamint a helyi közösség segítségével újra felleltározták a tárgyakat, szakszerűen rendszerezték azokat és kártevő- mentesítették őket.
Kászonaltíz (Plăieșii de Jos) 136. (Csantik utcája)