.png?locale=hu)
Leírás
Csíkpálfalva a Közép-Csíki-medence keleti peremén terül el, Csíksomlyótól északra, az Aracs- és Nyír-patak völgyében. A mintegy 740 m tengerszint feletti magaságban fekvő település, Csíkszeredától mindössze 5 kilométeres távolságra fekszik, 1989 végéig tulajdonképpen a peremközségeként tartották nyílván. Csíkpálfalva, községkőzpontként még két falut irányít: Csíkdelnét és Csíkcsomortánt.
A községben élénk háziipari tevékenység bontakozott ki. Itt szövik a híres csíki festékes gyapjúszőnyegeket. A feljegyzések szerint az itteni asszonyok szőtték fonták a somlyói barátok csuháit, szőnyegeit. A festékes, vagy más néven rakottas, aggatott, burjános székely szőnyeget török hatásra kezdték készíteni. Az itt lakók hagyományos öltözetéről annyit tudunk, hogy a férfiak és a nők egyaránt házilag készített alsó és felső ruhát viseltek. Ezeknek alapanyaga a kender, len valamint a gyapjú. Az alsóruhát kenderből, lenből szőtték, a férfiak inget, gatyát, a nők pendelyt, inget viseltek. A téli felsőruhát gyapjúból szőtték, fonták. A a férfiak fehér harisnyanadrágot, fekete lájbit, az asszonyok és leányok téli szőttesszoknyát. Női felső ruhadarabok még a vizitka, a bláz, kötény, kendő vagy csepesz. Téli ünnepnapokon hosszú báránybőr kabátot, főkötőt, piros-barna-feketecsíkos szoknyát viseltek. A férfiak szürke vagy fekete vitézkötéses kabátot és fehér harisnyát hordtak, a fejükön pedig kalapot vagy báránybőr sapkát. A férfiak harisnyáján a piros, szürkés és feketezsinórok rangot jelentettek. Szürkezsinóros harisnyát a nemesek, a huszárok viseltek, piros zsinórost a közkatonák, feketezsinórost pedig a jobbágyok viseltek.
A községben élénk háziipari tevékenység bontakozott ki. Itt szövik a híres csíki festékes gyapjúszőnyegeket. A feljegyzések szerint az itteni asszonyok szőtték fonták a somlyói barátok csuháit, szőnyegeit. A festékes, vagy más néven rakottas, aggatott, burjános székely szőnyeget török hatásra kezdték készíteni. Az itt lakók hagyományos öltözetéről annyit tudunk, hogy a férfiak és a nők egyaránt házilag készített alsó és felső ruhát viseltek. Ezeknek alapanyaga a kender, len valamint a gyapjú. Az alsóruhát kenderből, lenből szőtték, a férfiak inget, gatyát, a nők pendelyt, inget viseltek. A téli felsőruhát gyapjúból szőtték, fonták. A a férfiak fehér harisnyanadrágot, fekete lájbit, az asszonyok és leányok téli szőttesszoknyát. Női felső ruhadarabok még a vizitka, a bláz, kötény, kendő vagy csepesz. Téli ünnepnapokon hosszú báránybőr kabátot, főkötőt, piros-barna-feketecsíkos szoknyát viseltek. A férfiak szürke vagy fekete vitézkötéses kabátot és fehér harisnyát hordtak, a fejükön pedig kalapot vagy báránybőr sapkát. A férfiak harisnyáján a piros, szürkés és feketezsinórok rangot jelentettek. Szürkezsinóros harisnyát a nemesek, a huszárok viseltek, piros zsinórost a közkatonák, feketezsinórost pedig a jobbágyok viseltek.
A környéket számtalan turista keresi fel, leginkább Pünkösdkor a somlyói búcsú kapcsán. Csíksomlyón már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében, mely Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni".
Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére.
Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére.
A kiránduló számtalan programmal töltheti kellemesen az idejét. A helyi vendéglátók kérésre szekér és lovas túrákat, esztena látogatást, táncházat és vadlest is szerveznek. Sőt a kürtőskalács és a szőnyegszővés titkait is elleshetik itt az érdeklődők, akiknek természetesen kitűnő szálláslehetőséget is tudnak biztosítani. Csíkpálfalva, Csomortán és Delne dolgos lakói mindig a legnagyobb örömmel fogadják barátaikat, vendégeiket.