Lázár-kastély, Gyergyószárhegy

A Csíki Székely Múzeum intézményi jelleggel 1950 óta működik. A múzeum székhelye 1970 óta a Mikó-vár, Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Múzeumi gyűjtemények: 1. Képzőművészeti gyűjteménye 207 művésztől származó 7823 darabot számlál; 2. A néprajzi gyűjtemény népi bútordarabokból, fából és fémből készült mezőgazdasági tárgyakból, állattenyésztésben és juhászatban használt tárgyakból, tejfeldolgozás során használt tárgyakból, népi mesterségek használati tárgyaiból, népi kerámiákból, illetve népi hangszerekből (gordonka, népi hegedű, klarinét és trombita) áll. A 3336 darabos textil kollekció lakástextíliákból és népviseleti ruhadarabokból áll. 3. A szabadtéri gyűjtemény keretein belül parasztházakat és fából készült székelykapukat csodálhatunk meg. 4. A régészeti kollekció 90000 agyagból, csontból, fémből, stb. készült tárgyat, továbbá ékszereket és numizmatikai darabokat tartalmaz. 5. A régi könyvek nagy része a csíksomlyói ferences állományból származik, de megtekinthetőek a római-katolikus gimnázium könyvtárának könyvei, kéziratok, nyomtatványok, újságok, arhivált anyagok és a csíksomlyói ferences rend könyvkötődéjében használt szerszámok is. 6. A természettudományi kollekció részei: Ásványvíz, Növénygyűjtemény (Herbárium), Madarak és emlősök, Ásványok és kőzetek. 7. Fegyvergyűjtemény 8. Egyházművészet ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK: • A Mikó-vár története • A csíksomlyói ferences nyomda • Csíki idők járása − Népi életképek a mindennapokból • Megmentett szakrális kincseink

Kastélytörténet: Az Ugron-kastély Székelykeresztúr csendes zsákfalujában, Fiatfalva nyugati részében található, a Nagy-Küküllő bal partján.  A kastély építése több szakaszban történt. Az 1500-as években egy udvarház állt itt, amelyet az 1600-as évek elején átalakítottak és kiegészítettek. A kastély végleges arculatát az 1820-as években kapta. Az épület L alakját annak fő szárnya és a kapu épülete határozza meg.   Az épület legértékesebb része kétségtelenül annak fő szárnya, mely a 17. században épült, különösen a bástya boltíves kápolnája, az eredetileg védelmi célokat szolgáló boltíves pince, valamint az 1800-as évek elejének barokk stílusában épült tetőszerkezet. A kapu épületének legértékesebb része valószínűleg a kastély boltíves kapuját tartalmazó, a 17. században készült épületrész.  Az épület a román műemlékjegyzékbe A kategóriájú építményként került be. A műemlék részét képezi az épület melletti romos csűrépület is. Az épületet jogos örökösei visszaigényelték és visszakapták, majd 2005-ben családon belül értékesítették.  A jelenlegi tulajdonosok, Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja, férjével, Maróty Miklóssal döntöttek a kastély megvásárlása és megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepeztetésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.  Ennek a 2021–2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély a nagyközönség számára szálláshelyként és rendezvényközpontként elérhetővé.  Kastélytörténet: ugroncastle.ro   Kastélylátogatás: Egyéni és csoportos kastélylágotásra is van lehetőség: ugroncastle.ro.   Teljes kastély bérlése: Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére. Báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák, kastély park, történelmi pince, saját kápolna. Egyaránt ajánljuk baráti,- családi összejövetelekre, céges csapatépítők vagy esküvők, lakodalmak helyszínéül. A felújított Ugron kastély ideális helyszínéül szolgál különféle közép- és felsővezetői tréningeknek, workshopoknak, vacsoráknak vagy más több napos céges rendezvényeknek. A teljes kastély bérlése esetén kizárólagosságot biztosítunk, az adott időszakban nem fogadunk más vendéget. Szabadon használhatóak a báltermek, a szállodai szobák, a kastély park, a dézsafürdő, a történelmi pince, és a saját kápolna is.  Részletek:ugroncastle.ro

Szőcs Lajos vállalkozó, akinek családja három nemzedéken keresztül kalapozással foglalkozott, elhatározta, hogy Kőrispatakon létrehozza Románia első szalmakalap-múzeumát. A múzeumnak egy felújított hagyományos parasztház ad helyet. Az épületnek három szobája van, egyikben kapnak helyet az ország minden területéről összegyűjtött szalmakalapok, egy másikban a fonat- és kalapkészítés tárgyi eszközei, míg a harmadikban a tárgyak előállításának folyamatát mutatják be a szalma begyűjtésétől kedve a kész kalapokig. Ugyanitt megtekinthető, sőt fel is próbálható az ország legnagyobb, használható szalmakalapja, melynek átmérője 2 méter, súlya pedig 2,65 kg. Gyártásához 500 méter szalmafonatot és 1,5 km cérnát használtak fel. A múzeum udvarán egy igazán különleges gyűjtemény kapott helyet: több mint 600, a természet ereje által megmunkált követ csodálhatnak meg a látogatók, melyek között kacsa, galamb, de akár sapka formájú is van. Ugyancsak az udvaron kapott helyet egy 5 méteres kalap. A múzeum a hét minden napján látogatható. Amennyiben zárva találják, érdeklődjenek a bárban. 

A Homoródszentmárton községhez tartozó Homoródkeményfalva egyedülálló falu, talán a vidék legkülönlegesebb helysége. Homoródkeményfalva és Abásfalva a Szentkeresztbányán található vasöntödét közvetlenül Brassóval összekötő kereskedelmi út mentén található. Ez az útszakasz igen forgalmas kereskedelmi út volt egészen a XX. század elejéig. Miután 1918-ban a térképet átrajzolták, a főút már elkerülte ezeket a falvakat, a vasöntöde tevékenységének fokozatos leállítása pedig a két falu elszigetelődéséhez vezetett. Ezek a folyamatok járultak hozzá azonban a környék építészetének megőrzéséhez, a falvak ugyanis a Homoród-menti építészet sajátságos vonásait őrzik, illetve a hagyományos építészet különleges szépségének jegyeit hordozzák magukon, ahol az alakzatok és azok funkciói szerves egységet alkotnak. Egyedisége ellenére a falu napjainkban komor, egyhangú képet fest. Kiemelkedő építészeti értékei ellenére, elszigeteltsége következtében impozáns házai elnéptelenedtek, elhagyatottakká váltak.

A Mohos-tőzegláp 1050 méter tengerfeletti magasságban helyezkedik el, az 1177 méter magas Mohos-csúcs lábánál, mintegy 80 hektáros területen a Nagy-Csomád hegységben. Vastagsága egyes helyeken eléri a 10 métert, átmérője 800 méter. A láp lényegében egy alpesi tőzegláp, melynek egykori egységes víztükre feltöltődés következtében 13 darab, különböző mélységű vízszemre darabolódott fel. A tőzegrétegbe kapaszkodó erdeifenyők és a sűrű, szőnyegszerűen összenőtt áfonyabokrok látványa igen megkapó. Ez a rezervátum tudományos jelentőségű természeti, elsősorban növényritkaságokat őriz, melyek nagy része az utolsó glaciális periódusból maradt fenn, így olyan növényi ritkaságokkal találkozhatunk itt, mint a húsevő harmatfűfajok: a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), hosszúkás levelű harmatfű (Drosera obovata), a hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica), valamint a tőzegáfonya (Vacccinium oxicoccos), a mohafélék 20 fajtája. További jégkorszakbeli fajok is találhatók itt, például a közönséges tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum) és a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). Kép: http://www.greenharghita.ro

A Nagy-Csomád kráterében található Szent-Anna-tó Közép- és Kelet-Európa egyetlen vulkáni eredetű tava, egyben Székelyföld leglátogatottabb turisztikai célpontja. A tavat a Csomád-hegy vulkáni kúpjának meredek falai veszik körül, ennek néhány magasabb pontja: Nagy-Csomád (1301 m), Kis-Csomád (1238 m), Taca-domb (1174 m), illetve a Kövesponk (1125 m).  A hivatalos adatok szerint az Európában egyedülálló természeti kincs 946 méter tengerszint feletti magasságban található, legnagyobb átmérője 1737 méter, legmélyebb pontja pedig 7 m.  A kráter pereméről 13 időszakos patak - melyek medrei felhőszakadások következtében alakultak ki - táplálja a tavat, ugyanakkor köveket és szerves maradványokat is mos bele. A víz utánpótlása így tehát esővízből és hóolvadékból származó vízből áll.  A tó északi és nyugati partjainál elkezdődött a tó elláposodása, üledékesedése, a tó fenekét egyre vastagodó tőzegréteg kezdi elfedni. A nem hivatalos adatok szerint jelenleg a tó legnagyobb mért mélysége már csak 6,5 méter. Jó idő esetén, különösen szélcsendben megfigyelhetőek a tó fenekéről a víz felszíne felé feltörő gázbuborékok, melyek az utóvulkanizmus munkájának gyümölcsei. A tó északi, észak-keleti részén látható a mintegy méternyi vastagságú lebegő tőzegréteg. Látogatás a Szent Anna-tónál Természet, friss levegő, mozgás és együttlét! A Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp jellegéből adódóan kiváló helyszín családok számára, jövő generációk szemlélet alakításának egyik helyszíne. Itt lehet fogyasztani a díjnyertes Vitos Kürtőskalácsot, az öko-büfékben pedig rostos és szénsavas üdítőket, alkoholos- és alkohol mentes söröket, forró csokit, teát és kávét lehet vásárolni. A teraszon felszolgált étkek között megtalálhatók a gyermekek által kedvelt ételek is. A Szent Anna-tónál minden termék üveg palackban vagy környezetbarát csomagolásban kerül forgalmazásra.  Fejlécfotó: Fodor István

A Mikó-várként ismert kastély-erődítmény Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb történelmi műemléke. Az építtető, Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) nevét viseli, a korabeli dokumentumokban pedig úgy szerepel, mint Mikó új vára. A vár építése 1623 tavaszán kezdődött, tíz évvel azután, hogy a tulajdonos, Mikó Ferenc Csík, Gyergyó és Kászon székely főkapitányává vált. A XVII. század kezdetének Erdélyében a politika meghatározó alakjaként ismert Mikó Ferenc ezen tisztsége mellett még Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsosa, valamint diplomata és krónikaíró is volt. A négyszög alapú, 75X70 m felületű vár építése 1623. április 26-án kezdődött el, és valószínűleg még ugyanazon század harmincas éveiben fejeződött be. Stílusát tekintve a vár a radnóti, a felvinci és a gyergyószárhegyi kastélyokhoz hasonló. A vár meglétét igazoló első dokumentum 1631-ből származik. Mikó Ferenc örököseinek idő előtti elhalálozását követően a vár a csíkszéki főkirálybíró, Damokos Tamás tulajdonába került. 1661. október 21-én a temesvári Ali pasa török-tatár hordái lerohanták Csíkszéket, elfoglalták, majd felégették a várat. A várat 1714-1716 közt építették újra Stephan Steinville császári generális vezérlete alatt, amint azt a vár bejárata felett található kőbe vésett felirat is igazolja. 1735-ben Johann Conrad Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészíti a várkastély alaprajzát, ez egyben a vár eddig ismert legrégebbi alaprajza, amely egyúttal a vár történetének és építési szakaszainak fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré az osztrákok négy olasz bástyából álló védelmi rendszert építettek ki, melyek nyomai ma is láthatók a déli oldalon. A dél-nyugati oldalon lőporraktárt építettek, míg a déli bástyában kápolnát hoztak létre. A kápolna boltozatát egyszerű, késő barokk stílusú stukkók díszítik. Az ablakok gótikus keretei utólagos átalakítások gyümölcsei. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található. A főpárkányok fölött magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az ily módon is megerősített vár a Habsburg-birodalom keleti határvédelmében stratégiai szerepet töltött be. A huszadik század közepéig váltakozó zászlók alatt szolgáló katonák használták. 1970-ben, egy általános restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.