A varsági Csorgókő-vízesés
A varsági Csorgókő-vízesés

A varsági Csorgókő-vízesés

4.83 12 értékelések
Természeti látványosság

Vărșag 537350, Romania

Keresd térképen

Leírás

Székelyvarság erdejében, a Nagykút-patakon található a Csorgókő-vízesés. A hét forrásból gyarapodó patak vize 7 méter magasból hull alá, ennek gyümölcse egy gyönyörű kétlépcsős vízesés. Innen aztán a Nagykút-patak vize a Nagy-Küküllő felé veszi útját, amelynek egyébként baloldali mellékfolyója.

Amint ide felértünk, megkereshetjük a patak forrásait, de egy gyönyörű kilátóponthoz is elérhetünk. A völgy felé induló 7 forrásig innen 500 méternyi út vezet. A kilátóig pedig a Tálasbércéig kell emelkednünk. A kilátópont fából készült, egy magaslatra épült, ahonnan Varság hatalmas felülete belátható, de jó idő esetén a Déli-Kárpátok bércei is felfedezhetők.

A vízfüggöny teljes kiterjedése 200 méter.

Télen a befagyó vízesés jege két színben pompázik, a belefagyott ásványok miatt, ám a vízesés felé vezető út ilyenkor nagyon nehézkes. Ennek ellenére sok turista dacol az elemekkel télen is, hogy a fantasztikus megfagyott alakzatokban gyönyörködhessen.

Hasonló helyek

Természeti látványosság

Gyilkos-tó

4.56 9 értékelések
A Gyilkos-tó az ország területén található egyik legnagyobb természetes torlasztó, amely a Békás-szoros és a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Nagy-Hagymás hegység lábainál helyezkedik el, a Békási-szoros közelében, 26 km távolságra Gyergyószentmiklóstól, mely város irányából a DN12C országúton közelíthető meg. A tó egy hatalmas esőzés következtében a Gyilkos-hegy egyik részének a Cohárd tömbjének irányába való lecsúszásával keletkezett 1837-ben, miután ez a darab elzárta a Békás-patak völgyét. A tó magyar megnevezése a Gyilkos-hegy nevéből, míg román neve, a Veres-tó, a Vereskő-patak nevéből származik. Ezért a románok 1864-ben a tavat először Vereskő-tavának hívták, majd Gyilkos-tó megnevezés után a Veres-tó - Lacu Roşu névnél állapodtak meg. Ez utóbbi megnevezést tették hivatalossá 1936-ban. A tó vöröses színe a tóba a Vereskő-patak által belemosott, majd annak fenekén leülepedő, vasoxidokban gazdag agyagoknak tulajdonítható. Ugyanakkor a Cohárd tömbjének ugyancsak vöröses színű kőzeteiről visszavert fény tovább erősíti a vörös szín erejét és hatását. A táj a tóba süllyedt erdő korhadó fáinak látványától marad igazán emlékezetes, amint a lucfenyők korhadó törzsei átütik a tó tükrét - ez adja meg a tó igazi drámai látványhatását. A tó L alakú, két külön ágból áll: Az egyik tóág a Cohárd-patak völgyében található, hossza 438 méter, míg a másik a Juh-patak felőli ág, ennek hossza 900 m. A tó 983 m tengerszint feletti magasságban alakult ki, egy szubalpesi klímájú fennsíkon, teljes felülete 12,6 hektár, hossza 2,5 km, szélessége 100-200 m, mintegy 680.000 köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége pedig 10,5 méter. A tó visszahúzódóban van, mivel a visszamaradó kisebb tavak a beáramló patakok által behordott üledékek miatt feltelnek, elzáródnak és elláposodnak. A Gyilkos-tótól a völgy felé indulva az egyedülálló szépségű Békás-szorosban találjuk magunkat, ez egy 6 km összhosszúságú sziklaszoros a Békás-patak völgyében, mely Erdély és Moldva között teremt közúti kapcsolatot. Ugyancsak a Gyilkos-tónál található az annak nevét viselő üdülőközpont, amely a szubalpesi klíma megannyi jótékony hatása mellett a kalandra vágyakozók számára néhány ellenállhatatlan turistaösvényt is tartogat. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Fotó: Zomborácz Zsolt, Szőke Éva
Lacul Roșu, Romania