A maroshévízi termálvizes vízesés
A maroshévízi termálvizes vízesés

A maroshévízi termálvizes vízesés

5.0 6 értékelések
Természeti látványosság

Strada Cascadei 9, Luncani 535700, Romania

Leírás

A maroshévízi termálvizes vízesést természeti emléknek, országos fontosságú rezervátumnak, illetve biológiai és tájrajzi rezervátumnak nyilvánították.

A rezervátum teljes felszíne 0,5 hektár. A vízesésben aláhulló víz hőmérséklete elérheti a 27 Celsius-fokot, és rendkívül gazdag kalciumban.

A vízesés legnagyobb vonzereje azonban a változó színek kavalkádjában rejlik, mely azonnal magával ragadja a tekintetet. A víz által tükrözött különleges színek palettája a fehértől a sötétbarnáig terjed, aminek magyarázata az alsó rétegekben jelenlévő travertin, mely folyamatosan rakódik le. A vízesést a Fenyő üdülőtelepen található források táplálják.

A vízesés egyik alapvető tulajdonsága, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán, kivételes hidegben szokott befagyni, megőrizve melegét a tél közepén is.

Ennek ellenére, 2014-ben, amikor a környéken -29 fokos fagyot jeleztek, a vízesés befagyott, majd ezután, a hirtelen hőmérséklet emelkedés következtében a szikla egy darabja levált és a mélybe zuhant.

Photo Gallery

Video

Audio útmutató

Hasonló helyek

Természeti látványosság
4.56 9 értékelések
A Gyilkos-tó az ország területén található egyik legnagyobb természetes torlasztó, amely a Békás-szoros és a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Nagy-Hagymás hegység lábainál helyezkedik el, a Békási-szoros közelében, 26 km távolságra Gyergyószentmiklóstól, mely város irányából a DN12C országúton közelíthető meg. A tó egy hatalmas esőzés következtében a Gyilkos-hegy egyik részének a Cohárd tömbjének irányába való lecsúszásával keletkezett 1837-ben, miután ez a darab elzárta a Békás-patak völgyét. A tó magyar megnevezése a Gyilkos-hegy nevéből, míg román neve, a Veres-tó, a Vereskő-patak nevéből származik. Ezért a románok 1864-ben a tavat először Vereskő-tavának hívták, majd Gyilkos-tó megnevezés után a Veres-tó - Lacu Roşu névnél állapodtak meg. Ez utóbbi megnevezést tették hivatalossá 1936-ban. A tó vöröses színe a tóba a Vereskő-patak által belemosott, majd annak fenekén leülepedő, vasoxidokban gazdag agyagoknak tulajdonítható. Ugyanakkor a Cohárd tömbjének ugyancsak vöröses színű kőzeteiről visszavert fény tovább erősíti a vörös szín erejét és hatását. A táj a tóba süllyedt erdő korhadó fáinak látványától marad igazán emlékezetes, amint a lucfenyők korhadó törzsei átütik a tó tükrét - ez adja meg a tó igazi drámai látványhatását. A tó L alakú, két külön ágból áll: Az egyik tóág a Cohárd-patak völgyében található, hossza 438 méter, míg a másik a Juh-patak felőli ág, ennek hossza 900 m. A tó 983 m tengerszint feletti magasságban alakult ki, egy szubalpesi klímájú fennsíkon, teljes felülete 12,6 hektár, hossza 2,5 km, szélessége 100-200 m, mintegy 680.000 köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége pedig 10,5 méter. A tó visszahúzódóban van, mivel a visszamaradó kisebb tavak a beáramló patakok által behordott üledékek miatt feltelnek, elzáródnak és elláposodnak. A Gyilkos-tótól a völgy felé indulva az egyedülálló szépségű Békás-szorosban találjuk magunkat, ez egy 6 km összhosszúságú sziklaszoros a Békás-patak völgyében, mely Erdély és Moldva között teremt közúti kapcsolatot. Ugyancsak a Gyilkos-tónál található az annak nevét viselő üdülőközpont, amely a szubalpesi klíma megannyi jótékony hatása mellett a kalandra vágyakozók számára néhány ellenállhatatlan turistaösvényt is tartogat. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Fotó: Zomborácz Zsolt, Szőke Éva
Lacul Roșu, Romania