![A zeteváraljai víztározó](https://visitharghita.com/rails/active_storage/representations/redirect/eyJfcmFpbHMiOnsibWVzc2FnZSI6IkJBaHBBOUE4QVE9PSIsImV4cCI6bnVsbCwicHVyIjoiYmxvYl9pZCJ9fQ==--ba1cbbc727b7471caf8e98bbf5cd29b1cc223c2f/eyJfcmFpbHMiOnsibWVzc2FnZSI6IkJBaDdCem9MWm05eWJXRjBTU0lJYW5CbkJqb0dSVlE2RkhKbGMybDZaVjkwYjE5c2FXMXBkRnNIYVFLd0JHa0NzQVE9IiwiZXhwIjpudWxsLCJwdXIiOiJ2YXJpYXRpb24ifX0=--23a32a457d648b42c03a707467640b23da4ef05b/DJI_0139_40_41_42_43.jpg?locale=hu)
A zeteváraljai víztározó
Természeti látványosság / Horgász tó
Leírás
A zeteváraljai víztározó a Nagyküküllő felső folyásának egyetlen mesterséges tava. A gát és a tó építésének kezdete 1976-ban kezdődött és csak 1992-ben fejeződött be. Építésének célja az árvízvédelem és a folyó szintjének szabályozása volt, ugyanis árvíz esetén ez védi a völgyben található falvakat, míg szárazság esetén biztosítja a szükséges vízhozamot.
Kezdetben a patak halállománya a folyó halaiból állt, ebből jelenleg a fejes domolykó képezi a legjelentősebb állományt, ezt pedig arányaiban a pisztrángpopuláció követi. Ezt követően a tó halfajainak számát kisebb testű halak betelepítésével igyekeztek növelni, ilyenek a fürge cselle, sujtásos küsz, szélhajtó küsz, fenékjáró küllő, petényi márna, majd megjelent a kárász, ponty, süllő, csuka, paduc, dévérkeszeg, sőt a sügér is. Horgászni a partról és csónakról is lehet. Leginkább azonban a pergető és legyező horgászok veszik igénybe a csónakos horgászat nyújtotta lehetőségeket.
Fejlécfotó: Mihálydeák Antal