Mini Erdély Park

A kilencvenes évek elején jelentősen megnövekedett a pünkösdi zarándokok létszáma Csíksomlyón. A kegytemplom és a körülötte lévő térség már nem tudta befogadni a több százezer fős tömeget. Ősi szokás szerint a pünkösdi búcsúhoz hozzátartozott a körmenet a Kissomlyó hegyére, ezért is került az új oltáremelvény a Nagy- és a Kissomlyó közötti területre. Az ún. Hármashalom-oltárt 1996-ban tervezte Makovecz Imre, az akkori ferences házfőnök, Bartók Albert atya megbízására. Makovecz elmondása szerint az atya tisztán, pontosan leírta, hogy mit szeretne: hármashalom, kettős kereszttel, ebből készüljön egy oltár. Segítségére volt most és a későbbi módosításokban Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt. A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet napjainkban Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra 2019. június 1-én, Mária-tisztelete jeléül. A Kárpát-medencében jelenleg ez az egyetlen pápai aranyrózsa. Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák az aranyrózsát. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért. A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát. Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, szára 24 karátos arany bevonatú. Körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm. Az aranyrózsát a csíksomlyói kegytemplomban Szűz Mária szobra mellett helyezték el, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.

Csíkszenttamás egyik jellegzetes építészeti emléke a csonkatorony, amely a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 méter magasságban áll. A 11 méter magas toronynak a nyugati fala maradt meg épen, a déli falnak csak egyrésze látható. Legfelül a két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettő csak részleteiben maradt meg. Abban az időben, a középkorban, Szenttamás nagyobb volt, mint Szentdomokos, bizonyára ezért épült közelebb Szenttamáshoz. A Csonkatorony mellett található a falu régi temetõje, ahol nagyon régi sírkeresztek utalnak a múltra. Sok sírkereszten a Sándor család neve olvasható. Ez azért érdekes, mert a Szentdomokosról származó Sándor családnak külön temetkezési helye volt a Szent Anna-kápolna kriptája. Az új keresztek arra utalnak, hogy a régi temetõt jelenleg is használják temetkezésre. A torony falai egyméter vastagságúak, szálas terméskőből készültek. A toronyromon jól látható a középkori falazat építési módja, amelynek külső és belső részét gondosan összeillesztett természetes kövekből, vastag mészhabarccsal bevonva készítették. Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4,75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették. Krónikák szerint a tatárok két ízben pusztították el a templomot: 1661-ben és 1694-ben. Az első templomrombolást a falu népe jóvátette, újra felépítette templomát; viszont a másodi­kat nem, mivel akkor a falu lakóinak zöme betelepedett a moStani falu Középtizesben. Írta: Pomjanek Béla - A Csonkatorony és környéke, In.: Erdélyi Gyopár, 2007. 6. szám Fotó: Munzlinger Attila

Üdvözöljük vidékünkön! A GALFFIS csokoládé Erdély első csokoládémanufaktúrája. Az üzemükbe látogatóknak bemutatjuk a csokoládékészítés fortélyait. Bemutatótermünkben egyszerre 25 személyt tudunk fogadni. Csokoládétörténeti előadásunkat a legfinomabb saját márkás kávéink és teáink társaságában hallgathatják végig az ide látogatók. Kellemes, napvédett teraszunk kellemes kikapcsolódást ígér a kedves látogatóknak. A GALFFIS családbarát programajánlata: • a csokoládé-kisüzem történetének bemutatása a kezdetektől napjainkig • a csokoládé készítésének bemutatása a kakaóbabtól a kész termékig („bean to bar”) • a kávépörkölés bemutatása • a program csúcspontja a csokoládékülönlegességek kóstolása  A bemutató és kóstoló időtartama kb. 30–40 perc. A kedves látogató vásárolhat a bemutatóüzletünkben, és megkóstolhatja a csokoládézó különlegességeit. A látogatáson egyszerre résztvevő személyek száma 20–25 személy. Nagyobb létszám esetében több csoportra oszlunk. A minimum résztvevői  szám 10. A programra előzetes bejelentkezés szükséges: 0040 741 652 167 Szeretettel várjuk önöket! https://www.galffis.com/info/viziteaza-fabrica-de-ciocolata-galffis

Millenniumi templom néven vált ismertté Csíkszereda 2003-ra felépült új római katolikus temploma. A 18. századi barokk műemléktemplom közvetlen szomszédságában (a mai Kossuth utcában) épült fel az új katolikus templom, amelyet 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel. Csíkszereda első római katolikus temploma 1751-1758 között épült, a műemlékké nyilvánított barokk templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelték fel 1784-ben. A 19. század végére megyeszékhellyé vált Csíkszereda katolikus közössége számára már szűknek bizonyult a város egyetlen 18. században épült temploma. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot is összegyűjtötték 1914-re. De csak 2001-ben teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, mely egy nagyobb formátumú templom építése volt. A Millenniumi-templom megálmodója Darvas-Kozma József plébános, aki 2001 januárjában kérte fel a világhírű magyar építészt, Makovecz Imrét a templom megtervezésére. Az építész a tervezést bérmentve elvállalta, és tanítványára Bogos Ernő csíkszeredai építészre bízta a részletes terv kidolgozását. A régi, kicsinek bizonyult templom bővítése volt a cél , ezt azonban csak a régi mellett épülő új templom formájában lehetett megvalósítani. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre). A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. A templom alapkövét 2001. augusztus 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz Imre tervei alapján épült és az első, amelynek szentelésére sor került. 2003-ra készült el a templom, és október 18-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. Fotó: Darvas-Kozma József 

A disznóvágás rendszerint télen, a karácsony előtti, illetve a januári hideg napokban a parasztháztartások egyik legnépszerűbb tradíciója, amely manapság a városi emberek számára népszerű turisztikai és hagyományőrző élménnyé vált. A disznóvágás a háznál nevelt sertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, lecsi-pecsi, káposztalé leves fogásokból rendezett vacsorából áll. Azzal kezdődik a disznótor, hogy kora reggel áldomást isznak a disznóvágásban résztvevők, majd az üst alá begyújtanak, hogy felforralják a benne lévő vizet. A tényleges munka a sertés leszúrásával kezdődik, ahol a böllér a főszereplő, aki a disznóölő késsel leszúrja a disznót. A segédkezők a sivalkodó állat lefogásában működhetnek közre. Az állat vérét lábosban fogják föl, ami a későbbiekben a véres hurka alapanyaga lesz. Ezt követően a disznót teknőbe helyezik, ahol a szőrzetét forrázással távolítják el. A szörzetre rászort gyanta (A gyanta összefogja a szörzetet) és az erre a célra készült kaparó segítségével távolítják el a legtöbb szörzetet. Ha már kellőképpen megtisztult az állat, következik a hagyományos, szalmacsóvákkal történő perzselés. Ha már szép pirosra sült a disznó bőre, akkor jöhet a fürösztés, az állat külsejének tisztítása, mosása. Újabb áldomás megivása után a disznót bontóasztalra helyezik, majd a böllér szétbontja az állatot. A programról részletek a következő telefonszámokon kérhetőek: Ivó – Botházi András: +40741232744 Tusnádfürdő: +40749066008 Szentegyháza: +40744680753 Borszék: 0266337001 Csíkrákos: +40745180649 Gyergyócsomafalva: +40746337722

Az általunk szervezett csángóestre autentikus, hagyományőrző helyieket hívunk, akik a népviselet és szokások bemutatása mellett a helyi táncokra is megtanítják az érdeklődőket. Gyimesi Skanzen Panzió

A Tündérkert egy borvízforrásokat szabadtéri fürdőmedencékként egybeölelő létesítmény, ahol öltözők és pihenőhelyek is várják az ide látogatókat, elsősorban azokat, akik külső kezelésre vágynak. 2009-ben az Ars Topia alapítvány úgy határozott, hogy Borszéken megszervez egy hagyományos fürdőépítő kalákát.  Tíz napon keresztül magyarországi és erdélyi fiatalok, a helyi lakosokkal együtt, ezen fürdők megépítésén dolgoztak, melyek azóta nagy sikernek örvendenek a látogatók körében. Ezen projekt keretében több létesítmény készült el: ásványvizes medence, lábfürdők, öltözők, filagóriák, napozók.  Több világnyelven is szólnak a turistákhoz az itt található kézzel festett és hagyományos virágmotívumokkal díszített, fából készült táblácskák. A fürdőket látogató turisták száma évről évre nő, viszont a helybeli lakosok is használják ezeket az ásványvizeket különböző kezelésekre. A Tündérkertben több kilátó, illetve piknikező- és napozóhely is található.  Bármikor látogatható, nincs látogatási program és belépődíj sem. 📷 Rédai Botond

A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye a Karakó-völgyhíd, amelyet 1897. október 18-án adtak át. A völgyhidat a második világháborúban, 1944-ben teljesen elpusztították, 1944 decembere és 1945. február 15-e között a régi helyére egy kizárólag fából készült ideiglenes völgyhidat építettek, amihez 3600 köbméter anyagot használtak fel. Ez a vasúttörténet egyedi teljesítménye volt. A jelenlegi híd építése már több időbe telt, 1946. szeptember 14-én adták át. Ez a viadukt akkoriban az ország legnagyobb vasbeton hídja volt, teljes hossza 264 méter, magassága 100 méter, íve pedig 37 méter hosszú. Az ív szélessége fenn 6,5 méter, míg az alapoknál 10 méter, vastagsága az alapnál 4,8, míg fenn 2,5 méter. Fotó: Bartalis Zsombor