Csíkpálfalva Önkormányzata
Csíkpálfalva Önkormányzata

Csíkpálfalva Önkormányzata

Leírás

Csíkpálfalva a Közép-Csíki-medence keleti peremén terül el, Csíksomlyótól északra, az Aracs- és Nyír-patak völgyében. A mintegy 740 m tengerszint feletti magaságban fekvő település,  Csíkszeredától mindössze 5 kilométeres távolságra fekszik, 1989 végéig tulajdonképpen a peremközségeként tartották nyílván. Csíkpálfalva, községkőzpontként még két falut irányít: Csíkdelnét és Csíkcsomortánt.
A községben élénk háziipari tevékenység bontakozott ki. Itt szövik a híres csíki festékes gyapjúszőnyegeket. A feljegyzések szerint az itteni asszonyok szőtték fonták a somlyói barátok csuháit, szőnyegeit. A festékes, vagy más néven rakottas, aggatott, burjános székely szőnyeget török hatásra kezdték készíteni. Az itt lakók hagyományos öltözetéről annyit tudunk, hogy a férfiak és a nők egyaránt házilag készített alsó és felső ruhát viseltek. Ezeknek alapanyaga a kender, len valamint a gyapjú. Az alsóruhát kenderből, lenből szőtték, a férfiak inget, gatyát, a nők pendelyt, inget viseltek. A téli felsőruhát gyapjúból szőtték, fonták. A a férfiak fehér harisnyanadrágot, fekete lájbit, az asszonyok és leányok téli szőttesszoknyát. Női felső ruhadarabok még a vizitka, a bláz, kötény, kendő vagy csepesz. Téli ünnepnapokon hosszú báránybőr kabátot, főkötőt, piros-barna-feketecsíkos szoknyát viseltek. A férfiak szürke vagy fekete vitézkötéses kabátot és fehér harisnyát hordtak, a fejükön pedig kalapot vagy báránybőr sapkát. A férfiak harisnyáján a piros, szürkés és feketezsinórok rangot jelentettek. Szürkezsinóros harisnyát a nemesek, a huszárok viseltek, piros zsinórost a közkatonák, feketezsinórost pedig a jobbágyok viseltek.
A környéket számtalan turista keresi fel, leginkább Pünkösdkor a somlyói búcsú kapcsán. Csíksomlyón már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében, mely Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni".
Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére. 
A kiránduló számtalan programmal töltheti kellemesen az idejét. A helyi vendéglátók kérésre szekér és lovas túrákat, esztena látogatást, táncházat és vadlest is szerveznek. Sőt a kürtőskalács és a szőnyegszővés titkait is elleshetik itt az érdeklődők, akiknek természetesen kitűnő szálláslehetőséget is tudnak biztosítani. Csíkpálfalva, Csomortán és Delne dolgos lakói mindig a legnagyobb örömmel fogadják barátaikat, vendégeiket.

következő események

Hasonló helyek

Öt motorosklub, egy nagy fesztivál!
Strada Tamási Áron 15, Odorheiu Secuiesc 535600
A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ az Önkormányzathoz tartozó alintézmény, amely 2002-ben jött létre. Kulturális és egyéb jellegű rendezvények megszervezésével foglalkozunk. Célkitűzése a város és a medence közművelődési és kulturális életének megszervezése, koordinálása. Jelmondatunk: “Közösség és kultúra, a jövő záloga.”
Testvériség Sugárút 9 szám, Gyergòszentmiklòs, Romania, 535500
Az Arhaic zenekar a román folklór néhány „lovagjaiból” tevődik össze, akik zenéjükkel a romantikát, a nemzeti értékeket és az érzékenységet emelik ki a nézők előtt. Ihletforrásuk Adrian Paunescu, Lucian Blaga, Ion Margineanu, Lucian Avramescu, Gellu Dorian, Vasile Muste, Gheorghe Pârja, Mihai Traista, Valeriu Armeanu, Ştefan Doru Dăncuş és más hirességek műveiből ered.
Strada Libertății 1, Miercurea Ciuc 530003, Romania
6 eseményt
A Siculus Ifjúsági Ház két részből álló rendezvényterem. Az első szinten színpad és 300 ülőhelyes tér, az emeletén 70 fős konferenciaterem található. 
Kossuth Lajos utca 20. szám, Székelyudvarhely, Romania, 535600
A XIX. században Székely Athénként emlegetett település jelenleg Hargita megye második legjelentősebb megyei jogú városa, Udvarhely vidékének tájszervező központja, és az erdélyi magyarság egyik jelentős központja is. Lakossága 36.234 fő, melynek 96%-a magyar nemzetiségű. Az Erdélyi-medence délkeleti részén, a Nagy-Küküllő felső szakasza mentén fekszik. A Hargita vulkanikus hegység délnyugati fennsíkja végződése és a Küküllő menti dombvidék alacsonyabb dombsora, a Szarkakő, a Nagyoldal, a Csicser, a Budvár középmagas dombjai határolják. Régészeti ásatások igazolják, hogy a város területe és közvetlen környéke évezredek óta folyamatosan lakott. Csiszolt kőkori, bronz-, vas-, római-, Árpád-korabeli leleteket őriz a Budvár, illetve a város központja. A település neve először az 1333-as pápai jegyzékben tűnik fel. A következő században a mezővárosi fejlődés útját járja, és 1448-tól már Udvarhely név alatt szerepel. Kiváltságait a magyar királyoktól és az erdélyi fejedelmektől kapja, Izabella királyné 1558-ban a török szultánnak fizetendő adó alól felmentve pecsét- és címerhasználatra is feljogosítja a várost. A város címere páncélos kéz tőrrel, melybe szív, medvefő és korona van tűzve, felső terében négy csillag közt az 1558-as évszám. A pecsét körirata: Sigillum Oppidi Siculicalis Udvarhely.
Városháza tér, 5. szám, Székelyudvarhely, Romania, 535600
Hargita Business Center inkubációs programja az udvarhelyszéki startup vállalkozásokat segíti mentorálással, tanácsadással, egy innovációs ökoszisztéma létrehozásával és flexibilis irodahelyiséggel a sikerességük érdekében.
II. Rákóczi Ferenc utca, 84. szám, Székelyudvarhely, Romania, 535600
Sândominic 537275, Romania