Helyek

2011-ben Hargita megyében, a Székelyudvarhely és Parajd közt található Gordon-tetőn építették fel Kelet-Európa legmagasabb egész alakos Krisztus-szobrát. A Jézus Szívéről elnevezett mintegy 22 méter magas szobor vasból és rozsdamentes acélból készült; felépítésének 200.000 eurós költségét a Farkaslaka község önkormányzata által összegyűjtött adományok fedezték. A szobor belsejében fémből készített spirális lépcsőszerkezet vezet fel a szobor fejéhez, ahonnan lélegzetelállító kilátás jutalmazza a vállalkozó szelleműeket. Fotó: Mihálydeák Antal, Fülöp Attila

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet napjainkban Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra 2019. június 1-én, Mária-tisztelete jeléül. A Kárpát-medencében jelenleg ez az egyetlen pápai aranyrózsa. Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák az aranyrózsát. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért. A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát. Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, szára 24 karátos arany bevonatú. Körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm. Az aranyrózsát a csíksomlyói kegytemplomban Szűz Mária szobra mellett helyezték el, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.

Információs pont kiállítóteremmel a tusnádfürdői ember-medve együttélésről a turisták és a helyiek számára. Az információs pont a “WachBear & AdvoCity – medvék és emberek a közös jövőért” című pályázat keretében készült. A helyfoglalásért (maximum 15 fő), további részletekért és programon kívüli látogatásért, kérem hívjon a következő telefonszámon: +40 743 775 213.

Nagygalambfalvától 3 kilométerre, a Vágás-patak völgye felett emelkedő Várfele domboldalon az ókorban és az Árpád-korban is vár állt. A 13-14. században Galambfalva birtokosainak, illetve a falu népének mentsvárként, menedékhelyként szolgálhatott. A Vágás-patak partján a helybeliek közösségi összefogással 2023-ban megépítették az egykori erődítmény elképzelt mását. A Várféle névre keresztelt épület, amely a Bánatos királylány kútja mellett található, kilátóként is szolgál. Az építmény stílusosan foglalja magába a régi székelyföldi templomvárak, várkastélyok, középkori erődítmények formai jegyeit. A közelében kis halastavat alakítottak ki. A Várféle bármikor ingyenesen látogatható.  A legenda szerint a Várfele domboldalon található várat, amelynek nyomait ma már csupán maradványok és leletek őrzik, Csaba királyfi építette, majd egyik lányára hagyta. Csaba árván maradt unokájának könnyeiből fakadt az a forrás, amelyet ma Bánatos királylány kútjának neveznek. Egy másik legenda arról is mesél, hogy a vár közelében volt egy tó, amelynek fenekén mesés kincseket őriz egy hatalmas fehér kígyó. Fotók: Mihálydeák Antal

A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye a Karakó-völgyhíd, amelyet 1897. október 18-án adtak át. A völgyhidat a második világháborúban, 1944-ben teljesen elpusztították, 1944 decembere és 1945. február 15-e között a régi helyére egy kizárólag fából készült ideiglenes völgyhidat építettek, amihez 3600 köbméter anyagot használtak fel. Ez a vasúttörténet egyedi teljesítménye volt. A jelenlegi híd építése már több időbe telt, 1946. szeptember 14-én adták át. Ez a viadukt akkoriban az ország legnagyobb vasbeton hídja volt, teljes hossza 264 méter, magassága 100 méter, íve pedig 37 méter hosszú. Az ív szélessége fenn 6,5 méter, míg az alapoknál 10 méter, vastagsága az alapnál 4,8, míg fenn 2,5 méter. Fotó: Bartalis Zsombor

Szeretettel várjuk Csíkszentsimonba, a Csíki Sör Manufaktúra telephelyére minden héten hétfőtől szombatig. A látogatás nem csak a szemet kápráztatja el – bepillantást engedve a sörgyártás titkaiba –, hanem sörkóstolásban is részük lehet.  Ahhoz, hogy a sör jól essen, meg kell vetni neki az ágyat. Ezért étkezési lehetőség is van. Hagyományos sörhöz hagyományos székely ételek. Ajánlat: Ajánlat 1: 125 g CSÍKI chips Ár: 55 RON/fő Ajánlat 2: 110 RON/fő Ajánlat 3: 120 RON/fő Gyerekeknek: • Gyárlátogatás és technológia bemutatás • Csirkefalatok hasábburgonyával és szósszal • Ár: 50 RON/fő Csíki csipszgyár belépő: 30 RON/fő A látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött: +40755 030 895, latogatokozpont@csikisor.hu FONTOS! A bejelentkezés telefonos vagy e-mailes visszaigazolás után minősül konkrét foglalásnak.   Azt szeretnénk, hogy a látogatásuk ne múló emlék maradjon, ezért lehetőségük van az ajándékboltunkban megvásárolni a Csíki Sörrel és Csíki Csipsszel kapcsolatos emléktárgyakat.  Neked ajánljuk: • Látogatás a Csíki Csipszgyárban