Helyek

Járd körbe Erdélyt egyetlen nap alatt! A Mini Erdély Park Románia egyetlen multikulturális, tematikus makettparkja, amelyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A park Szejkefürdőn, Székelyudvarhely határában található. A mintegy 8000 négyzetméteres területen látogatóink figyelmébe ajánljuk: • szabadtéri kiállításunkat, amely Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erődtemplomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja be • ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része; • az országban egyedülálló Mini Székely gőzösön történő körsétát; • a bivalyosszekeres sétakocsikázási lehetőséget; • a Borvízmúzeumot; • Székelykapu-kiállítást; • az Orbán Balázs Látogatóközpontot; • játszóterünket. Jegyek:  • Felnőtt jegy: 40 lej • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 25 lej • Nyugdíjas jegy: 25 lej • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 35 lej • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 20 lej • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 20 lej *A Mini-Erdély Park jegyára tartalmazza a belépőt az Orbán Balázs Látogatóközpontba is. Mini Székely Gőzös:  • Felnőtt jegy: 10 lej • Gyermek jegy: 5 lej  A Mini Erdély Park megálmodója a Székelyföldi Legendárium csapata. A park célja, hogy maketteken bemutassa a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét, fénykorukban jelenítve meg a régió minden nemzetének legfontosabb épületeit. A bemutatott épületek közül több is az UNESCO Világörökség része. A maketteket a székelykeresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készítette, Gyöngyössy János történeti grafikus szakmai irányításával. A Mini Erdély Park egyedi Romániában, más európai parkok ihlették, mint a belgiumi Mini- Europe park Brüsszelben, vagy az osztrák Minimundus Klagenfurtban. A Mini Erdély Park létrehozása során innovatív megoldások által próbáljuk népszerűsíteni nemzeti kulturális örökségünket. A látogatóknak lehetőséget adunk, hogy kis méretben megnézzenek több fontos történelmi emlékművet, és ezáltal erősítsék nemzeti identitásukat, gazdagítsák tudásukat az épített kulturális örökség megismerésével.  Térségünk talán leghíresebb tömegközlekedési eszköze a Székely gőzös, amit a régió vasúthálózatának kiépítéséért harcoló Ugron Gábor és Orbán Balázs valósított meg. Az épületmakettek között több, mint 300 méteres sínpályán körutazást tehet a Mini Székelygőzös kertivasúton.

A kanyar külső részén a Tolvajos patak az útjába kerülő sziklákat porlasztja. Ennek következtében a lágyabb vulkáni kőzetek bizonyos idő elteltével már nem bírják saját súlyukat és a patakba hullnak. Ezen a helyen a patak tovább folytatta folyását a medrébe hullott szikla alatt, miáltal egy jellegzetes, házikó-szerű alakzatot hozott létre, egy „kalyibát, kalibát” képezve. A hagyomány szerint a hely így kapta a Kalyibás-kő megnevezést.    A Kalibáskő Kirulyfürdő felé haladvaa 13 A számú országúton közelíthető me .

Székelyföld legismertebb hegyi turisztikai célpontjain kívül, mint amilyen a Hargita-hegység, a Békás-szoros, a Gyilkos-tó vagy a Szent Anna-tó, a vidék még rengeteg csodálni való turisztikai látványosságot rejt. Ezek közé tartozik a Nagy-Hagymás tömbje is, amelyet a gyalogtúrák kedvelői a leghíresebb turisztikai célpontja, az Egyes-kő okán ismernek. Ugyancsak gyakran látogatott célpontok a Nagy-Hagymás és a Fekete-Hagymás hegyi ösvényei, vagy az Öcsém-tető, valamint az Ördögmalom kőgörgetege felé vezető útvonalak. Az Egyes-kő lábánál található turistafogadó és menedékház sok ösvény találkozópontja, melyek felől gyönyörű kilátás nyílik a Csíki-medence irányába, vagy az olyan távolabbi látványosságok felé, mint a Csukás, a Bucsecs vagy a Királykő égbenyúló bércei.  A jelzett turistaösvények semmilyen veszélyt nem tartogatnak a turisták számára, ezeken a hegyi ösvényeken jártas hétköznapi turisták is biztonságosan járhatnak-kelhetnek. Ugyanez azonban nem mondható el az Egyes-kő csúcsának megmászásáról.  Habár az útvonalat 2008 nyarán acélkábelekkel látták el, ennek a szakasznak a megmászása ügyességet, jártasságot, gyakorlatot, megfelelő fizikai erőnlétet és nagy figyelmet igényel az amatőr alpinisták részéről. Az 1608 méter magas csúcsra sikeresen felkapaszkodók számára a jutalom egy valóban lélegzetelállító kilátás. Fotó: Dezső László • Egyes-kő túra 1 • Egyes-kő túra 2

A Tündérkert egy borvízforrásokat szabadtéri fürdőmedencékként egybeölelő létesítmény, ahol öltözők és pihenőhelyek is várják az ide látogatókat, elsősorban azokat, akik külső kezelésre vágynak. 2009-ben az Ars Topia alapítvány úgy határozott, hogy Borszéken megszervez egy hagyományos fürdőépítő kalákát.  Tíz napon keresztül magyarországi és erdélyi fiatalok, a helyi lakosokkal együtt, ezen fürdők megépítésén dolgoztak, melyek azóta nagy sikernek örvendenek a látogatók körében. Ezen projekt keretében több létesítmény készült el: ásványvizes medence, lábfürdők, öltözők, filagóriák, napozók.  Több világnyelven is szólnak a turistákhoz az itt található kézzel festett és hagyományos virágmotívumokkal díszített, fából készült táblácskák. A fürdőket látogató turisták száma évről évre nő, viszont a helybeli lakosok is használják ezeket az ásványvizeket különböző kezelésekre. A Tündérkertben több kilátó, illetve piknikező- és napozóhely is található.  Bármikor látogatható, nincs látogatási program és belépődíj sem. 📷 Rédai Botond

Az épület alapkövét 1895-ben helyezték el, míg az egykori Alsó tér legimpozánsabb épületét, a jelenlegi Polgármesteri Hivatalt 1897-ben adták át. Az egykori Udvarhely Vármegyei Hivatal épülete eklektikus stílusban épült Sztehló Ottó tervei szerint. Építője Ferenczi Endre mérnök volt, azonban a város akkori főépítésze, Haberstumph Károly is meghatározó szerepet játszott az épület létrejöttében. Az épületbelső különösen értékes terme a Tanácsterem, mely egy zárt udvar végében található, falait és mennyezetét pedig értékes falfestmények borítják. Ez 2000-től a Szent István nevet viseli, és a város legreprezentatívabb termeként szimpóziumok, konferenciák, kiemelkedő koncertek és ünnepi események színhelye. Szöveg és kép: http://www.odorhei-turism.ro/

2011-ben Hargita megyében, a Székelyudvarhely és Parajd közt található Gordon-tetőn építették fel Kelet-Európa legmagasabb egész alakos Krisztus-szobrát. A Jézus Szívéről elnevezett mintegy 22 méter magas szobor vasból és rozsdamentes acélból készült; felépítésének 200.000 eurós költségét a Farkaslaka község önkormányzata által összegyűjtött adományok fedezték. A szobor belsejében fémből készített spirális lépcsőszerkezet vezet fel a szobor fejéhez, ahonnan lélegzetelállító kilátás jutalmazza a vállalkozó szelleműeket. Fotó: Mihálydeák Antal, Fülöp Attila

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro) a pápák különleges adománya, amelyet napjainkban Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra 2019. június 1-én, Mária-tisztelete jeléül. A Kárpát-medencében jelenleg ez az egyetlen pápai aranyrózsa. Eredetileg az Egyházat szolgálva nagy érdemeket szerzett személyeknek adományozták a pápák az aranyrózsát. A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta a rózsát. Később királyok kapták a kitüntetést, majd testületek is, illetve a 13–14. században már templomoknak is adták. Az első nő, aki átvehette, I. Johanna nápolyi királynő volt 1368-ban; a 17. századtól pedig túlnyomórészt királyi családok nőtagjainak adományozta a kitüntetést a pápa, erényeikért és egyházszolgálatukért. A 20. század közepe óta a Mennyek Királynőjét, Szűz Máriát tiszteli meg vele a pápa a legfontosabb Mária-kegyhelyeken. Szent VI. Pál pápa 1963-ban a betlehemi Születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban pedig a guadalupei kegyhelynek adományozott aranyrózsa kitüntetést. II. János Pál többek között a częstochowai, a loretói és a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki aranyrózsával. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste őket (köztük volt Aparecida és Mariazell, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria-kegyhely, a pompeji Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting). Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei és a częstochowai Mária-kegyhelyeknek is adományozott aranyrózsát. Az aranyrózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a régi szertartáskönyvek szerint Krisztus-szimbólum, ily módon adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba. A Ferenc pápa által a csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, szára 24 karátos arany bevonatú. Körülbelül 84 cm magas, súlya 1200 gramm. Az aranyrózsát a csíksomlyói kegytemplomban Szűz Mária szobra mellett helyezték el, amely 2,27 méteres magasságával a világ legnagyobb fogadalmi szobra.

Információs pont kiállítóteremmel a tusnádfürdői ember-medve együttélésről a turisták és a helyiek számára. Az információs pont a “WachBear & AdvoCity – medvék és emberek a közös jövőért” című pályázat keretében készült. A helyfoglalásért (maximum 15 fő), további részletekért és programon kívüli látogatásért, kérem hívjon a következő telefonszámon: +40 743 775 213.

Nagygalambfalvától 3 kilométerre, a Vágás-patak völgye felett emelkedő Várfele domboldalon az ókorban és az Árpád-korban is vár állt. A 13-14. században Galambfalva birtokosainak, illetve a falu népének mentsvárként, menedékhelyként szolgálhatott. A Vágás-patak partján a helybeliek közösségi összefogással 2023-ban megépítették az egykori erődítmény elképzelt mását. A Várféle névre keresztelt épület, amely a Bánatos királylány kútja mellett található, kilátóként is szolgál. Az építmény stílusosan foglalja magába a régi székelyföldi templomvárak, várkastélyok, középkori erődítmények formai jegyeit. A közelében kis halastavat alakítottak ki. A Várféle bármikor ingyenesen látogatható.  A legenda szerint a Várfele domboldalon található várat, amelynek nyomait ma már csupán maradványok és leletek őrzik, Csaba királyfi építette, majd egyik lányára hagyta. Csaba árván maradt unokájának könnyeiből fakadt az a forrás, amelyet ma Bánatos királylány kútjának neveznek. Egy másik legenda arról is mesél, hogy a vár közelében volt egy tó, amelynek fenekén mesés kincseket őriz egy hatalmas fehér kígyó. Fotók: Mihálydeák Antal

A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal legszebb építménye a Karakó-völgyhíd, amelyet 1897. október 18-án adtak át. A völgyhidat a második világháborúban, 1944-ben teljesen elpusztították, 1944 decembere és 1945. február 15-e között a régi helyére egy kizárólag fából készült ideiglenes völgyhidat építettek, amihez 3600 köbméter anyagot használtak fel. Ez a vasúttörténet egyedi teljesítménye volt. A jelenlegi híd építése már több időbe telt, 1946. szeptember 14-én adták át. Ez a viadukt akkoriban az ország legnagyobb vasbeton hídja volt, teljes hossza 264 méter, magassága 100 méter, íve pedig 37 méter hosszú. Az ív szélessége fenn 6,5 méter, míg az alapoknál 10 méter, vastagsága az alapnál 4,8, míg fenn 2,5 méter. Fotó: Bartalis Zsombor

Szeretettel várjuk Csíkszentsimonba, a Csíki Sör Manufaktúra telephelyére minden héten hétfőtől szombatig. A látogatás nem csak a szemet kápráztatja el – bepillantást engedve a sörgyártás titkaiba –, hanem sörkóstolásban is részük lehet.  Ahhoz, hogy a sör jól essen, meg kell vetni neki az ágyat. Ezért étkezési lehetőség is van. Hagyományos sörhöz hagyományos székely ételek. Ajánlat: Ajánlat 1: 125 g CSÍKI chips Ár: 55 RON/fő Ajánlat 2: 110 RON/fő Ajánlat 3: 120 RON/fő Gyerekeknek: • Gyárlátogatás és technológia bemutatás • Csirkefalatok hasábburgonyával és szósszal • Ár: 50 RON/fő Csíki csipszgyár belépő: 30 RON/fő A látogatás előzetes bejelentkezéshez kötött: +40755 030 895, latogatokozpont@csikisor.hu FONTOS! A bejelentkezés telefonos vagy e-mailes visszaigazolás után minősül konkrét foglalásnak.   Azt szeretnénk, hogy a látogatásuk ne múló emlék maradjon, ezért lehetőségük van az ajándékboltunkban megvásárolni a Csíki Sörrel és Csíki Csipsszel kapcsolatos emléktárgyakat.  Neked ajánljuk: • Látogatás a Csíki Csipszgyárban