Helyek

A kilencvenes évek elején jelentősen megnövekedett a pünkösdi zarándokok létszáma Csíksomlyón. A kegytemplom és a körülötte lévő térség már nem tudta befogadni a több százezer fős tömeget. Ősi szokás szerint a pünkösdi búcsúhoz hozzátartozott a körmenet a Kissomlyó hegyére, ezért is került az új oltáremelvény a Nagy- és a Kissomlyó közötti területre. Az ún. Hármashalom-oltárt 1996-ban tervezte Makovecz Imre, az akkori ferences házfőnök, Bartók Albert atya megbízására. Makovecz elmondása szerint az atya tisztán, pontosan leírta, hogy mit szeretne: hármashalom, kettős kereszttel, ebből készüljön egy oltár. Segítségére volt most és a későbbi módosításokban Bogos Ernő csíkszeredai műépítész, aki a tervezési és építési munkálatok levezetésében jelentős szerepet vállalt. A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

Kirulyfürdő a Székelyudvarhelyt Csíkszeredával összekötő úton található, Szentegyháza közelében. Tiszta levegője, csendessége és szelíd klímája miatt a leglátogatottabb fürdőhelységnek számított Hargita megyében, de Erdély szintjén is. Bár már 1600-ban is ismert volt, kiépülése csak az 1770-es években kezdődött. Kirulyfürdőre beérve a H503-as fúrás köszönti az ide érkezőt, mely időszakosan szénsavas ásványvízsugarat lő ki. Napjainkban kör alakú híddal van körbe építve, és amennyiben a látogatónak szerencséje van, a vízkitörés látványa igen emlékezetes marad. A fürdőhely közelében három, igen magas ásványi anyag (2-4 g/l) és szénsav tartalmú ásványvízforrás található. A víz finom íze elsősorban a magas széndioxid tartalomnak köszönhető (CO2 = 1,6 g/l). Ezek fogyasztását egykor emésztési panaszokra, savhiány kezelésére, illetve vízhajtóként írták fel, míg a borvízfürdőt érrendszeri panaszok esetére ajánlották. Szöveg, kép és videó: http://amfostacolo.ro

A Szépvízi-víztározó a Szépvíz-patakon, az Olt egyik mellékfolyóján épült. A gát töltését földdel és kaviccsal oldották meg, így ez egy földgát, agyagmaggal. Magassága 38 méter, a gát teljes hossza pedig 506 méter. Teljes térfogata 10,6 millió köbméter, amiből 7,6 millió a normális tározási szinthez szükséges - ez Csíkszereda vízellátásának 50 százalékát biztosítja. A víztározó környéke ismert horgászhely. A mesterséges vízgyűjtőben számos halfaj megtalálható, így a sügér, kárász, fejes domolykó, ponty, tavi pisztráng, dévérkeszeg, süllő és harcsa is. A Szépvízi-víztározó környékén számos panzió és hétvégi ház épült, így fejlett turisztikai zónává nőtte ki magát. A víztározóhoz érkező turisták egy gyönyörű és csendes vidéken kapcsolódhatnak ki, kihasználva a turistaösvények hálózatában rejlő lehetőségeket.

A zeteváraljai víztározó a Nagyküküllő felső folyásának egyetlen mesterséges tava. A gát és a tó építésének kezdete 1976-ban kezdődött és csak 1992-ben fejeződött be. Építésének célja az árvízvédelem és a folyó szintjének szabályozása volt, ugyanis árvíz esetén ez védi a völgyben található falvakat, míg szárazság esetén biztosítja a szükséges vízhozamot. Kezdetben a patak halállománya a folyó halaiból állt, ebből jelenleg a fejes domolykó képezi a legjelentősebb állományt, ezt pedig arányaiban a pisztrángpopuláció követi. Ezt követően a tó halfajainak számát kisebb testű halak betelepítésével igyekeztek növelni, ilyenek a fürge cselle, sujtásos küsz, szélhajtó küsz, fenékjáró küllő, petényi márna, majd megjelent a kárász, ponty, süllő, csuka, paduc, dévérkeszeg, sőt a sügér is. Horgászni a partról és csónakról is lehet. Leginkább azonban a pergető és legyező horgászok veszik igénybe a csónakos horgászat nyújtotta lehetőségeket. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal 

1883-ban báró Apor Károly főbirtokossági elnök jóvoltából a Szurdok-tető oldalában egy kiugró szikla ormán megépült az Apor-bástya (761 m), amely soha nem szolgált stratégiai célokat, mindig kilátó- és pihenőhely volt. A bástyából kitűnő kilátás nyílik a Tusnádi-szorosban elterülő Tusnádfürdőre, az Olt folyóra és a szemben lévő hegyormon emelkedő Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátumra. Az Apor-bástya többszöri felújításon esett át az idők során, de minden esetben sikerült rendeltetésének és stítusjegyeinek eleget téve megőrízni állapotát, sőt most már sötétségben is megtekinthető a városból. A 2017-es évben történő felújítás során a bástya földszinti helységében egy kiállítóhelységet sikerült kialakítani, ahol a bástya és a város múltjáról vannak fényképek kiállítva. Fotó: Tusnádfürdő és környéke ökoturisztikai desztináció

Csíkszenttamás egyik jellegzetes építészeti emléke a csonkatorony, amely a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 méter magasságban áll. A 11 méter magas toronynak a nyugati fala maradt meg épen, a déli falnak csak egyrésze látható. Legfelül a két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettő csak részleteiben maradt meg. Abban az időben, a középkorban, Szenttamás nagyobb volt, mint Szentdomokos, bizonyára ezért épült közelebb Szenttamáshoz. A Csonkatorony mellett található a falu régi temetõje, ahol nagyon régi sírkeresztek utalnak a múltra. Sok sírkereszten a Sándor család neve olvasható. Ez azért érdekes, mert a Szentdomokosról származó Sándor családnak külön temetkezési helye volt a Szent Anna-kápolna kriptája. Az új keresztek arra utalnak, hogy a régi temetõt jelenleg is használják temetkezésre. A torony falai egyméter vastagságúak, szálas terméskőből készültek. A toronyromon jól látható a középkori falazat építési módja, amelynek külső és belső részét gondosan összeillesztett természetes kövekből, vastag mészhabarccsal bevonva készítették. Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4,75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették. Krónikák szerint a tatárok két ízben pusztították el a templomot: 1661-ben és 1694-ben. Az első templomrombolást a falu népe jóvátette, újra felépítette templomát; viszont a másodi­kat nem, mivel akkor a falu lakóinak zöme betelepedett a moStani falu Középtizesben. Írta: Pomjanek Béla - A Csonkatorony és környéke, In.: Erdélyi Gyopár, 2007. 6. szám Fotó: Munzlinger Attila

Európában ritkának számítanak a panorámakabinok. Romániában két ilyen található, mindkettő a Békás-szorosban. Ezeket a hegyi menedékházakat 2021-ben létesítette a Gyilkostó Adventure Egyesület és Hargita Megye Tanácsának Hegyi és Barlangimentő Közszolgálata. Az egyik a Mária-kőn, a másik a Gyilkos-havason kapott helyet. A menedékházak nem csupán látogathatóak, az érdeklődők éjszakázhatnak is bennük (50 RON/fő/éjszaka). Ehhez csupán előzetesen egyeztetniük kell a Salvamont-al (+4074 4701 815), vagy foglalhatnak online az In Time applikáció segítségével. Fotók: Péter Kázmér & Radio Cluj

Aki ezen, a Székely Kálváriának is nevezett keresztúton szeretne végigmenni úgy, hogy annak mind a tizennégy, kétméteres szikladarabokból faragott stációjánál megállna, annak Krisztus szenvedései mellett egyúttal a székely nép történelmének sarokpontjait is bemutató lelki-szellemi utazáson való részvétel lehetősége adatik meg. A stációkat az erdőn keresztül az Ugron-kápolnáig vezető út mentén állították fel. A Nagymál csúcsán található fák közül kibukkanó kápolna az Ugron család, a székely történelem egyik meghatározó családjának kriptája.

ZÁRVA 2026. MÁJUS 31-IG A székelyudvarhelyi időszakosan működtetett lepkeház tapasztalatait felhasználva 2012 tavaszán megnyitottuk a Hargita megyei Parajdon Románia első állandó lepkeházát. A speciálisan erre a célra épített kétosztatú épületben egy ajándékbolttal egybekötött fogadó rész és egy trópusi mikroklímával, trópusi növényekkel, kis tóval valamint körsétánnyal ellátott úgynevezett röptér kapott helyet. Lepkéink dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról bábok formájában érkeznek hozzánk.  Érkezésük után egy külön erre a célra készített keltetőbe kerülnek, ahol fajtól függően néhány napon belül – immáron a hernyóból átalakulva – csodálatos lepkeként látják meg a napvilágot. A minden év meleg hónapjaiban látogatható lepkeházban általában 8-9 úgynevezett alapfajt és 6-7 változó faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Lévén, a lepkék élettartama csupán néhány hét, az utánpótláskor figyelünk arra, hogy folyamatosan olyan új fajokat mutassunk be, amelyek megtekintése ürügyül szolgálhatnak a visszatérésre.  Állandó vendégeink közül kiemelnénk a lepkeház virtuózát, az égszínkék azúrlepkét (Morpho peleides), a kecses zebralepkéket (Heliconiinae), a folyamatosan lustálkodó denevérlepkéket (Calligo memnon), valamint a lepedőszerűen repülő nimfalepkéket (Idea leuconoe). Lepkeházunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartalmas, élményteli kikapcsolódást kínál. Májustól szeptemberig látogatható. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 10 RON - gyerekeknek, diákoknak, egyetemistáknak • 12 RON - felnőtteknek , nyugdíjasoknak • 3 év alatt ingyenes

A Parajd központjában, a rendőrség és az ANL tömbházak közelében található házikó 8×5 méteres alapterületű. A főajtón egyből a manzárdba lépünk be, ahol a gyerekszoba van, innen lépcső vezet a földszintre. Az emelet-földszinten van egy nappalival egybenyitott konyha és egy fürdőszoba. BELÉPŐJEGY ÁRAK • 3 év alatt ingyenes • 10 RON - gyerekeknek 12 éves korig • 20 RON - felnőtteknek

Székelyvarság erdejében, a Nagykút-patakon található a Csorgókő-vízesés. A hét forrásból gyarapodó patak vize 7 méter magasból hull alá, ennek gyümölcse egy gyönyörű kétlépcsős vízesés. Innen aztán a Nagykút-patak vize a Nagy-Küküllő felé veszi útját, amelynek egyébként baloldali mellékfolyója. Amint ide felértünk, megkereshetjük a patak forrásait, de egy gyönyörű kilátóponthoz is elérhetünk. A völgy felé induló 7 forrásig innen 500 méternyi út vezet. A kilátóig pedig a Tálasbércéig kell emelkednünk. A kilátópont fából készült, egy magaslatra épült, ahonnan Varság hatalmas felülete belátható, de jó idő esetén a Déli-Kárpátok bércei is felfedezhetők. A vízfüggöny teljes kiterjedése 200 méter. Télen a befagyó vízesés jege két színben pompázik, a belefagyott ásványok miatt, ám a vízesés felé vezető út ilyenkor nagyon nehézkes. Ennek ellenére sok turista dacol az elemekkel télen is, hogy a fantasztikus megfagyott alakzatokban gyönyörködhessen.

A Naskalat oldalából fakadó Jávárdi-patak folyását nagyobb sziklák teszik változatossá. A patak egyik leglátványosabb szakasza a vízesés. A Jávárdi-patakai Zúgó, vagy ahogy a helyiek hívják, "Zógó", 8 méter magasról zúdul le a kőtömbök között, több ágra szakadva. Fotók: Prezsmer Fülöp

A Kőzúgó-vízesés Székelyföld egyik rejtett, ám varázslatos erejű helyén található kis természeti csoda, amely nem méretével (ugyanis alig magasabb 3,5 méternél), hanem természetes vadságával bűvöli el a látogatót. A vízeséssel kapcsolatos gondolatait a legnagyobb székely, Orbán Balázs néprajzkutató, író és utazó, költőien úgy fogalmazta meg, hogy a természet a vízesés körüli sziklákat olyanra faragta, hogy ember kényelmesen gyönyörködhessen a követ feldaraboló folyóvíz egyedi látványában. A kőzúgót a kőzúzónak, a malom őrlő kövének egy változataként is lehet tekinteni, mivel a környéken sok kásaőrlő malom volt. A vízesés elhelyezkedése könnyen betájolható, ugyanis sok jelzett turistaösvény szeli át Gyergyócsomafalva környékét. Kép, szöveg és videó: http://www.csomafalva.ro/csomafalvi-latvanyossagok/ http://kollozsolt.blogspot.com/2011/08/kozugo.html https://www.youtube.com/watch?v=mcRRmq1twWk

A maroshévízi termálvizes vízesést természeti emléknek, országos fontosságú rezervátumnak, illetve biológiai és tájrajzi rezervátumnak nyilvánították. A rezervátum teljes felszíne 0,5 hektár. A vízesésben aláhulló víz hőmérséklete elérheti a 27 Celsius-fokot, és rendkívül gazdag kalciumban. A vízesés legnagyobb vonzereje azonban a változó színek kavalkádjában rejlik, mely azonnal magával ragadja a tekintetet. A víz által tükrözött különleges színek palettája a fehértől a sötétbarnáig terjed, aminek magyarázata az alsó rétegekben jelenlévő travertin, mely folyamatosan rakódik le. A vízesést a Fenyő üdülőtelepen található források táplálják. A vízesés egyik alapvető tulajdonsága, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán, kivételes hidegben szokott befagyni, megőrizve melegét a tél közepén is. Ennek ellenére, 2014-ben, amikor a környéken -29 fokos fagyot jeleztek, a vízesés befagyott, majd ezután, a hirtelen hőmérséklet emelkedés következtében a szikla egy darabja levált és a mélybe zuhant.

Kastélytörténet: Az Ugron-kastély Székelykeresztúr csendes zsákfalujában, Fiatfalva nyugati részében található, a Nagy-Küküllő bal partján.  A kastély építése több szakaszban történt. Az 1500-as években egy udvarház állt itt, amelyet az 1600-as évek elején átalakítottak és kiegészítettek. A kastély végleges arculatát az 1820-as években kapta. Az épület L alakját annak fő szárnya és a kapu épülete határozza meg.   Az épület legértékesebb része kétségtelenül annak fő szárnya, mely a 17. században épült, különösen a bástya boltíves kápolnája, az eredetileg védelmi célokat szolgáló boltíves pince, valamint az 1800-as évek elejének barokk stílusában épült tetőszerkezet. A kapu épületének legértékesebb része valószínűleg a kastély boltíves kapuját tartalmazó, a 17. században készült épületrész.  Az épület a román műemlékjegyzékbe A kategóriájú építményként került be. A műemlék részét képezi az épület melletti romos csűrépület is. Az épületet jogos örökösei visszaigényelték és visszakapták, majd 2005-ben családon belül értékesítették.  A jelenlegi tulajdonosok, Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja, férjével, Maróty Miklóssal döntöttek a kastély megvásárlása és megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újra cserepeztetésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.  Ennek a 2021–2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély a nagyközönség számára szálláshelyként és rendezvényközpontként elérhetővé.  Kastélytörténet: ugroncastle.ro   Kastélylátogatás: Egyéni és csoportos kastélylágotásra is van lehetőség: ugroncastle.ro.   Teljes kastély bérlése: Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére. Báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák, kastély park, történelmi pince, saját kápolna. Egyaránt ajánljuk baráti,- családi összejövetelekre, céges csapatépítők vagy esküvők, lakodalmak helyszínéül. A felújított Ugron kastély ideális helyszínéül szolgál különféle közép- és felsővezetői tréningeknek, workshopoknak, vacsoráknak vagy más több napos céges rendezvényeknek. A teljes kastély bérlése esetén kizárólagosságot biztosítunk, az adott időszakban nem fogadunk más vendéget. Szabadon használhatóak a báltermek, a szállodai szobák, a kastély park, a dézsafürdő, a történelmi pince, és a saját kápolna is.  Részletek:ugroncastle.ro

A Márton Áron Látogató- és Zarándokközpont Csíkszentdomokoson, Hargita megyében található. A központ elsődleges célja, hogy az ide látogató zarándokokat és turistákat kiszolgálja, információkkal lássa el, civilizált pihenőhelyet biztosítson számukra. Ugyanakkor ideális helyszín a Márton Áron Múzeum programjainak, időszakos kiállításainak. Nem utolsó sorban, az épület a helyi közösség, délutáni iskolán kívüli tevékenységek, szabadidős programok számára is praktikus, kényelmes, méltó otthon lesz.

Kedves Látogató! Élményekkel teli időutazásra hívjuk Önt, melynek során bepillantást nyerhet a székelység ezer éves történelmébe. Kiállításunkat, amely a székely hadszervezetek és a határőrizet történetét mutatja be a Keleti-Kárpátokban, az Árpád-kortól a második világháború végéig, egy impozáns épületben, három szinten rendeztük be. A 2021 augusztusában megnyitott Székely Határőr Emlékközpont hiánypótló és egyedi turisztikai célpont Székelyföld térképén. Várjuk Önöket a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba! Jegyárak/Belépők • Felnőtt: 35 lej • Diákoknak/egyetemi hallgatóknak: 20 lej (kötelező a diák- vagy hallgatói igazolvány felmutatása) Tiszteletjegyet biztosítunk a múzeumi dolgozók, az újságírók, a csoportot kísérő pedagógusok és az idegenvezetők részére. A kiállítást nem ajánljuk 10 év alatti gyerekeknek. A kiállítás megtekintésének időtartama: 90-120’ A kiállításon az idegenvezetést három nyelvű (magyar, román és angol) audioguide biztosítja. A helyszínen fényképezés, hangfelvétel és videófelvétel készítése szigorúan tilos! Nyitvatartás: Szerda 10-18* Csütörtök 10-18* Péntek 10-18* Szombat 10-18* *utolsó belépés: 17:00

A Bagolyvár egy magas sziklacsúcsokból és meredek falakból álló sziklaalakzat. Az Ó-forrástól balra indulva, egy gondozott ösvényen eljutunk a Pierre Curie-forráshoz. Egy kis séta után, utunkat folytatva a jelzéssel ellátott turistaösvényen egy festői tájelemhez, a Bagolyvárhoz érkezünk, ahol a látogató jutalma a feltáruló panoráma látványa. Nem messze innen egy második világháborús erődítményt találunk, ahol most is láthatók a becsapódott golyók nyomai, a géppuska-fészkek és a kazamaták. A mesék és a történelem világa találkozik itt, ahonnan a Beszterce-völgyére is ráláthatunk és ahová a sasok is építik fészkeiket.

A Békás-szoros Románia észak-keleti részében található a Nagyhagymás hegységben. Ez az ország egyik legszebb látogatható hegyszorosa. A Békás-patak által kivájt sziklaszorost a DN12C jelzésű országút szeli át, mely két történelmileg fontos nagyrégió, Erdély és Moldova között teremt országúti kapcsolatot. A nyomasztó magasságú függőleges falak, a hegyi patakok, a nagyobb és kisebb vízesések, illetve a barlangok képezik a Békási-szoros természeti kincses ládájának gyöngyszemeit. A Békás-szoros felé haladva az út bal oldalán a Tündérkert sziklái kísérnek minket utunkon, ezután pedig rögtön szemünkbe ötlik a csúcson található hatalmas kereszt. Ennek a neve Oltár-kő, magassága 1156 méter, és először brassói szász alpinisták hódították meg 1934-ben. Tovább haladva az úton további természeti szépségek látványa tárul fel. A völgy pedig csak egyre keskenyedik. Mindkét oldalon 200-300 méter magas sziklafalakat látunk, melyek tövében futva csinál helyet magának a Békás-patak. Ezután a Pokol-kapuja, illetve Pokol-tornáca nevű helyekre érünk. A megduzzadt patak néha folyam méretet ölt, a sziklák közti keskeny meder miatt pedig fülsiketítő robajjal halad a maga útján. Egy idő után azonban a táj megszelídül és a Tikos pataknak a Békás-patakkal való összefolyásánál megérkezünk Erdély és Moldva határához. Fotó: Desző Mátyás Szöveg: https://pensiuniharghitene.ro/

A Csíksomlyói Golgota keresztútját Jézus-hágójának nevezik a székelyek, ez lévén Erdély leghíresebb szabadtéri keresztútja. A Kissomlyó-hegy aljától a meredek oldalon út vezet a fenyőerdőn keresztülhaladó ösvényen a Salvator kápolnához. Ezen az úton vannak felállítva a keresztút stációi, amelyeket a Pünkösdi-búcsúra összegyűlt nép szívesen jár végig, végig imádkozva a keresztutat. Az állomások egy-egy személy vagy csoport hitét és áldozatkészségét hirdetik. A Csíksomlyói keresztút első említése 1834-ben történt. A régi fakeresztek helyére kőkeresztek kerültek 1868 után, melyek közül napjainkra mindössze néhány maradt fenn. A keresztút állomásainak új keresztjeit a csíkzsögödi Kovács Béla kőfaragó mester készítette a XX. század elején.

A homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-liget Székelyföld különlegessége, mivel egyedül itt találhatóak a száz évesre becsült szelídgesztenyefák. Homoródkarácsonyfalva a Kis-Homoród völgyében fekszik, Szentegyházától 21 km-re délre. A települést fél kilométeres hosszúságban a Kis-Homoród vize szeli át, amelynek jelentősebb mellékága a 6 km-es hosszúságot megközelítő Magyarós-patak. Keleten az északi Persányhoz tartozó Rika-hegy, északon Homoródalmás, nyugaton a két Homoród vízválasztója képezi a határt, míg délen Oklánd község határolja a települést. Az egykori sűrű erdőségek mára aránylag eltávolodtak a falutól, melyhez nagy mértékben hozzájárult az egykori mészégető kemencék nagy számú üzemeltetése is. Ma a mészégetés mesterségét senki nem gyakorolja. Kihasználva a lehetőségeket és a kedvező mikroklímát, a település nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán dióval vegyes szelídgesztenye ültetvény található, ahová székely motívumokkal díszített fatáblák mutatják az utat. A liget 2 hektáron terül el, csendes kikapcsolódást biztosít az odalátogatók számára. A liget névadója a szelídgesztenye (Castanea sativa), amely a bükkfafélék családjába tartozó gyors növekedésű fafaj. Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben elterjedt a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették, magjából lisztet őröltek. Minden év október első hetén itt rendezik meg a helyiek a Szelídgesztenye Fesztivált. A rendezvény színhelye a fenyves feletti tisztás, rossz idő esetén a kultúrotthon, ahol változatos programba kapcsolódhatnak be a jelenlévők: kulturális műsor, a gesztenyeültetvény ismertetése, vetélkedők, gesztenye- és kürtőskalácssütés várja az érdeklődőket. Este szelídgesztenyebál zárja a rendezvényt. Forrás: 7csoda.zoldszekely.ro

Lövéte falu alsó részében található a sóskútra ráépített sóház, amely sósvízzel látta el nemcsak Lövétét, hanem a környékbeli falvakat is. A vidéken ilyen házak találhatók még Homoródalmáson, Horódszentmártonban, Korondon és Parajdon is, ám a helyiek meggyőződése szerint itt a legjobb minőségű a só. A sóház elmúlt már százéves, 1866-ban épült rá a kútra, amiről a bejárat felirata is tanúskodik. Az épület 1996-ban új fedelet kapott. A falunak egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött. A falu maga egy nagy kiterjedésű só réteg felett helyezkedik el, amely a parajdi sómezővel van kapcsolatban. Valahol a falu alatt a só réteg egy forrással, érrel találkozik, amely létrehozta a Sóskutat, az így létrejövő sóoldat pedig igen koncentrált. A helybéliek igen nagy becsben tartják a Sóskutat, mely teljes só szükségletüket fedezi.

A Korondi Madárkertben közel 40 madárfaj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Lehetőség van madársimogatásra és néhány madár etetésére. Madárfajok: 13 fajta fácán; lila, kék, tarka és fehér páva; különböző fogolyfajok; szürke és vöröslábú, kacagó és más gerlék; copfosfürj; apácalúd; nílusi lúd; fütyülő ludak; vadludak; mandarin, bahama, amazonasi és számos más récefaj; 14 papagáj faj; dísztyúkok; hattyúk. Belépő: becsületkassza

Fedezze fel a varázslatos Pónibirodalmat és Mini Dinó Parkot, amely Farkaslakán található, mindössze 12 kilométerre Székelyudvarhelytől! Ez a mesés helyszín kicsiknek és nagyoknak egyaránt felejthetetlen élményeket kínál. Pónibirodalom: • Gyerekek számára lehetőség nyílik pónilovaglásra, -simogatásra. • Pónihintó kiállítás várja a látogatókat. • További kisállatok: nyuszik, tyúkok, bárányok, pávák, galambok és fácánok. Mini Dinó Park: • Kellemes erdei környezetben található. • Ideális családi program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A park naponta 10–18 óra között látogatható.  Látogasson el hozzánk, élvezze a természet közelségét és a különleges élményeket!

A Bogárpark a Mini Erdély Park mellett található, ahol 2 méter magas óriás rovarok, illetve csapatunk által 3D-s nyomtatóval készített kisebb modellek is ki vannak állítva. A park egyedi Romániában és második ilyen jellegű Európában, egy hasonló tematikájú park Lengyelországban látogatható. A parkban 18 óriás méretű, robotizált példányt lehet látni, amelyek Romániában honosak. Pillangó, szarvasbogár, katicabogár, sáska, százlábú, skorpió és még számos más rovar is található, így a látogatók megbarátkozhatnak az őket körülvevő bogárvilággal. Információ: A park a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn található.   Jegyek:  • Felnőtt jegy: 25 RON • Gyermekjegy (3 éves kor alatt ingyenes): 15 RON • Nyugdíjas jegy: 15 RON • Csoportos felnőtt jegy (minimum 10 fő): 22 RON • Csoportos gyermekjegy (minimum 10 fő): 13 RON • Csoportos nyugdíjas jegy (minimum 10 fő): 13 RON FIGYELEM! !!! A fogyatékkal élők ingyenesen léphetnek be a parkba, ha ezt igazoló dokumentummal rendelkeznek !!! 

A Maros-völgyébe látogató turisták számára a legfontosabb turisztikai célpont a Maros-folyó forrása, amely sokak szerint egyben a legendák forrása is. A folyó tiszta vizű forrásának kibuggyanása 1350 méter magasságban, a Fekete Rez-hegy oldalában, egy varázslatos szépségű helyen található, ám maga a folyó három patak vizéből táplálkozva válik Marossá: A Kis-patak és a Meszes-patak a Nagy-patakba folyik bele. Kép: www.triff.ro

A Kelemen-havasokban 1730 méter magasságban található a Jézer-tó, amelyet a havasok gyöngyszemeként is emlegetnek.  Némelyek feneketlen tónak nevezik. Egy legenda szerint egy ólomkacsát dobtak egyszer a tóba, és azt évekkel később a Fekete-tengernél találták meg. Jégkorszaki eredetű tó, helyén egy végmoréna (gleccserek által szállított kőzetek felhalmozódása) volt, az itt található kõzettörmelék agyagos vízzáró réteget képezve tette lehetővé a tó keletkezését. Vízfelülete 0,13 hektár, mélysége 3-5 méter. Alakja háromszög alakú, csúcsa a kifolyás iránya felé mutat. Két forrás táplálja. A tó vize a Büdös-patakba folyik ki, feltöltődése előrehaladott. Környéke védett, része a Kelemen-havasok Nemzeti Parknak. Fotó: Amazing Nature/Páll Róbert

A Gyilkos-tó az ország területén található egyik legnagyobb természetes torlasztó, amely a Békás-szoros és a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Nagy-Hagymás hegység lábainál helyezkedik el, a Békási-szoros közelében, 26 km távolságra Gyergyószentmiklóstól, mely város irányából a DN12C országúton közelíthető meg. A tó egy hatalmas esőzés következtében a Gyilkos-hegy egyik részének a Cohárd tömbjének irányába való lecsúszásával keletkezett 1837-ben, miután ez a darab elzárta a Békás-patak völgyét. A tó magyar megnevezése a Gyilkos-hegy nevéből, míg román neve, a Veres-tó, a Vereskő-patak nevéből származik. Ezért a románok 1864-ben a tavat először Vereskő-tavának hívták, majd Gyilkos-tó megnevezés után a Veres-tó - Lacu Roşu névnél állapodtak meg. Ez utóbbi megnevezést tették hivatalossá 1936-ban. A tó vöröses színe a tóba a Vereskő-patak által belemosott, majd annak fenekén leülepedő, vasoxidokban gazdag agyagoknak tulajdonítható. Ugyanakkor a Cohárd tömbjének ugyancsak vöröses színű kőzeteiről visszavert fény tovább erősíti a vörös szín erejét és hatását. A táj a tóba süllyedt erdő korhadó fáinak látványától marad igazán emlékezetes, amint a lucfenyők korhadó törzsei átütik a tó tükrét - ez adja meg a tó igazi drámai látványhatását. A tó L alakú, két külön ágból áll: Az egyik tóág a Cohárd-patak völgyében található, hossza 438 méter, míg a másik a Juh-patak felőli ág, ennek hossza 900 m. A tó 983 m tengerszint feletti magasságban alakult ki, egy szubalpesi klímájú fennsíkon, teljes felülete 12,6 hektár, hossza 2,5 km, szélessége 100-200 m, mintegy 680.000 köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége pedig 10,5 méter. A tó visszahúzódóban van, mivel a visszamaradó kisebb tavak a beáramló patakok által behordott üledékek miatt feltelnek, elzáródnak és elláposodnak. A Gyilkos-tótól a völgy felé indulva az egyedülálló szépségű Békás-szorosban találjuk magunkat, ez egy 6 km összhosszúságú sziklaszoros a Békás-patak völgyében, mely Erdély és Moldva között teremt közúti kapcsolatot. Ugyancsak a Gyilkos-tónál található az annak nevét viselő üdülőközpont, amely a szubalpesi klíma megannyi jótékony hatása mellett a kalandra vágyakozók számára néhány ellenállhatatlan turistaösvényt is tartogat. Fejlécfotó: Mihálydeák Antal  Fotó: Zomborácz Zsolt, Szőke Éva

Szeretsz fotózni és videózni? Imádod a különleges helyeket? Felejthetetlen élmény vár 5 témában! Fotózd le magad és barátaidat, és oszd meg a neten!

A homoródremetei szélmalom épülete helyi jelentőségű műemlék. A XIX. századra datált építmény egyedinek számít Hargita megyében. Külön érdekessége, hogy egy akkori vízimalom tőszomszédságában épült. A műemlék 2001-ben tulajdonost váltott, az új tulajdonos romantikus modorban alakíttatta át az építményt. A kétszintes épület kör alaprajzú, zsindellyel fedett. Terméskő falait az alsó szinten egyszerű, négyzetes záródású ablakok tagolják, a felső szint falát csupán egyetlen félköríves ablak töri meg. A környéken kuriózumnak számító szélmalom a XIX. század óta nem működik, csupán különleges látványossága a vidéknek.

Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza. Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített. 1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.

A „visszafelé folyó patak” vagy az „állópatak” azért kapta ezt a nevet, mivel lényegében egy mesterséges csatorna, amelyben a víz tényleg egyhelyben áll. A múlt század végén épült a fennsíkon legeltetett állatok itatására, valamint a helybéliek vízigényének kielégítése céljából. Ekkor jött létre az Irigyvesze névre keresztelt vízvezető csatorna a víz mellett. A patak iható vizét levezették a fennsíkig, azonban a nagyon kis lejtés miatt az Ivó völgyébe leereszkedő utazókban az a megtévesztő érzés alakul ki, hogy a csatorna vize visszafelé folyik! Csodálják meg önök is ezt a helyi nevezetességet! Kép és szöveg: https://pensiuniharghitene.ro/

Ha ön rajong a vadon állatvilágáért és szeretne mélyebben beletekinteni, esetleg vadakat fotózni, akkor erre az ivói vadaspark az ideális hely. Az ivói vadaspark egy 320 hektáron elhelyezkedő terület, melyen erdei patakok folynak át és hegyek veszik körül.  Ez a vidék teremti meg azt a varázslatos miliőt, ahol a szarvasok, őzek, muflonok és vaddisznók természetes környezetükben élhetnek.  A vadasparkon végzett módosítások minimálisak: pár földút és kerítés védi a természet meztelen szépségét. A Hargita megyei Ivóban található vadaspark a Keleti-Kárpátok szívében található. Célja helyreállítani az itt élő állatok természetes életterét. Árak: • Kétórás vezetett túra a parkban – 20 RON • Kétórás vezetett túra a parkban, gyerekeknek – 10 RON • Vezetett túra, majd termékkóstolás a Honor Villában – 45 RON • Vezetett túra gyermekeknek, majd termékkóstolás a Honor Villában – 20 RON • Egy napos fotózás. Különleges fotók kereskedelmi használatra. – 400 RON

Nagy örömünkre szolgál, hogy egy olyan helyet hozhattunk létre Hargita megyében, amely tartalmas kikapcsolódási lehetőséget biztosít minden korosztály számára. A parkban a gyerekek és felnőttek testközelbe kerülhetnek az állatokkal, megérinthetik, megsimogathatják őket. Nagyon sok esetben terápiás jellegű is lehet az állatokkal való érintkezés, hiszen jótékony hatással van a testi és lelki egészségünkre. Napjainkban egyre kevesebben tartanak háziállatokat, ezért céljaink közé tartozik, hogy főként a gyermekekkel megismertessük a háztáji állatokat, illetve néhány egzotikus fajt. A simogatót folyamatosan bővítjük. Gyönyörű pónilovainkon lovaglási és szekerezési lehetőséget is biztosítunk. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a zeteváraljai Babusgató állatsimogatóban. Belépő: • felnőtteknek 35 RON • gyerekeknek (3–14 év) 30 RON

Az Emlékezés Parkját a Székelyudvarhelyért Alapítvány hozta létre. A szobrok 12 ismert történelmi, illetve mondabeli személyiséget ábrázolnak, ezek a következők: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székely. A szobrok alkotói Blaskó János, Hell Tibor, Krisztiáni Sándor, Lesmenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek. Szöveg és kép: https://tourinfo.ro/