Vadon és irodalom – Centauri Erdélyben
Könyvbemutató
Házigazda:
Szervező:
Dátum és óra:
Leírás
Centauri (1970/1972?) 2006 óta van jelen az irodalmi életben. Névválasztása éppúgy utal a Földhöz legközelebbi csillagra (Alfa Centauri), mint a kentaurok ember-állat kettősségére. Névhasználatáról gyakran kérdezik interjúkban is, ezek egyikében így nyilatkozott erről:
„A Centauri név választása egyúttal léptékválasztás is. (…) Mindig is irigyeltem, hogy az indián fiúk önerőből találtak, harcoltak ki maguknak nevet a törzsben, a vadonban. Ez sokkal igazabb és valódibb, mint örökölni. (…) Bizonyos kutatások szerint a név jelentősen befolyásolja a név viselőjének sorsát. (…) Az én alkatom nehezen tűri a determináló tényezőket, bármit, ami a szabadságot, méltóságot, önazonosságot kockára teszi. Lakonikusan úgy fogalmaznék: inkább én határozzam meg a nevem, mintsem a név határozzon meg engem.”
Már első novelláival hangsúlyosan jelent meg a szakmai köztudatban, regényei és extrém túrái növelték ismertségét, inkognitóját azonban továbbra is megőrizte. Külön-utas szerző, aki mind az irodalomról alkotott felfogásában, mind a nyilvánosságban elfoglalt helyét tekintve szakít a szokványos írói szerepekkel. Fotóival rendszeresen találkozhatunk folyóiratokban, honlapján és közösségi oldalain, kiállításokon, néha más kortárs szerzők (pl. Parti Nagy Lajos) könyvborítóin is. Első kötetét a Liget adta ki, későbbi könyvei a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. Regényei valóban jól olvasható, lendületes, nagy ívű történetek, melyek poétikai összetettségük ellenére sem nélkülözik a jól megfogalmazható üzeneteket. Értelmezői szerint Centauri megírta a küzdés diadalának optimista nagykönyvét. Míg a Jégvágó (2013) egy mai fiatalember vergődéséből mutat kiutat, a Jákob botja (2016) – Jack London ifjúkorán keresztül – egy századfordulós fiatalember küzdelmét meséli el a jobblétért és szabadságért. Centauri egyszer összegző, szintetizáló írónak tűnik, máskor pedig olyannak, aki valami ismeretlent hoz a kortárs irodalomba – műveiben, a Jégvágó szavaival élve a magyar prózában „valami zsír-új történik”.
A helyszíneken nem megengedett a fotó és a film készítése, hogy az író megőrizhesse álnevét. A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a Látó Szépirodalmi Folyóirat, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa.
A szerzők kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak, dedikálják őket. Mindenkit szeretettel várnak.
„A Centauri név választása egyúttal léptékválasztás is. (…) Mindig is irigyeltem, hogy az indián fiúk önerőből találtak, harcoltak ki maguknak nevet a törzsben, a vadonban. Ez sokkal igazabb és valódibb, mint örökölni. (…) Bizonyos kutatások szerint a név jelentősen befolyásolja a név viselőjének sorsát. (…) Az én alkatom nehezen tűri a determináló tényezőket, bármit, ami a szabadságot, méltóságot, önazonosságot kockára teszi. Lakonikusan úgy fogalmaznék: inkább én határozzam meg a nevem, mintsem a név határozzon meg engem.”
Már első novelláival hangsúlyosan jelent meg a szakmai köztudatban, regényei és extrém túrái növelték ismertségét, inkognitóját azonban továbbra is megőrizte. Külön-utas szerző, aki mind az irodalomról alkotott felfogásában, mind a nyilvánosságban elfoglalt helyét tekintve szakít a szokványos írói szerepekkel. Fotóival rendszeresen találkozhatunk folyóiratokban, honlapján és közösségi oldalain, kiállításokon, néha más kortárs szerzők (pl. Parti Nagy Lajos) könyvborítóin is. Első kötetét a Liget adta ki, későbbi könyvei a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. Regényei valóban jól olvasható, lendületes, nagy ívű történetek, melyek poétikai összetettségük ellenére sem nélkülözik a jól megfogalmazható üzeneteket. Értelmezői szerint Centauri megírta a küzdés diadalának optimista nagykönyvét. Míg a Jégvágó (2013) egy mai fiatalember vergődéséből mutat kiutat, a Jákob botja (2016) – Jack London ifjúkorán keresztül – egy századfordulós fiatalember küzdelmét meséli el a jobblétért és szabadságért. Centauri egyszer összegző, szintetizáló írónak tűnik, máskor pedig olyannak, aki valami ismeretlent hoz a kortárs irodalomba – műveiben, a Jégvágó szavaival élve a magyar prózában „valami zsír-új történik”.
A helyszíneken nem megengedett a fotó és a film készítése, hogy az író megőrizhesse álnevét. A rendezvény támogatói a Szépírók Társasága, a Látó Szépirodalmi Folyóirat, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa.
A szerzők kötetei a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatóak, dedikálják őket. Mindenkit szeretettel várnak.
Hasonló események
20 ápr.
GFR 2024 - Ride for "PROSPERITAS VITAE"
2024 – Az adrenalin éve
Kezdődik 09:00
|
Piața Libertății, Miercurea Ciuc, Romania